A covid óta szárnyra kelt a Starbucks, idén már a tízmilliárd forintot is meghaladta az árbevételük a magyar piacon. Megnéztük mennyi pénzt tett zsebre az üzemeltető, de az is, hogy mennyit utalt haza a Starbucks anyavállalatnak a jogokért cserébe.
A Starbucks nem épp a presszókávé szerelmeseinek a gyűjtőhelye, így én sem fordulok meg valami gyakran a zöld-fehér emblémás üzletekben. Ennek ellenére a sztereotípiák elértek engem is, pontosan tudom, hogy „a Starbucks drága”.
Amikor azonban megnyitottam a Starbucks-okat üzemeltető AmRest Kávézó Kft. idei évi beszámolóját sok illúzióm eloszlott a kávézóláncok piacának pénztermelő képességéről, mind a tágan értelmezett versenytársak, mind a kisebb belvárosi kávézók viszonyában. Az AmRest csoport a gyorséttermek piacán is nagy játékos, a KFC perspektíváit ebben a cikkünkben részleteztük.
A cég 38 Starbucks kávézót üzemeltet franchise-rendszerben. (A franchise tulajdonosa a Starbucks Coffee EMEA BV.)
Starbucksolni nagyon post-covid dolog
A cég árbevétele tíz éve még a másfél milliárd forintos szinten mozgott, a lassú építkezés 2019-re 5 milliárd forintig tudta lökni a bevételek. Ekkor ütött be a covid, aminek hatására egy 31%-os forgalom- és egy 24%-os eredménycsökkenést szenvedett el a cégcsoport.
A lassú kilábalás, amit például az alkoholos italokat jellemezte (lásd Zwack) a Starbucks-ot szerencsésen elkerülte.
Idén már 11 milliárdos forgalmat és 500 milliós profitot tett zsebre az AmRest, ami a hazai Starbucks történetében kivételesen jónak számít.
Ez közel 30 százalékos árbevétel és 78 százalékos eredménynövekedést jelentett.
Az italszolgáltatás TEÁOR-ja alatt lévő vállalkozások nem lengtek ki annyira a középértéktől, mint a franchise-kávézó, de el is maradt a visszapattanás.
Forrás: Credit Online
Tényleg túlárazott?
Az árbevétel csupán 4,6 százaléka csapódik le profitként az AmRest-nél. Ha nem kellene royalty-t fizetniük még mindig 10,21 százaléknál járnánk, de természetesen kell, hiszen ezért cserébe lehet Starbucks egy Starbucks. Márpedig a royalty nem kevés:
A saját profitjánál többet, 643 millió forintot utalt haza az anyacégnek a „magyar Starbucks”.
Egy 2000 forintos kávét megvéve tehát
1791 forint üzemeltetési- és anyagköltséget,
118 forint franchise-díjat,
és 92 forint profitot fizetnünk.
Összehasonlításképp három kisebb, ám annál ismertebb belvárosi kávézó beszámolóit néztük meg.
Árbevételnövekedés (%) Eredménynövekedés (%)Eredmény/Árbevétel (%)AmRest (SB)10 95529504784,6 (10,21)Vivina677099,5187814,18Café Dal517226-805,03Sombra Kft. /
Fekete kávézó36221831522,93
A Vivina az a klasszikus belvárosi sikerkávézó, pici, kedves, mindenki szereti, ez a számokon is meglátszik: a Startbucks-nál magasabb árréssel dolgoznak, de ez az Egyetem tér környékén kávézó embereket a legkevésbé sem zavarja.
A Café Dal kávékereskedéssel foglalkozó anyacége ezzel szemben egy sokkal kisebb, 5 százalékos haszon mellett tudott forgalmat generálni.
A Fekete kávézót üzemeltető Sombra Kft. inkább vendéglátásfókusszal működik, ők közel 23 százalékos eredményességet értek el.
The post Tízmilliárdos biznisz a Starbucks, pedig „olcsóbb”, mint a kisebb belvárosi helyek – mi sem hittük el appeared first on Forbes.hu.
