Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István 2019-ben került fel először a száz leggazdagabb listájára, azóta pedig megtriplázódott a vagyona, legutóbb már a 19. helyre rangsorolták, bekerült a százmilliárdosok klubjába. A gyarapodás jelentős részben a hozzá kapcsolódó ingatlanbirodalomnak köszönhető, hiszen a BDPST brand alatt az elmúlt öt évben egyebek mellett egy hotellánc is kialakult.
Tiborcz központi vagyonkezelője, a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. – ahol Orbán Ráhel, a kormányfő lánya a kreatív igazgató – ontja a pénzt: 2019 és 2023 között
Az összegből jócskán jutott a tulajdonosoknak is, a közgyűlési határozatokról készült jegyzőkönyvek szerint 5,5 milliárd forint osztalékot tettek zsebre, csakhogy eközben a költségvetésbe egyetlen fillér társasági adót (tao) sem fizettek be.
A társaságnál öt éve folyamatosan sikerül nullára kihozni a fizetendő összeget, és ugyanez zajlik lényegében a teljes cégcsoportnál.
Farkas Norbert / 24.hu Orbán Ráhel és Tiborcz István.
A zrt.-nek a múlt év végén 16 kapcsolt vállalkozása volt, és a mérlegek tanúsága szerint a nyereséges cégek közül
Kivételes eset volt a Gellért Hotelt birtokló Geraldton Invest Zrt., amely 2022-ben a közel 25 milliárdos nyereség után kicsit kevesebb, mint kétezreléknyi adót, 44 millió forintot befizetett. A jellemző inkább az volt, hogy a pármilliós tételekért is lehajoltak: a BDPST – Serbia Zrt.-nél például az egyetlen nyereséges évben, 2022-ben 8 millió 759 ezres plusz keletkezett, amit éppen ennyi adókedvezmény átvételével ellensúlyoztak.
Varga Mihály pénzügyminiszter nyolc éve, egy adótörvény-módosító csomag részeként tett javaslatot arra, hogy a hazai vállalkozások a műemlék épületek és a helyi védelem alatt álló ingatlanok felújításánál a beruházási érték kétszeresével csökkenthessék az adóalapjukat. A 2017-től hatályos módosítás azt is megengedte, hogy a beruházást végző cég ötéves időszakra nyújthassa el a kedvezmény igénybevételét, ha pedig nincs elég nyeresége, akkor akár tovább is adhassa az adóalap-csökkentés lehetőségét a kapcsolt vállalkozásoknak. A csoporton belül anya- és leányvállalatok, illetve közös vezetésű társaságok között lehet szétteríteni a kedvezményt.
Ezt az a cégcsoport tudja igazán kihasználni, amelyik megfelelő ingatlanportfólióval rendelkezik, képes megoldani a műemlék-felújítások finanszírozását, továbbá egy sor nyereséges leányvállalattal rendelkezik. Tiborczék birodalma pont ilyen: sorra vásárolta a műemlék ingatlanokat, nem volt híján a hiteleknek, hiszen a kormány bankja, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. bőven adott kölcsönt, és céghálót is szőttek, melyet az ingatlanok adásvételét követve mozgattak.
Tiborcz István 2015 végén csapott bele a műemlékbizniszbe, de a patinás belvárosi ingatlanok, budapesti és vidéki paloták, kastélyok megszerzését jó ideig titkolták a nyilvánosság előtt. 2018-ig kellett várni, hogy a miniszterelnök veje elismerje: övé a BDPST Zrt. A főként hitelekből finanszírozott felújítások révén Tiborcz cégcsoportjában 2019 és 2023 között – a törvénymódosításnak köszönhetően – összesen mintegy 30 milliárd forint műemléki adókedvezmény csapódott le, amiből minden évben éppen annyit érvényesítettek, amennyire szükség volt ahhoz, hogy megússzák a társaságiadó-fizetést.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a nyáron egy, a Kimittud.hu-n keresztül feltett közérdekű adatigénylés nyomán összesítette, hogy a hazai vállalkozások a taotörvényt kihasználva mennyi műemléki kedvezményt adtak át egymásnak. Az adóhatóság a 2018 és 2022 közötti időszakra közölt adatokat: összesen 36,8 milliárd kedvezmény mozgott a cégek között, így egyértelműnek látszik, hogy a lehetőség első számú felhasználói Tiborczék voltak.
Turai kastélyszálló – 8,5 milliárd
Azt, hogy a BDPST Group sakkozik az adókedvezménnyel, a turai kastéllyal kapcsolatos cikkünk készítésekor fedeztük fel. Tiborczék novembertől nem működtetik tovább hotelként a 19 szobás luxusszállót, elbocsátják az alkalmazottak jó részét, és a rentábilisabb nagy rendezvényeknek adják át a terepet. A 140 éves Schossberger-kastély felújítását a korabeli sajtóközlemények szerint 4,5 milliárd forintos költséggel tervezték, és 2020-ban meg is nyitott az ötcsillagos Botaniq Hotel. A felújítást és az üzemeltetést a TRA Real Estate Ingatlanhasznosító Kft. végezte, mely az elmúlt években súlyos veszteségeket termelt, és csak az anyavállalat, a BDPST Zrt. tőkeinjekcióinak köszönhette, hogy nem ment csődbe. Működése során viszont 8,5 milliárd forint értékben adott át kapcsolt vállalkozásnak adókedvezményt, és mint kiderült, a kedvezményezett nemcsak az anyavállalat volt, hanem a csoport több tagja is.
Marjai János / 24.hu A turai kastély 2019-ben.
A rendszer a következőképpen működött: a BDPST Zrt.-nél 2022-ben például 21,5 milliárd volt az adózás előtti nyereség, ebből leírták a leányvállalatoktól kapott osztalékot, a részesedés-eladásból származó árfolyamnyereséget, az amortizációt és a műemléki beruházás után igénybe vehető adókedvezményt, így lett nulla az adófizetési kötelezettség. A második legnagyobb adóalap-csökkentő tétel a 6,1 milliárd forintos műemléki adókedvezmény volt, ez történetesen a Dorottya Investment Zrt. nevű leánytól érkezett, melyben a Dorottya utcai Dorothea Hotel felújításának kedvezménymilliárdjai gyűltek össze. A birodalom fő cégénél az elmúlt években összesen 8,3 milliárd forint műemléki adókedvezményt vettek igénybe, ami a Dorottya Investment és a turai kastélyfelújító társaság átengedett kedvezményeiből jött össze.
Példának nézzük a Patricius Borház Zrt. esetét. A BDPST Group tavaly márciusban jelentette be, hogy megszerezte a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék meghatározó borászatát, ezt követően Orbán Ráhel is szőlővásárlásba kezdett a környéken. A bodrogkisfaludi székhelyű cég az új tulajdonosokhoz kerülve azonnal jelentősen javított a korábbi eredményein, és rekord magas, 235 millió forintos nyereséget ért el. A cég korábban fizetett társasági adót, de a megnövekedett profitot a turai TRA Real Estates Kft. adóalap-csökkentő műemlék-beruházási kedvezményével eltüntették.
A turai kedvezménnyel lett nulla a 2021-es adóalap Orbán Ráhel friss alapítású cégében is. A BDPST Koncept Kft. az anyagcég támogatásával indult, de már az első évben 6,7 millió forint lett az adózás előtti eredménye, amit szintén a műemléki kedvezménnyel orvosoltak. Ugyanakkor a BDPST Koncept egyike a ritka kivételeknek: 2022-ben és 2023-ban nem használta ki a lehetőséget, és összesen körülbelül 500 ezer forintnyi taót befizetett.
Adria-palota – 7,4 milliárd
Több mint 8 milliárd forintnyi kedvezményt csoportosítottak át 2022–2023-ban a Jellinek Dánieltől átvett, a Gellért Szállót birtokló Geraldton Invest Zrt.-hez. Az Opten cégadatbázisa szerint a BDPST 2022 decemberében vette át a Geraldtont. Abban az évben 24,7 milliárd forint adózás előtti nyereséget mutattak ki, így bőven volt csökkenteni való adóalap, és jól jött a 7,44 milliárd forint adókedvezmény a csoport egy másik leányától, az Adria-palotát felújító Z18 Ingatlanhasznosító Kft.-től.
A módosított társasági adóalap összege: nulla forint. Az adózás előtti eredmény meghaladja a jövedelem-nyereség minimumot, így fizetendő társasági adó nem keletkezett
– olvasható a mérleghez fűzött szöveges kiegészítésben.
Szajki Bálint / 24.hu Az Adria-palota a Szabadság téren.
A BDPST Group 2019-ben vette meg a Szabadság téren az Adria-palotát. Az 1900-as évek legelején az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság megbízásából épített reprezentatív székház vételára 4 milliárd forint körül lehetett a G7 becslése szerint. A palota felújítását a Z18 Ingatlanhasznosító Kft. végzi, melyet korábban a közvetlenül a BDPST Zrt., majd a BDPST Property Kft. birtokolt, de az idén átkerült a Central European Ingatlanalap (CEI) portfóliójába, amiben Tiborcz érdekeltsége már nem olyan simán kimutatható, mint a korábbi felállásokban. Ez az az ingatlanalap, amelyik az elmúlt években tízmilliárdos értékben kebelezett be többnyire eredetileg állami tulajdonban lévő műemlékeket és villanegyedekben fekvő ingatlanokat, például az Andrássy úton, a budai Várban és a Mártonhegyen. A CEI tavaly több mint 28 milliárd forint tőkét kapott az állami Baross-programból – jelezte a hvg.hu, hogy van forrás a további fejlesztésekre, és újraindulhat a palota félbeszakadt felújítása.
A napokban jelentették be, hogy a BDPST elindította a Gellért Szálló felújítását is. A cég már tavaly közölte, hogy a munkálatokat a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően végzik el, így a cégcsoport a későbbiekben is rendelkezik majd a nyereség leírására alkalmas kedvezménnyel.
Dorothea Hotel – 13,5 milliárd
Tavaly novemberben nyitották meg a 216 szobás belvárosi luxusszállót, a Dorothea Hotelt. A világörökségi helyszínen fekvő, három – különböző korszakokban épült – ingatlanból, a Futura-, a Mahart- és a Weber-házból mintegy 40 milliárd forint hitellel gyúrt komplexumot az elit igényeihez igazították. A 24.hu korábban megírta, hogy 2016-ban szerezte meg Tiborcz az ingatlanokat, a Mahart székházat például Szivek Norbert egykori főprivatizátor közbeiktatásával, de Andy Vajnának is volt köze az épülethez a kaszinója révén. Vételárat nem közöltek, ám elhelyezkedése és a méretei alapján ez lehetett a cikkünkben számba vett ingatlanok között a legdrágább. Ebben a cikkben foglaltuk össze a három ingatlan megszerzésének történetét és a megahitelek részleteit.
Szajki Bálint / 24.hu A Dorothea Hotel épülete.
A luxushotel finanszírozásába bőkezűen szálltak be az állami pénzintézetek: az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. három ágon, beruházási és fejlesztési hitellel, szuperkedvezményes növekedési hitellel és fogóeszközhitellel is megtolta a Dorottya Investment Zrt.-t. A 2022 végén készült mérlegben közel 16 milliárd forint kölcsön mellett szerepel az MFB neve, mintegy 9 milliárd pedig az akkoriban még Takarékbank néven futó pénzintézeten keresztül érkezett. A kapcsolt vállalkozások saját finanszírozása ennek a fele volt (a BDPST és a Lexán Holding Zrt. durván 12 milliárdot kölcsönzött).
Bár a világörökség védelem is veszélybe került, a beruházás simán haladt – részben a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően. A Mahart-székház esetében például egy 2018-as rendeletmódosítás lehetővé tette az épület „kibelezését”, csak a homlokzati részt kellett megtartani. Néhány milliárd forint közpénzből felújították a szomszédos Vörösmarty teret, a tiltakozás ellenére 2019-ben áprilisában megszületett az építési engedély a tömb komplex felújítására, a következő hónapban pedig megindultak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított beruházás munkálatai.
A felújítást végző Dorottya Investment Zrt. volt a legnagyobb kedvezményforrás a BDPST-csoportban, eddig összesen 13,5 milliárd forintot hagytak jóvá a felújítások, illetve átépítések után, amiből a BDPST Zrt. mellett négy leányvállalatnak is jutott. A Bár-Co Kft. – amely egykor Andy Vajna portfóliójába tartozott, és bérleti díjat szedett a kaszinóüzemeltetőtől – például 3,6 milliárdot vett át. Közel 1,4 milliárd ment a VSGRD Kft.-hez is, melyet – benne a hányatott sorsú hoteltorzóval – Tiborczék Szivek Norbert érdekeltségétől szereztek meg, majd továbbpasszolták azt a mélyépítő milliárdos Szíjj Lászlónak. A Hotel VSGRD-nak Tiborczék idejében, 2019-ben több mint 1,2 milliárd forint adózás előtti nyeresége keletkezett, ami nagyobbrészt az üveghegyként is emlegetett szálloda eladásából folyt be. Jól jött tehát a milliárdos adóalap-csökkentési lehetőség.
Fortuna-ház – 800 millió
A legkisebb, ám elhelyezkedése miatt igen különleges szerzemény a Budai Várban a Fortuna utca 11. szám alatti lakóház. Az ingatlan mindössze néhány száz méterre fekszik a miniszterelnök főhadiszállásától, a Karmelita kolostortól, és 2019-ben az IBC Real Estate Kft.-n keresztül került Tiborcz István érdekeltségébe 370 millió forintért, miután a budavári önkormányzat lemondott az elővásárlási jogáról. Az átépítési tervek luxus színvonalú családi házról szóltak, nettó 800 négyzetméterre növelt lakótér, temperált bortrezor, szivar- és moziszoba szerepelt a tervekben. Akkoriban 115 millió forintos várható beruházási költségről cikkeztünk, az azonban az IBC mérlegéből nem hámozható ki, hogy végül mennyi lett a számla. Annyi látszik, hogy az IBC összesen 800 millió forint, műemléki felújítások után igénybe vehető adókedvezményt adott át a cégcsoporton belül más filiáléknak.
A Fortuna utcai luxusház augusztus vége óta Tiborcz lakóhelyeként van bejegyezve a BDPST Zrt. cégirataiban, februárban pedig Orbán Viktor tartott informális kormányzati találkozót az épületben.
Marjai János / 24.hu A Fortuna utca 11. 2019-ben, a felújítás előtt.
A BDPST-birodalomból hét műemlék épület és a köréjük szerveződött cégháló történéseit néztük át az éves beszámolók alapján. Ebből úgy fest, erős állami hátszél, tízmilliárdos közpénzes finanszírozás és tökéletes adóoptimalizálás révén
A rendszerben ugyanis bőven van tartalék. A Dorottya Investment Zrt.-nek tavaly év végén 21,7 milliárd forint volt a nyilvántartásba vett összes adókedvezménye, amiből durván 6 milliárdot használtak fel, ennek a duplája még igénybe vehető. Nem beszélve a Geraldton Invest Zrt.-vel a céghálóba került Gellért Szállóról, amelynek a felújítása még nem kezdődött el, de jelentős adókedvezmény néz ki abból is. Legalábbis a hotel előző tulajdonosa, Jellinek Dániel 2019-ben – még az építőipari árak elszállása előtt – 60 millió euró (24 milliárd forint) körüli felújítási költséggel kalkulált.
Ami az eddigi eredményeket illeti:
egy kastélyszálló, immár zártkörű rendezvények számára,
egy hatalmas belvárosi luxushotel,
valamint egy luxus színvonalú családi ház a budai Várban,
mindhárom a BDPST tulajdona, a műemlék házat a jelek szerint maga Tiborcz István használja. Hogy a felújított műemlékingatlanok hoznak-e valaha nyereséget a tulajdonosoknak az üzemeltetés során, vagy később eladják őket, egyelőre nem tudni. Az adótörvények nemrég társadalmi vitára bocsátott módosító csomagjában mindenesetre megint szerepel egy passzus, amelyik a műemléki adózással foglalkozik. E szerint a jövő évtől
The post Tiborcz birodalma az elmúlt években ontotta a profitot, ám egy fillér adót sem fizetett a nyereség után first appeared on 24.hu.
