A füge belsejébe jutó apró darázs beporozza a rejtett virágokat, és akár ott is fejezheti be az életét. A történet azonban nem minden fügére egyformán igaz, írta az Agroinform.
Darázs a fügében?
A füge belsejébe jutó apró darázs beporozza a rejtett virágokat, és akár ott is fejezheti be az életét. A történet azonban nem minden fügére egyformán igaz: számos termesztett fajta beporzás nélkül is beérik, és a rovar sem marad minden esetben a virágzat foglya.
De mi történik azzal a fügedarázzsal, amelyik bent pusztul el?
A füge virágzását könnyű nem észrevenni. A növény apró virágai ugyanis egy üreges, zárt, később elhúsosodó képlet belső falán helyezkednek el. Ezt nevezik serlegvirágzatnak, tudományos nevén szikóniumnak. Amit érett fügének látunk, ennek a sokvirágú rendszernek a fejlődésével alakul ki. A beporzónak tehát be kell jutnia a belsejébe, hogy elérje a virágokat.
A közönséges füge, a Ficus carica különleges beporzója a fügedarázs, tudományos nevén Blastophaga psenes. Az apró rovar nősténye megfelelő virágzatot keres, amelyben lerakhatja petéit. A füge csúcsán található szűk nyíláson, az úgynevezett osztiolumon préseli át magát. Pedig szörnyű vég vár rá: a bejutás közben szárnyai és csápjai általában megsérülnek, leszakadnak. A magával hozott virágpor közben eljut a belső virágokra, lehetővé téve azok megtermékenyülését.
A darázs további sorsát nagyban meghatározza, milyen fügébe érkezett
Az úgynevezett kaprifüge funkcionálisan hím növény, de virágzataiban a porzós virágok mellett rövid bibeszálú nővirágok is találhatók. Ezekbe a nősténydarázs eléri a peterakáshoz megfelelő részeket a tojócsövével. Utódai a virágok magházában, az ott kialakuló gubacsokban fejlődnek.
A fogyasztásra termesztett nőivarú fügékben viszont hosszú bibeszálú virágok vannak. A darázs tojócsöve ezeknél nem éri el a megfelelő helyet, ezért nem tud bennük sikeresen utódokat nevelni. A virágokat ugyanakkor beporozhatja. Így a növény számára eredményes találkozás a rovar számára szaporodási zsákutcát jelenthet.
A kaprifügében fejlődő új nemzedék élete nagyrészt odabent zajlik. A hímek szárnyatlanok, a párzás is a virágzat belsejében történik. Az új nőstények később elhagyják születési helyüket, és megfelelő fejlődési állapotú fügéket keresnek. Amikor távozásuk a porzós virágok érésével esik egybe, virágport is magukkal visznek. Ezzel folytatódik a növény és beporzója szoros kapcsolata.
Ha a rovar odabent pusztul el, teste természetes lebomlási folyamatoknak van kitéve. A füge fehérjebontó enzimeket, köztük ficint tartalmaz. Az Arizonai Állami Egyetem ismeretterjesztő összefoglalója ennek az enzimnek is szerepet tulajdonít a darázstest lebontásában. A ficin fehérjebontó képességéből ugyanakkor önmagában nem következik, hogy minden rovarmaradvány minden esetben teljesen és nyomtalanul eltűnik.
A füge jellegzetes, apró szemektől roppanó állagát a belső virágokból fejlődő terméskék adják. Ezek a növény részei, jelenlétükből nem lehet arra következtetni, hogy a termésben darázs pusztult el.
Magyarországon is dokumentálták már a fügedarázs jelenlétét
Egy hazai kutatás szerint Pécsen 2008-ban észlelték a rovart és a szaporodásához szükséges kaprifügéket. A magyar fügetermesztésben ugyanakkor hagyományosan a beporzás nélkül termő, adriai típusú fajták terjedtek el. Egy hazai kertben beérő fügében tehát nem feltétlen jár beporzó darázs.
Megmutattuk, hogy mit tehetünk, ha rengeteg fügénk termett, hét ötlet, hogy semmi ne menjen kárba, valamint bemutattunk mindent, amit a fügéről tudni érdemes – szörp és zselérecepttel.
The post Tényleg darazsak tetemeit esszük meg a fügével? first appeared on Sokszínű vidék.
