Az erdei fülesbagoly (Asio otus) hazánk leggyakoribb bagolyfaja, amely kis számban át is telel nálunk. Amint az MME madáradatbázisában áll, a hideg évszakot általában településekre húzódva, örökzöldeken megbújva vészelik át, egy-egy fenyőn több tucat egyed is nappalozhat.

Menedéküket csak sötétedéskor hagyják el, amikor vadászni mennek, elsősorban kis termetű emlősöket zsákmányolnak. Egyetlen erdei fülesbagoly évente ezernél is több rágcsálót foghat meg, ezért jelenlétük rendkívül fontos a városokban is problémát okozó egerek és patkányok kordában tartásában.

Saját fészket nem tudnak építeni, ezért költésükhöz korhadt üregekkel, vastag törzselágazással rendelkező idős fákra, nagy testű harkályok odúira, varjúfélék, gólya, egerészölyv fészkeire vagy nyitott padlásokra van szüksége. Évente egyszer költ, viszonylag korán, már márciusban teljes a fészekalja, ami átlagosan 5-6 tojásból áll. A hím csak a táplálékszerzésben segíti a tojót a költésben. A fiókák még jóval röpképességük előtt elhagyják a fészket, és a közeli fákon üldögélnek, ebben az időszakban a fiókákra számos ragadozó jelent veszélyt, például a róka, nyest, héja és egerészölyv.

Az erdei fülesbagoly hazánkban védett állat, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

The post Több tucat bagoly is rejtőzhet egy-egy fenyőfán first appeared on National Geographic.