Óriási felháborodást keltett a bírók körében a múlt héten, hogy Tuzson Bence igazságügyi miniszter csupán 15 százalékos bírói illetményalap-emelésre tett ígéretet a vele tárgyaló bírósági vezetőknek az általuk javasolt 35 százalék helyett. A 15 százalékos emelést Répássy Róbert igazságügyi államtitkár is megerősítette az Országos Bírói Tanács (OBT) múlt heti ülésén, amelyen az OBT-tagok egyértelműen jelezték: kitartanak a 35 százalékos követelés mellett. A Magyar Bírói Egyesület (Mabie) el is kezdte szondázni a tagságot, hogy milyen nyomásgyakorlási eszközökkel próbáljanak hatni a döntéshozókra: demonstráció, petíció aláírása vagy valamilyen kitűző viselése?
Ehhez képest arculcsapásként érte az igazságszolgáltatásban dolgozókat, hogy a kormány hétfő este beterjesztett költségvetési törvényjavaslatában 566.600 forintban állapította meg a jövő évi bírói és ügyészi illetményalapot, vagyis egyetlen forintot sem emelne rajta. Ez azt jelenti, hogy
– az előző két év rekordméretű pénzromlása ellenére. Hogy mekkora bajban vannak a bírók – akiknél a szakmunkások is többet keresnek – és különösen a bírósági alkalmazottak, arról több cikket is írtunk az utóbbi hónapokban.
A kollégák beosztástól függetlenül rendkívül el vannak keseredve. Futótűzként terjedt el a hír, hogy milyen illetményalapot tartalmaz a jövő évi költségvetési javaslat. Ez jelen formájában szemérmetlen és gúnyos arculcsapása a teljes igazságszolgáltatási ágazatnak, és a kollégák ennek megfelelően is reagáltak, ki-ki vérmérséklete szerint. Egységesen fogalmazódott meg azonban a bírósági dolgozók tömeges demonstrációjának a szándéka, valamint – ha a kormány másból nem ért – a polgári engedetlenség gondolata is
– vázolta a hangulatot a 24.hu-nak egy névtelenéget kérő törvényszéki bíró.
Bár a bírók nem sztrájkolhatnak, polgári engedetlenség keretében – a tanárokhoz hasonlóan – dönthetnek úgy, hogy nem veszik fel a munkát. Amennyiben a bírói kar egységesen lépne fel – a tanárokkal ellentétben –, akkor nem érhetné bántódás azokat, akik nem hajlandók dolgozni polgári engedetlenségre hivatkozva. A renitens bírókról ugyanis fegyelmi eljárás keretében az ugyancsak bírókból álló szolgálati bíróság dönt.
„Nagyon komoly károkat tudnak okozni a bírák egy esetleges polgári engedetlenséggel: nélkülük nem dönthetnek a letartóztatásokról, milliárdos kartellügyek állhatnak le, elhúzódhatnak az eljárások” – sorolta a lehetséges következményeket a bíró.
A bírók és bírósági dolgozók szervezetei a Kúriától a járásbíróságokig egységesek voltak abban, hogy 35 százalékos illetményalap-emelést javasolnak az elmúlt évek elmaradt fizetésemelései miatt, és ennek megfelelően nyújtotta be Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a költségvetési törvény bíróságokról szóló fejezetét:
A szabályozás szerint az OBH elnökének javaslatát a kormány változatlan formában terjeszti az Országgyűlés elé. Ezért alakult ki súlyos ellentmondás a kormányzat – azaz a Pénzügyminisztérium – által megállapított bírói illetményalap és az OBH által írt bírósági költségvetés között, amit esetlegesen egyéni képviselői vagy bizottsági módosító indítványokkal lehet feloldani.
Senyei György kedden írt egy levelet a bírótársainak, jelezve, hogy a bíróságok költségvetését – benne a bérezéssel összefüggő indítványt – az Országos Bírói Tanács határozatával támogatott tartalommal nyújtotta be. Ez a 35 százalékos illetményalap-növelés mellett különböző pótlékemeléseket is tartalmaz, például az igazságügyi alkalmazottak 10 százalékos pótlékemelését is.
Adrián Zoltán / 24.hu Senyei György
„A bíróságok költségvetésével összefüggésben megjelent sajtóhírekre figyelemmel tájékoztatom, hogy a 2025. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat parlamenti vitája folyamatban van; következésképpen a bérezéssel összefüggő jogalkotási eljárás nem zárult le” – próbálta megnyugtatni kollégáit Senyei, aki a 24.hu-nak is nyilatkozott.
Továbbra is irányadó a 35 százalékos béremelésre tett javaslatunk, melynek egészbeni vagy jelentős részbeni teljesítését várjuk az Országgyűléstől
– válaszolta arra a kérdésünkre, mi a véleménye arról, hogy a pénzügyi tárca jövőre sem emelné a bírói illetményeket.
„Nincs információnk, hogy mi várható, folyamatosak most is a tárgyalások. Az előterjesztésünket fenntartom, amennyiben érdemi előrelépés lesz, értesíteni fogunk mindenkit. A lényeg az, hogy a bérezéssel összefüggő jogalkotási eljárás még nem zárult le” – ismételte meg az OBH elnöke, akit megkérdeztünk arról is, milyen következményekkel járhat, ha ismét elmarad a fizetésemelés.
Az illetményemelés elmaradása – amit elkerülendőnek tartok – jelentős belső feszültségeket generálna, ami nem kívánatos az igazságszolgáltatás egésze szempontjából
– fogalmazott diplomatikusan az igazságszolgáltatás vezetője.
Az Országos Bírói Tanács szóvivője is reménykedik abban, hogy emelkedik a bírói illetményalap. „Olyan koherenciazavar van a bírói illetményalap és a bíróságok költségvetési fejezetében lévő számok között, ami mindenképpen módosítást igényel” – mondta a 24.hu-nak Kovács Ildikó.
„Az elmúlt évek áremelkedései miatt továbbra is a 35 százalékos illetményemelést tartjuk indokoltnak, mivel ezzel lényegében az elmaradt fizetésemeléseket kompenzálnák” – jelentette ki a Magyar Bírói Egyesület elnöke, Boros Katalin, és arra hívta fel a figyelmet: amennyiben elmarad a béremelés, akkor tömeges elvándorlás indulhat meg az amúgy is magas fluktuációval küszködő bíróságokról.
Sokan nyilatkoztak úgy, hogy megvárják a decembert, hogy teljesül-e a kért fizetésemelés, és ha nem, akkor januártól elmennek másik állást keresni. Így is ki van feszítve a rendszer, nincsenek tartalékok, sőt vannak mínuszban levő nagy bíróságok, óriási bajok lehetnek egy újabb felmondási hullám esetén
– fogalmazott a Mabie elnöke.
Szajki Bálint / 24.hu
Az igazságügyi miniszter, amikor a 15 százalékos illetményalap-emelésről tájékoztatta a vele tárgyaló bírósági vezetőket, azt is megemlítette, hogy az igazságügyi alkalmazottak bérezését elválasztják a bírókétól: az ő bértáblájukat a közigazgatási bértáblához igazítanák a tervek szerint úgy, hogy a szorzószámokat 0,15-tel megemelik, ami a kormány számításai szerint januártól 30 százalékos emelésnek felelne meg.
Kerestük a Pénzügyminisztériumot: mi az oka, hogy változatlanul hagyták a bírói és ügyészi illetményalapot, miért nem támogatják a bírósági és ügyészségi fizetésemeléseket? Tuzson Bencétől és az igazságügyi tárcától azt kérdeztük: miért nem vették figyelembe az OBH-elnök illetményemelési javaslatát, valamint tesznek-e módosító indítványokat az illetményalap felemelése érdekében? Cikkünk megjelenéséig egyik tárcától sem érkezett válasz.
Egyes hírek szerint nem zárható ki, hogy a nulla százalékos „emelés” egy kormányzati pókerjátszma része: a tervek szerint több bíróságot bezárna a kormányzat racionalizálás ürügyén. Bár ehhez nem szükséges a bírói kar hozzájárulása, de a jogállamisági eljárások okán felfüggesztett források miatt az Európai Unió felé jobban mutatna, ha a bírósági szervezetek támogatnák az átszervezést. Így a két dolgot akár össze is köthetik: ha a bírósági szervezetek elfogadják egyes bíróságok bezárását, akkor megnyitják a pénzcsapot, és lesz pénz illetményemelésre is – szól a feltételezés.
The post „Szemérmetlen és gúnyos arculcsapás” – megint nem javasol béremelést a kormány az igazságszolgáltatásban first appeared on 24.hu.
