Normal
0
21
false
false
false
HU
X-NONE
X-NONE
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:8.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:107%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:”Calibri”,sans-serif;
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;
mso-bidi-font-family:”Times New Roman”;
mso-bidi-theme-font:minor-bidi;
mso-font-kerning:1.0pt;
mso-ligatures:standardcontextual;
mso-fareast-language:EN-US;}
A megszokottnál jóval hamarabb kezdődött el idén a Tisza virágzása. A kérészrajzás a Tiszán és néhány mellékfolyóján egy bizonyos intervallumon belül (június közepe-július közepe) zajlik, de 1-2 hetes eltérések lehetnek az időjárás függvényében. Egykor egész Európában elterjedt volt a tiszavirág, de mára az élőhelyének számító folyók 95 százalékáról eltűnt a szennyezés és a szabályozás miatt. Mára csak a Tiszán, a Rába vízgyűjtőjében, illetve néhány, Magyarországtól keletre található folyóban él a védett faj. Monoki Ákos a Hortobágyi Nemzeti Park Jász-Nagykun-Szolnok Tájegység vezetője lapunknak elmondta, hogy mi az oka az idei korai rajzásnak, de mesélt arról is, hogy melyek azok a tényezők, amelyek leginkább veszélyeztetik a hazai állományt.
