Volt idő, amikor a hazánkat bemutató szinte összes turisztikai kiadványon, útikönyvön, poszteren és persze számtalan képeslapon a Halászbástya volt a főszereplő. Igaz, az épületegyüttes valódi ékköve a gótikus Mátyás-templom volt, de a kilátást a Halászbástyáról élvezhették a turisták. Meg hát a szocializmus idején alighanem politikailag semlegesebb volt egy bástya, mint egy templom. Ha valaki csak egy napra érkezett a városba, akkor is feljött ide, ahol már vártak rá az „echte ungarische” népviseletbe öltözött csikósok és menyecskék karikás ostorral és nemzeti szalagos pálinkás üvegekkel.
Kétségtelen, hogy a világon egyedülálló szépségről van szó: a folyómenti sziklaoromra épült kőcsipkés épület olyan, mintha egy tündérkastély lenne. Pedig azért nem volt mindig ilyen gyönyörű.
Bauer Sándor / Fortepan 1980-as reklámfotó a Halászbástyán.
Bauer Sándor / Fortepan 1980-as reklámfotó a Halászbástyán.
Eredetileg valóban egy bástya volt itt, ami nem díszítőelemnek, hanem katonai célból épült. Nagyjából olyan puritán volt, mint manapság a Vár nyugati és északi oldalán látható védművek, várfalszakaszok. A legismertebb elmélet szerint nevét onnan kapta, hogy a halászok céhére volt bízva a védelme, de az is lehet, hogy az alatta elterülő Halászváros volt a névadója.
A 19. század végére a Vár elveszítette hadászati jelentőségét, s középkori emlékeiből is alig látszott valami. A Mátyás-templomhoz például mindkét oldalról többemeletes házak tapadtak, középkori főbejáratát egy előépítmény takarta, s bár a tornyán határozottan megjelentek a gótikus elemek, korántsem volt olyan látványos, mint manapság.
Klösz György / Fortepan / Budapest Főváros Levéltára A Szentháromság tér és a Mátyás-templom a Szentháromság utcából nézve 1874 körül.
ETH Zürich / Fortepan Kilátás a Halászbástyáról a Mátyás-templom felé 1966-ban.
Schulek Frigyes vezetésével aztán 1874 és 1896 között teljesen újjá- (vagy inkább újra-) építették a templomot. Mikor a szomszédos házak szorításából kiszabadított gótikus/neogótikus ékszerdoboz elkészült, egyből felmerült, hogy jó lenne kezdeni valamit a környezetével is.
Ebben a korszakban már nem az volt a cél, hogy minél nehezebben lehessen megközelíteni a Várat – épp ellenkezőleg. Megépült a Várkert Bazár, a Sikló és a királyné halála után az is felmerült, hogy a Lánchíddal szembeni oldalt is egy hatalmas, lépcsős Erzsébet-emlékművé alakítják.
Jankovszky György / Fortepan A Halászbástyán 1920-ban.
Fortepan A Halászbástyán 1971-ben.
Így született meg a Halászbástya terve, melyet eredetileg a millenniumi ünnepségekre készítettek volna el, de végül csak 1902-ben sikerült befejezni a munkákat. Schulek a szigorú, tagolatlan falakat könnyed kőcsipkékkel rakta tele. Az épület tulajdonképpen egy tankönyvi ábra is lehetne, ahol minden megtalálható, ami a neoromán stílushoz tartozik: félköríves ikerablakok, körablakok, vízköpők, kőpadok, címerpajzsot tartó kőoroszlán, kolostorkerengőket idéző folyosók, szoborfülkék és kilátóerkélyek.
Chuckyeager tumblr / Fortepan A Halászbástya 1963-ban.
Ludovika / Fortepan A Halászbástya 1941-ben.
Saly Noémi / Fortepan A Halászbástyán 1943-ban.
Persze ilyen díszletszerű kilátók nem épültek a középkorban, a végeredmény mégis olyan lett, mintha egy valódi várba érkezne a látogató. Mert bár ma már a legtöbben a Mátyás-templom felől közelítik meg a Halászbástyát, eredetileg ez lett volna annak a „fogadótere” az alulról érkezők számára.
Ezen a helyen korábban csak a szűk Jezsuita-lépcsőn lehetett feljutni. Ezt Schulek alaposan áttervezte, kiszélesítette, tervezett hozzá egy főkaput, a falába pedig a munkák során előkerült, faragott középkori köveket helyeztetett. Ennél sokkal látványosabb lett azonban az új, kétkaros főlépcső, amely ma már az építész nevét viseli. A pompás Schulek-lépcső eredetileg a Dunától vezetett volna fel az épülethez, de végül egy szerényebb elképzelés valósult meg. Így is mesebeli látványt nyújt, ahogy kettéágazik és könnyed hidakon át vezet fel a bástyára.
Klösz György / Fortepan / Budapest Főváros Levéltára A Halászbástya és a Schulek lépcső a Hunyadi János (Albrecht) útról nézve 1903-ban. Háttérben a Mátyás-templom.
Bauer Sándor / Fortepan A Schulek lépcső 1959-ben.
Bár a Halászbástya ízig-vérig századfordulós alkotás, azért akadnak benne középkori elemek is – igaz, jól elrejtve. A munkálatok során bukkantak rá a Vár oldalába épített Szent Mihály-kápolna maradványaira, mely valódi különlegesség: három oldalról várfal, illetve szikla határolja. Falait a 15–16. században alakították ki, dongaboltozatának ívei a 18. századból valók. Felfedezése után Schulek Frigyes úgy módosította a Halászbástya eredeti terveit, hogy a kis templomot is belefoglalta: egy mélybe vezető csigalépcsőt alakítottak ki hozzá a Schulek-lépcső feljáratánál.
A 140 méter széles fedett sétány sarokpontjaira árkádos tornyok kerültek, amolyan gloriettek. A legnagyobb viszont valódi torony: egy emelettel magasabb a többinél, saját lépcsőtornya és egyedi díszítése van. Eredetileg ide került volna a hét honfoglaló vezér lovasszobra, de aztán végül erről lemondtak: helyette valósult meg a Millenniumi emlékmű a későbbi Hősök terén.
Emléküket azért megidézi az épületcsoport: ha a nagytorony lépcsőtornyát is beleszámoljuk, akkor épp hét toronysisak rajzolódik ki az építmény sziluettjéből. Szobrok formájában is megjelennek a vezérek, csak kicsit szétszórva. Előd és Álmos alakja a főtornyot díszíti, további hat középkori harcos alakja – melyeket módszeresen Hétvezérként emlegetnek – a Schulek-lépcső feljáratát őrzi.
Id. Konok Tamás / Fortepan A Halászbástya a toronnyal 1960 körül.
Magyar Rendőr / Fortepan Kilátás a Hilton szállóból a Margitsziget felé, előtérben a Halászbástya tornya 1983-ban.
A gyalogos vezérek mellé idővel egy valódi lovasszobor is került. Nem sokkal a Halászbástya átadása után, 1906-ban avatták fel a déli bástyaudvaron a Szent István-emlékművet. Talapzatát Schulek Frigyes tervezte, így aztán tökéletes egységet alkot a Halászbástya stílusával. Az oldalán szereplő reliefeken a kor több híressége is megjelenik, többek közt maga Schulek is: ő az az építész, aki bemutatja a Mátyás-templom modelljét az államalapító királynak. (Akkoriban még úgy gondolták, hogy a templomot Szent István alapította.)
Széman György / Fortepan Szent István szobra (Stróbl Alajos, 1906) a Halászbástyánál, a Szentháromság téren 1906-ban. Háttérben a Parlament.
Zsembery Bendegúz / Fortepan Mise a Szent István-szobornál a Szentháromság téren 1937-ben. Háttérben a Halászbástya.
Az egész város látképét uraló alkotás nagyon gyorsan népszerűvé vált a budapestiek és a turisták körében is. Olyannyira, hogy a fővárosban először a Halászbástya és a Mátyás-templom kapott elektromos díszkivilágítást 1928-ban, a Szent István-hét alkalmából. A megrendelő Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala volt, ami jól jelzi, hogy már egy évszázada is ezt az épületcsoportot tartották a főváros legfontosabb turisztikai attrakciójának.
Lissák Tivadar / Fortepan A Halászbástya díszkivilágítása az Eucharisztikus Világkongresszus alkalmával 1938-ban.
A II. világháború ugyan megtépázta a Halászbástyát is – Budapest ostromát a Vár házai szenvedték meg leginkább –, de már a negyvenes évek nagy újjáépítési hullámában hozzáláttak a műemléki helyreállításához. Ez ma már teljesen egyértelműnek tűnhet, de valójában nem volt az az 1940-es években. A negyven–ötvenéves házakat épp úgy nem tartották sokra akkoriban, ahogy most sem: a századfordulós historizmust és a szecessziót giccsesnek tekintették. A sérült épületeket általában elbontották, vagy szerényebb díszítéssel állították helyre. Ebben a korszellemben természetesen az ideológia, na meg a kapacitáshiány is szerepet játszott.
Military Museum of Southern New England / Fortepan Kilátás a Halászbástyáról a Víziváros felé 1945-ben. Háttérben a Manci híd első, cölöphíd változata.
Fortepan Egy VOMAG autóbusz alvázára szerelt 88 mm-es légvédelmi löveg a Halászbástyán 1945-ben. Háttérben Julianus és Gellért barát szobra.
A Halászbástya jelentőségét és értékét azonban senki nem vitatta, a helyreállítás az ország újjáépítését is szimbolizálta. A rekonstrukciós munkákat Schulek János, Schulek Frigyes fia vezethette haláláig, aki már az építéskor is apja mellett dolgozott építésvezetőként. Az 1953-ra helyreállított műemlék természetesen újra díszkivilágítást kapott, na meg a hatalom elmaradhatatlan szimbólumát, a vörös csillagot.
Kotnyek Antal / Fortepan A Halászbástya a Hunyadi János út felől 1955-ben.
A Halászbástya megépülte óta népszerű fotópont, hiszen bármelyik irányba is fordul az ember, vagy látványos építészeti emlékeket fog be, vagy a dunai panorámát. Persze az ötvenes években nem feltétlenül örültek a fényképezőgéppel érkező turistáknak, úgyhogy a bástyán szigorú ellenőrzéseket tartottak. Ennek azonban nem csak a hatalom félelme volt az oka, a Vár akkoriban még valós veszélyeket rejtett. A frissen helyreállított épületegyüttes mellett sokáig palánkok zárták el a szomszédos területeket, amelyeket még nem vizsgáltak át alaposan a tűzszerészek.
Bauer Sándor / Fortepan Fotózás a Halászbástyán 1959-ben.
Kereki Sándor / Fortepan A Halászbástyán 1969-ben.
Bojár Sándor / Fortepan A Halászbástyán 1964-ben.
Azóta nagyon sok minden változott a Halászbástya környezetében. Az egykori jezsuita kollégium helyén felépült a Kádár-korszak presztízs beruházása, a Hilton szálló. Az épületmonstrum ugyan durván belerondított a városképbe, de az építése során feltárt középkori emlékeket (a dominikánus kolostor templomának, kerengőjének és tornyának romjait) sikerült Pintér Béla csapatának szépen megőriznie. Ekkor került mai helyére Szent Gellért szobra, melyet a harmincas években kicsivel odébb, a Halászbástya ormán állítottak fel.
Keveházi János / Fortepan Kilátás a Halászbástyáról 1954-ben. Előtérben a keleti várfal részlete Julianus és Gellért barát szobrától (Antal Károly, 1937) az Iskola lépcsőig. Balra az egykori jezsuita kollégium és rendház romjai, ma a Hilton szálló van a helyén. Jobbra az angol követség romos épületének Boldog XI. Ince pápa (Ibolya) utcai frontja, hátrébb a Mária Magdolna-templom tornya, a távolban a János-hegy látszik.
Bojár Sándor / Fortepan A Hilton szálló építkezése az egykori jezsuita kollégium és rendház helyén 1974-ben.
Inkey Tibor / Fortepan Antal Károly szobrászművész a Halászbástyánál később felállított Julianus és Gellért barát szobrának Julianus alakján dolgozik a Százados úti Művésztelepen 1937-ben.
A következő nagy megújítására, amit már a hetvenes években elkezdtek, szerencsére nem háború vagy valami otromba városépítészeti beavatkozás miatt volt szükség. Egyszerűen az akkor még jelentős részben szénnel fűtött város korma szállt fel, s feketítette el a falakat, illetve korrodálta a kőelemeket.
Album20 / Fortepan A Halászbástya, a Mátyás-templom és a Hilton a pesti oldalról nézve 1984-ben.
Chuckyeager tumblr / Fortepan A Halászbástya a Schulek lépcsőről nézve 1960-ban, balra a lépcső északi kapuja.
Megépülte óta nagyon sokszor átalakították a bástya felszínét. Volt, hogy gyepszőnyeget alakítottak ki rajta, volt, hogy virágágyásokat. Ezek aztán idővel eltűntek, ahogy később a parkoló autók (vagy épp idén januárban az egy napot élt fekete fizetőkordonok). A teraszozásnak is hol nagyobb, hol kevesebb helyet engedtek az illetékesek, de ezek a múló apróságok nem befolyásolják a Halászbástya megítélését.
Urbán Tamás / Fortepan A Szentháromság tér 1975-ben, szemben a Halászbástya.
Bauer Sándor / Fortepan Étterem a Halászbástyán 1969-ben.
Bauer Sándor / Fortepan Étterem a Halászbástyán 1969-ben.
Bauer Sándor / Fortepan Étterem a Halászbástyán 1969-ben.
Vörös István / Fortepan Étterem a Halászbástyán 1978-ban.
A Halászbástya több mint 120 éve Budapest és Magyarország egyik legnépszerűbb fotótémája, az ideérkező turisták kihagyhatatlan célpontja.
Írta: Zubreczki Dávid | Képszerkesztő: Virágvölgyi István
A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/halaszbastya
Ha van olyan családi fotója, amit felajánlana a Fortepan számára, akkor írjon a fortepan@gmail.com e-mail címre!
The post Több mint 120 éve az életünk része a szétfotózott Halászbástya first appeared on 24.hu.
