A Communications: Earth and Environment folyóiratban látott napvilágot az az új kutatás, amelyről a Kaliforniai Egyetem (Davis) számolt be. Az egyetem szakemberei mellett az USA Geológiai Szolgálata, valamint a Nemzeti Parki Szolgálata is részt vett a vizsgálatokban.

A kutatók Alaszka északi részén, a Brooks-hegység területén, egy kb. Texas méretű régióban 75 helyszínen vettek mintát az érintett vízfolyásokból. Az olvadó permafroszt miatt elmálló ásványokból fémek jutnak ezekbe a korábban tiszta folyókba elszennyezve, elsavasítva azokat.

„Minél többször repültünk át a terület felett, annál több vörössé vált folyót, patakot vettünk észre” – mondta Jon O’Donnell, a Nemzeti Parki Szolgálat ökológusa.

Bizonyos helyeken úgy néztek ki, mintha tejes narancslé folyna.

A szakértő először 2018-ban észlelte a problémát, amikor egy korábban még kristálytiszta folyót felkeresett. Ekkor kezdett el vizsgálódni, más helyszíneket is kutatva, és ahonnan lehetett, vízmintát is vett.

E régióba kizárólag helikopterrel lehet eljutni, így nem valami gyors egy ilyen vizsgálat menete. Éveken át jártak vissza mintákat gyűjteni az újabb és újabb helyszínekre a kutatók.

A szennyeződésekre ugyan csak 2018-ban derült fény, ám utólag a korábbi műholdképeket visszanézve egészen 2008-ig lehetett követni az átalakulást. „A változás lassan vándorolt a patakoktól a nagyobb folyókba” – tette hozzá O’Donnell.

A természetes eredetű szennyeződés nagyon hasonlít arra, amikor bányákból származó savas, ipari szennyvíz kerül az élővizekbe – azonban e régióban, amelynek jelentős része természetvédelmi terület, még véletlenül sincsenek bányák. A vizek, mint a Salmon-folyó, állami védettséget élveznek.

A vízminták kémiai elemzései feltárták, hogy a folyók savassá váltak, a bennük oldott anyagokból a vas, cink, nikkel, réz, ólom és kadmium is kimutatható volt. E mérések szerint a talajban lévő szulfidásványokból (pl. pirit) oldódnak ki a vizet elszennyező anyagok, a vöröses szín a mindezek közt legnagyobb mennyiségben jelen lévő vasnak köszönhető. A kioldott vas a folyók, patakok vizében lévő oxigén hatására vas-oxiddá, vagyis rozsdává válik, ez színezi el a vizeket.

A kutatók szerint a permafroszt olvadása miatt egyre mélyebbre szivárog a víz a talajban, és eléri azokat a korábban az örök fagy miatt elzárt rétegeket, ahol az addig érintetlen ásványok a víz hatására mállani kezdenek. Ezekből kioldódó anyagok azután a talajvízzel átszivárognak a patakokba, ahol apránként egyre vörösebbé teszik a vizet.

A víz nemcsak savasabbá válik az ásványi eredetű anyagok hatására, de az oldott anyagok egy része lerakódik a meder alján. A víz zavarossága és ez a réteg megakadályozza, hogy a táplálkozási lánc alját jelentő algák, moszatok növekedjenek, ezzel pedig felborul a teljes ökoszisztéma.

Az egyre növekvő probléma a helyi lakosság ivóvízellátásban és a számukra legfontosabb élelemforrást jelentő halakban, és persze az élőlények életkörülményeiben jelent veszélyt. E folyók a lazacok és más halak ívó területei, és fennáll a lehetőség, hogy drámai mértékben csökken a halak száma a szennyeződés miatt.

A kutatásoknak nincs még vége, valószínűleg többféle folyamat is lehet a háttérben, az olvadás kapcsán, amelyeket még fel kell tárni ahhoz, hogy a jövőre nézve előrejelzéseket készíthessenek a szakemberek.

The post Rozsdavörössé válnak Alaszka folyói first appeared on National Geographic.