Kicsit másként, de hasonló lendülettel zúzhatunk újra a Serious Sam franchise vadiúj etapjában. Az előző 3D-s felvonáshoz hasonlóan Shatterverse-t egy másik brigád készítette, de nem ez az egyedüli változás.
Utoljára a Serious Sam: Tormental és a Serious Sam: Siberian Mayhem kapcsán volt szerencsénk fegyvert ragadni Sam Stone-nal, akinek humoros egysoros beszólásai között temérdek muníciót herdálhattunk el, hogy a csőstül érkező, különféle földönkívüli rosszarcúakat darabokká lőjük. Nos, a Serious Sam: Shatterverse-ben sincs ez másként és a sztorija szerint főszereplőnk ezúttal multiverzumból érkező Samekkel alkot egy csapatot (már amennyiben a kooperatív módot választjuk), hogy legyőzzék egyik korábbról ismert riválisunkat, akit korábban Mentalnak hívtak (ha jól emlékszem a PS2-re és GameCube-ra kiadott Serious Sam: Next Encounterben történt az első konfrontáció), de immáron szintet lépett és Uber Mentallá avanzsálódott.
Szérián belül a legnépszerűbb videojátékos zsánert, az FPS-t erősíti a Serious Sam: Shatterverse, ami felfogható egyfajta spinoffnak, tehát a fő történetszálnak valójában nem része. De tesztalanyunk nem az eredeti fejlesztőbrigád, vagyis a Croteam keze munkáját dicséri, hiszen ők maximálisan el vannak foglalva a The Talos Principle 3 bütykölésével. A horvátok „rásózták” a feladatot a Dead by Daylight kanadai alkotóira, akik egyébként a Fallout Shelteren is közreműködtek. Ilyen figyelemre méltó ajánlólevéllel talán nem sok minden csúszhat félre, gondolhatták a kiadásért kezeskedő Devolvernél, de sajnos ezúttal kevés igazán jó dolgot tartalmaz a nonstop hentelés még úgy is, hogy a nagyrészt megszokott játékmenetnek összességében nincs oka szégyenkeznie.
Mivel ez egy Serious Sam játék, talán cseppet sem meglepő, hogy a végigjátszás során főleg aprítanunk kell az utunkba kerülő csúnyaságokat, miközben óvakodnunk kell, nehogy ők csináljanak ki bennünket. De a franchise történtében először mindez roguelike prezentációban történik, vagyis „jónéhányszor” tutira az örök vadászmezőre kerülünk (és közben fejleszthetjük magunkat), mire elkullogunk a 3., befejező fejezet végéig. Természetesen, mint minden hasonló műfajú játénál, egyedül sokkal nehezebb dolgunk van (ezúttal talán túlságosan is) és ez annak is tudható be, hogy ezt-azt változtattak az irányításon: egyrészt most már kétszer ugorhatunk és dash-selhetünk, amik alkalomadtán kifejezetten hasznosak tudnak lenni, másrészt pedig a fegyverarzenálunk a korábbi epizódokhoz mérten jelentősen kibővült. 18 különböző mordály potyoghat elénk a kiiktatott nemezisek vagy felnyitott ládikók után, ám sajnos sokszor esik meg az, hogy ugyanazt a „szerszámot” kapjuk meg, ami már zsebünkben lapul.
Ellenségeink felhozatala változatos és számos ismert karakter mellett – kiken külcsínüket tekintve hangyányit módosítottak –, tekintélyes mennyiségben újoncok is felbukkannak. A fejlődési rendszer a szokványos formulát követi, vagyis a Shatterverse nyüstölése idején, szemfülességünktől függően találhatunk spéci felszereléseket, melyekkel felszerelkezhetünk és molyolhatunk a küldetés indítása előtt, hogy általuk fokozatosan egyre erősebbé váljunk. Csak győzzük lelkesedéssel, amennyiben a játékot szólóban toljuk, mert keményen meg lehet szenvedni, mire a végére jutunk. Egyidejűleg legfeljebb öten ülhetünk neki az új Serious Samnek együttműködő módban, s ebben a formában nyilvánvalóan sokkal gördülékenyebb a zúzás, csak van egy apró bibi. Crossplay támogatás ide vagy oda, játékos szinte alig lelhető fel a Quick Game opció kiválasztásakor, lobbyt pedig keresve sem találhatunk.
Érződik a Serious Sam: Shatterverse-en, hogy kevés pénzből készült. A pályák felépítettségét a külcsínüket leszámítva, szinte egy kaptafára tervezettek, vagyis kevés meglepetést (ha úgy tetszik, easter egget) találunk bennük. Csalódást keltő, mert hiányoznak belőle a védjegynek számító gigantikus helyszínek és grandiózus terek és valahogy ugyanazt a fásultságot érezni rajta, mint amit a negyedik rész esetében tapasztalhatunk. Ugyanakkor a megközelítése megsüvegelendő és alapvetően az irány kifejezetten bátor. Csakhogy az említett látványt kivéve a pályák mindig ugyanazok és mindössze abból a szempontból „véletlenszerűen generáltak”, hogy eltérő sorrendben teljesíthetjük azokat. A hozzám hasonló vagy (hardcore) rajongók bízhatnak benne egyszer még valami jó is kisülhet tesztalanyunkból, de a balansszal (egészen pontosan a sebzés mértékével) is gondok vannak. Remélhetőleg a fejlesztők egy-két nagyobb frissítéssel hamarosan jelentkezni fognak és olvassák a fórumokat, máskülönben Sam eltűnik a süllyesztőben.
Értékelés: 6/10
Fejlesztő: Behaviour Interactive Inc.
Kiadó: Devolver Digital
Platform: PC, PS5, Xbox Series X|S
