Nem vízminőségi probléma, hanem egy atka okozza a nem őshonos amuri kagylók tömeges pusztulását a Tisza-tó Abádszalóki medencéjében, közölte a Facebookon a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.

Mint írták, az amuri kagyló behurcolt, egyértelműen idegen eredetű, terjedő-képes, a potenciálisan és ténylegesen is agresszív faunaelemek közé tartozik. Az amuri kagylót – amely az Amúr folyóról kapta a nevét – a Távol-Keletről hurcolták be hazánkba a növényevő halak (busa, amur) betelepítése során, véletlenül, a hatvanas években.

Ez a külső mészvázzal rendelkező puhatestű, gyorsan elterjedt folyóinkban (Duna, Tisza) de a tavainkban is szinte mindenhol megtalálható. Gyakran 25-30 centiméteresre és 70 dekagrammosra is megnőhet. Naponta akár 40 liter vizet is képesek átszűrni, megtisztítani.

Az amuri kagyló tömeges pusztulását már évekkel ezelőtt, 2007 júliusában is tapasztalták a Tisza-tó Abádszalóki medencéjében. Azután 2008, 2010 és 2025 nyarán is előfordult kánikula idején.

Ennél a fajnál gyakori a tömeges pusztulás, abból adódóan, hogy nem őshonosak Európában.

Vizeinkben ugyanis él egy őshonos vízi atkafaj, amely a kagylók köpenyét átfúrva bejut az állatok testébe. Ezen a sérülésen keresztül egy olyan bakteriális fertőzés alakulhat ki, amellyel szemben csak őshonos kagylóink többsége immunis. Az amuri kagylók viszont védtelenek. A bomlásnak induló kagylótestek ilyenkor a vízfelszínre emelkednek, amelyet a harcsák fogyasztanak

– zárták a bejegyzést.

A Tisza-tóban nemrég vezették be a sebesség-ellenőrzést, és minden idők legnagyobb harcsáját is kifogták itt.

Kapcsolódó

Rossz hír: újabb betolakodó halfaj jelent meg a Tisza-tóban

A ragadozó halakban bizakodnak a szakértők.

The post Tömegesen pusztulnak a behurcolt kagylók a Tisza-tóban first appeared on Sokszínű vidék.