3598 olyan kormányhatározat született a NER alatt, amelyet a nyilvánosság – egészen eddig – nem láthatott. A Tisza-kormány közzétette ezeket, mi pedig átnéztük, hogy a legvagyonosabb magyarok közül kik és milyen gyakran bukkannak fel benne.
Átnéztük az Orbán-kormány 2010 óta hozott nem publikus kormányhatározatait, hogy összeszámoljuk, hányszor bukkannak fel bennük a frissen megjelent Gazdaglista szereplői. A Tisza még kedden döntött úgy, hogy nyilvánosságra hozza az úgynevezett 2000-es határozatok teljes gyűjteményét.
Fontos kiemelni, hogy a lista csak a határozatok címét tartalmazza, azoknak pontos tartalmát nem.
Az első években alig találni olyan döntést, amely a leggazdagabb magyarok érdekeltségeiről szól, 2014-től azonban látványosan megszaporodtak az ilyen határozatok. A tizenhat év kormányhatározatai között végül olyan sok, valamelyik Gazdaglistás szereplő érdekeltségét érintő döntést találtunk, hogy egy százsoros Excel-táblázatban sem fértek el.
>> KATTINTS IDE 2026-OS, SZÁZ FŐT RANGSOROLÓ GAZDAGLISTÁNKÉRT
Módszertanunkhoz kettéválasztottuk a határozatokat.
- Külön gyűjtöttük azokat a döntéseket, melyek közvetlenül egy milliárdos érdekeltségéhez kapcsolódnak, leginkább kormányzati támogatás, beruházás vagy kötvénykibocsátás formájában.
- A másik esetben olyan állami finanszírozású (főleg építőipari) projekteket kerestünk, melyeknek támogatásáról a Fidesz-kormány szintén nem publikusan döntött.
Utóbbira tökéletes példa a Budapest-Belgrád vasútvonalról szóló döntéscsomag, mely a leggazdagabb magyart boldogította.
Miután csak a dokumentumok címeiből indulhattunk ki, amelyek néhol elég tágan jelölik meg a tartalmat (az egyik például az „Egy ingatlan megvásárlásáról” címet viseli), az nem világos, mely más fájlokban kerülhetnek elő még milliárdosok. Ami biztos, hogy érdekeltségeik legalább ennyi kormányzati döntésben érintettek voltak, a legtöbb esetben pedig az is kiderül, milyen előnnyel járt az adott döntés.
A támogatottak körében a Gazdaglista élmezőnye köszön vissza:
az első helyezettet összesen tizenhét alkalommal hozták helyzetbe Orbánék, de van olyan szereplő is, akit tizenegyszer, direktben támogattak meg. A gyűjtés tetején a NER építőipari krémje, valamint Csányi Sándor, sőt még Hernádi Zsolt is feltűnik.
Miről szól még a cikk?
- Ezek a milliárdosok húzták a legnagyobbat a nem nyilvános kormányhatározatokból
- Hányadik helyen áll Mészáros Lőrinc?
- Csúcson a NER építőipari kegyeltjei
A nem publikus győztesek
A nyilvánosságra hozott dokumentumokat használva, fent ismertetett módszertanunkat alapul véve az alábbi szereplők neve köszönt vissza a legtöbbször a határozatcímekben:
- 1. Mészáros Lőrinc (17 határozat)
- 2. Garancsi István (12 határozat)
- 3. Scheer Sándor, Csányi Sándor (11 határozat)
- 4. Paár Attila (9 határozat)
- 5. Szíjj László (7 határozat)
Ha azt vizsgáljuk, mely milliárdosok érdekeltségeihez kapcsolódott közvetlen állami támogatásról szóló döntés, az élmezőny jelentősen átalakul:
- 1. Csányi Sándor (11 határozat)
- 2. Hernádi Zsolt (6 határozat)
3. Barabás testvérek, Bárány László és családja (5 határozat) - 4. Mészáros Lőrinc, Balázs Attila, Veres Tibor, Vajda Attila (4 határozat)
Hernádi Zsolt esetében több olyan döntést is számoltunk, amely a Mol Nyrt.-t érinti. Bár a társaság Hernádi érdekeltségébe tartozik, az üzletember nem közvetlen tulajdonos, a magyar államnak viszont van részesedése benne.
Végül, ha azokat az államilag finanszírozott projekteket nézzük, amelyekben valamelyik milliárdos érdekeltsége kivitelezőként vagy más módon érintett:
- 1. Mészáros Lőrinc (13 határozat)
- 2. Paár Attila, Garancsi István, Scheer Sándor (9 határozat)
- 3. Szeivolt István és családja (5 határozat)
- 4. Szíjj László (4 határozat)
Mint látható, az utolsó kategóriát a NER építőipari nagyágyúi uralják. Az autópálya-koncessziótól kezdve (Mészáros, Szíjj) a Liget Budapesten keresztül (Paár, Garancsi, Scheer, Mészáros) egészen a Budai Vár felújítását szolgáló Nemzeti Hauszmann Programig (Mészáros, Garancsi, Scheer, Paár, Szeivolt) sorra találjuk az olyan projekteket, melynek kivitelezőjét V-Híd Zrt.-nek, Market Zrt.-nek vagy West Hungária Bau Kft.-nak hívják.
Budapest, 2021. augusztus 3.
Scheer Sándor, a Market Építõ Zrt. vezérigazgatója beszédet mond a Mol épülõ székházának bokrétaünnepségén 2021. augusztus 3-án. A Mol Campus toronyépülete 28 emeletes, a legmagasabb szintje feletti járósík 120 méter magasságban van.
MTI/Máthé Zoltán
Az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy a milliárdosok mely projektjeinek támogatására hoztak nem nyilvános döntést a Karmelitában.
A csúcstartók
Mint ismert, a vizsgált kormányhatározatokban a Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez köthető beruházások és üzletek tizenhét alkalommal szerepeltek olyan döntésekben, amelyek valamilyen állami támogatásról, garanciáról vagy beruházásról szóltak. Ezek között volt élelmiszeripari fejlesztés, vasútépítés és külföldi terjeszkedés is, a legtöbbször azonban a Budapest–Belgrád vasútvonalhoz kapcsolódó intézkedésekkel találkoztunk.
- 2020-ban például a Mészáros érdekeltségébe tartozó Kall Ingredients tiszapüspöki beruházásának támogatásáról döntött a kormány.
- Egy évvel később a Gubacsi vasúti híd és a hozzá kapcsolódó pálya átépítésének előkészítése került a határozatok közé.
- 2022-ben további három döntés született a Budapest–Belgrád vasútvonal északi szakaszának fejlesztéséről.
A kínai hitelből finanszírozott beruházás kivitelezésében Mészáros Lőrinc cégei, a Mészáros és Mészáros Kft., valamint az R-Kord Kft. két kínai állami társasággal közös konzorciumban vesz részt.
Fotó: Hegyi Zsolt vezérigazgató, MÁV-csoport
2023-ban Mészárosék külföldi terjeszkedéséhez kapcsolódóan is született kormányzati döntés: az állam garanciát vállalt az MFB által a Talentis International Construction Investmentsnek nyújtott hitel visszafizetésére. A társaság Mészáros Lőrinc érdekeltsége, és a határon túli építőipari, illetve cementipari terjeszkedés finanszírozásában játszott szerepet.
A második leggazdagabb magyar, Csányi Sándor érdekeltségei tizenegy kormányhatározatban bukkannak fel, ezek nagy része egyetlen évben, 2023-ban jelent meg.
Az OTP-vezérhez köthető élelmiszeripari birodalom több fontos szereplője is ekkor kapott állami segítséget: a Sole-Mizo, a Hungerit, az MCS Vágóhíd és a Nádudvari Élelmiszeripari Kft. beruházásának támogatásáról is külön döntött a kormány a Gyármentő Programban.
Nem négy egymástól független vállalkozásról van szó: az MCS Vágóhíd és a Sole-Mizo a Csányi-féle Bonafarm Csoport tagjai, a Hungeritet pedig stratégiai partnerként említik a honlapon. A csoport a mezőgazdasági termeléstől a hús- és tejfeldolgozásig a teljes élelmiszeripari lánc jelentős részét lefedi.
Nem 2023 volt az első alkalom, amikor Csányi érdekeltségeihez kötődő beruházások kormányzati támogatást kaptak. Az MCS Vágóhíd mohácsi beruházása már 2015-ben is megjelent a határozatok között, 2024-ben pedig a kormány ismét hozzányúlt a Budai Egészségközpont korábban megítélt, közvetlen költségvetési támogatásáról szóló döntéshez, ami a legfrissebb említése a 649,7 milliárd forintnyi becsült vagyonnal rendelkező üzletember érdekeltségének.
Gyakran emlegetett testvérpár
A fejenként 71,2 milliárd forint vagyonnal 50. helyen szereplő Barabás testvérek, Ernő és Zsolt által felépített Hell csoporthoz legalább hat állami támogatás kapcsolódik a vizsgált időszakban. A kormány már 2016-ban beszállt a csoport magyarországi fejlesztéseinek támogatásába, azóta pedig több hullámban érkezett segítség a beruházásaikhoz.
- 2021-ben a szikszói alumíniumdoboz-gyár, a Quality Pack kapott támogatást, ez az a vállalat, amely a csoport energiaitalaihoz gyártja a dobozokat.
- 2023-ban a Hell Energy beruházását támogatta a kormány a Gyármentő Programban.
- 2025-ben pedig újabb két döntés született a Hell és a dobozgyár fejlesztéseiről.
A Hell története 2006-ban indult, azóta a testvérpár már több mint ötven országba vitte ki a márkát. A külföldi értékesítés ma már a hazainál is nagyobb üzlet: 2025-ben több mint 120 milliárd forintnyi bevétel származott exportból, miközben a belföldi értékesítés 97,5 milliárdot tett ki.
A rohamtempójú növekedéshez már hozzájárult a politika, a csoport csak 2025-ben 5,3 milliárd forint állami támogatást hívott le.
A rekordforgalom mögött viszont kisebb profit állt: a Hell csoport adózott eredménye 2025-ben 19,7-ről 12,5 milliárd forintra esett. A visszaesést elsősorban nem az alaptevékenység, hanem a pénzügyi eredmény romlása okozta, amiben a forint–euró árfolyam ingadozása is szerepet játszott.
Akik még felbukkannak
Az általunk beazonosított több mint száz határozat összesen 27 olyan emberhez köthető, aki szerepel a leggazdagabb magyarok rangsorában. Listába szedtük, hogy az említetteken túl kiket vettünk észre:
- Varga Mihály, Kész csoport – 32. helyezett
- Jászai Gellért, 4iG – 11. helyezett
- ifj. Sánta János és családja, Continental Dohánygyár – 28. helyezett
- Széles Gábor, Lakatos Péter és Sinkó Ottó, Videoton – 6., 16. és 18. helyezett
- Bige László és családja, Nitrogénművek – 41. helyezett
- Kis-Szölgyémi Ferenc, Liwo FM (korábbi nevén B+N Referencia Zrt.) – 47. helyezett
- Lévai Ferenc és családja, BioTech USA – 48. helyezett
- Szalay-Bobrovniczky Kristóf, kaszinókoncesszió – 74. helyezett
- Fülöp Gábor és családja, Agrosprint – 64. helyezett
- Révész Bálint, Révész-csoport – 98. helyezett
- Kontur László, Medicontur – 91. helyezett
- Schmidt Mária, alapítványi támogatás – 62. helyezett
Egy-egy támogatás önmagában természetesen nem jelenti azt, hogy egy cég a politikának köszönheti sikerét: a visszatérően, több határozatban is megjelenő érdekeltségeknél azonban már érdemes közelebbről is megvizsgálni a kapcsolatot.
Októberi lapszámunkban ezért is készültünk egy NER-skálával, melyen bemutatjuk, a Gazdaglista száz szereplője közül ki selfmade, ki pedig az előző rendszerből profitáló milliárdos.
Ezek mind titkosított információk?
A legtöbb nem nyilvános határozat a koronavírus-járvány idején, 2021-ben született, 679 kormányhatározat lett ekkor 2000-es. Szintén hasonlóan sok, 635 nem nyilvános kormánydöntés született 2023-ban, az általunk átnézett címek alapján főleg a 2022-ben indított Gyármentő Program miatt, amit a hivatalos szöveg szerint az energiaárak megugrása miatt nehéz helyzetbe került, nagy energiaigényű vállalatok beruházásainak támogatására hozott létre a kormány.
Nem kizárólag a NER holdudvarához szorosan köthető milliárdosok szerepeltek a dokumentumban, emiatt is fontos kiemelni, hogy a nem nyilvános kormányhatározat olyan kormányzati döntés, amelynek teljes szövegét nem teszik közzé a Magyar Közlönyben.
Ez önmagában nem jelenti azt, hogy a dokumentum titkos vagy minősített adatot tartalmaz. Előfordulhat például, hogy a határozat belső kormányzati feladatokat vagy olyan adatokat tartalmaz, amelyek miatt nem kell nyilvánosan megjelennie. Az új kormány szerint a határozatok létezéséről vagy azok tartalmáról eddig legfeljebb sajtóhírekből lehetett tudomást szerezni.
A TELJES GAZDAGLISTA ITT ÉRHETŐ EL →
The post Tizenhat évig nem láthattuk ezeket a kormánydöntéseket – megnéztük, mely milliárdosok jártak velük a legjobban appeared first on Forbes.hu.
