Egy új tanulmány alapján ujjlenyomatot, valamint számos kémiai nyomot rejtett az a 2400 éves roncs, amelyet Dánia partjainál tártak fel – számol be a Live Science. A hajó egyik érdekessége, hogy azt korabeli fosztogatók használták.
A hjortspringi hajó Skandinávia legrégebbi ismert fa deszkahajója, amelyet jelenleg a Dán Nemzeti Múzeumban lehet megtekinteni. Eredete felfedezése óta rejtély.
Régóta rejtély, hogy honnan jöhettek ezek a tengeri rablók, és miért támadták meg Als szigetét
– mondta Mikael Fauvelle, a Lundi Egyetem munkatársa.
Nagyjából 2400 évvel ezelőtt mintegy 80 fosztogató egy négyhajós flottával ütött rajta a területen, a rablók végül vesztettek. A győzelemért hálát adva Als lakói a hajót, valamint a támadók fegyvereit és pajzsait áldozatként elsüllyesztették.
Mivel a roncs oxigénszegény környezetbe került, rendkívül jó állapotban konzerválódott. A maradványokat az 1880-as években fedezték fel, majd az 1920-as években ki is emelték a Hjortspring Mose nevű lápból. „Akkoriban azonban még nem álltak rendelkezésre azok a modern tudományos módszerek, amelyekkel meg tudták volna oldani a támadók származásának rejtélyét” – mondta Fauvelle.
A szakértők nemrég úgy döntöttek, érdemes ismét vizsgálat alá vetni a hajót. Mivel a kiállítás előtt kémiailag konzerválták a roncsot, a kutatóknak az archívumhoz kellett fordulniuk, hogy azonosítsák a még érintetlen részeket.
Megoldódni látszik a rejtély
Végül több darab kötelet és tömítő kátrányt találtak, utóbbiak közül az egyiken egy ősi ujjlenyomatot is azonosítottak. Ez egy olyan személytől származhat, aki segített a hajó javításában.
A tömítő anyagát gázkromatográfiás és tömegspektrometriás vizsgálat alá vetették, megállapítva, hogy a vízálló kátrány állati zsír (valószínűleg faggyú) és fenyőgyanta keverékéből áll. Fauvelle szerint ez arra utal, hogy olyan régióban készült, ahol sok a fenyő.
Korábban a kutatók azt feltételezték, hogy a hajó a mai Hamburg régiójában készült, a friss eredmények viszont távolabbi, balti eredetre utalnak. „Fenyőerdők ebben az időben csak Észak-Európa bizonyos részein léteztek” – húzta alá Fauvelle.
A csapat most úgy gondolja, hogy a hajó a Balti-tenger partvidékén, a Németországhoz tartozó Rügen szigetének keleti részéről származik.
Ez azt jelenti, hogy a támadók nagy távolságot tehettek meg a nyílt tengeren a rajtaütés kedvéért.
A szénizotópos datálás a hajó korát is megerősítette, úgy tűnik, a jármű i. e. 381 és 161 között készült. Ez a római kor előtti vaskort jelzi Skandináviában, a mostani az eddigi legpontosabb kormeghatározás.
A csapat digitális 3D-s modelleket is készített, hogy alaposabban megvizsgálhassák az ujjlenyomatot. A kutatók remélik, hogy idővel kivonhatnak emberi DNS-t a kátrányból, ami segíthet még jobban megérteni készítőinek történetét.
The post Százéves régészeti rejtélyt oldottak meg first appeared on National Geographic.
