A tavat a balatoni kerékpárúton kerülik meg, ami 204 kilométert jelent és a tervek szerint szeptember 23-án vagy 24-én érkeznének vissza a kiindulópontra.
Koszonits Bettina a Sokszínű Vidék érdeklődésére elmondta, hogy a kalandnak szeretett volna egy saját üzenetet adni.
A Balaton-kerülés célja nem egyszerűen az, hogy teljesítjük a körülbelül 200 kilométert, hanem az, hogy közben minél több emberhez eljusson az állatvédelem és az állatok iránti felelős gondolkodás fontossága. A túrán a szamarak a főszereplők. Szeretném megmutatni, hogy a szamár nem egy „igénytelen”, elhanyagolható állat, hanem érző, intelligens és nagyon különleges társ. Sok tévhit él róluk, és szeretném ezeket is eloszlatni
– mondta az ifjú lány, ha pedig ismerősek ezek a gondolatok és a szamaras túrázás, az nem véletlen, hiszen Bettina bátyja Patrik, aki 2024-ben egy szamárral gyalogolt el Mosonmagyaróvárra.
Az ő útja is nagy hatással volt rám, és tulajdonképpen innen jött az ötlet, hogy én is belevágjak egy hasonló, de a saját céljaimhoz kapcsolódó kihívásba. Már akkor szerettem volna vele menni, de édesapám kikötötte, hogy csak akkor indulhatok én is túrázni, ha befejezem a középiskolát.
Ami meg is történt, Bettina ugyanis megszerezte a lovász végzettséget, ami mondhatjuk, hogy egyenes út volt a felnőtté válás során, hiszen már kis kora óta állatok veszik körül. Sokat foglalkozik velük és mint mondta, nagyon fontos számára az állatvédelem.
9 fotó
A Koszonits család Himod és Kisfalud között hozta létre a mentett szamarak otthonául szolgáló csacsifarmot, az Ott vagyunk már? Állatvédelmi Alapítványt. A Miklósmajorban működő farmon már nem csak rossz körülmények közül mentett szamarak kapnak új esélyt, hanem birkák, kosok, lámák és lovak élnek ott.
A balatoni túránál is minden a törpeszamárról szól, a lényeg, hogy ő érezze jól magát. Az iramot is hozzá igazítják, ahogy a távokat is, a közönségtalálkozókon pedig ismét csak Foki a főszereplő.
Igyekeztünk előre megtervezni a szakaszokat, de egy ilyen túránál nem lehet mindent mereven kijelölni. Elsősorban a szamár tempójához és állapotához kell alkalmazkodnunk. Én most Fokival teljesítem az utat. Nem az a cél, hogy minél gyorsabban körbeérjünk, hanem hogy biztonságosan és a szamár számára is megfelelő tempóban haladjunk. A szállásokat és az aznapi útvonalakat is ennek megfelelően kell megoldanunk. Foki állapota határozza meg, hogyan tudunk továbbmenni. Ha éppen fáradtabb, lehetőségünk van arra is, hogy berakjuk a lószállítóba, és az aznapi célhoz eljussunk vele. Számunkra mindig Foki biztonsága és jólléte az első
– szögezte le Bettina.
Megkérdeztük, hogyan bírják a túrát, milyen fizikai nehézségek merültek fel.
Nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy „ma még menjünk 10 kilométert”, ha a szamárnak pihenésre van szüksége. De nekem is vannak nehezebb napjaim: fáradtság, kevés alvás és olyan pillanatok, amikor nagyon nehéz tovább indulni. Talán mentálisan még nagyobb a kihívás. Egy ilyen hosszú út során van ideje az embernek saját magával is szembenézni. Vannak nagyon boldog pillanatok, amikor rengeteg szeretetet kapunk az emberektől, és vannak nehéz pillanatok is, amikor elfáradok vagy elbizonytalanodom
– mesélte a fiatal lány.
Ami pedig az emberek reakcióját illeti, megtudtuk, hogy míg élőben csupa szeretet árad, addig az interneten azért megjelennek negatív hangok is.
Összességében rengeteg pozitív visszajelzést kapunk. Sokan megállnak, beszélgetnek velünk, kérdeznek Fokiról, a túráról és arról, hogy miért csináljuk. Nagyon jó érzés látni, hogy egy szamár ennyire könnyen megszólítja az embereket. Olyanok is odajönnek hozzánk, akik egyébként talán nem foglalkoznának állatvédelemmel. Persze az interneten vannak negatív hozzászólások is, de ezekből is az látszik, hogy az embereket megmozgatja a téma. Én inkább arra próbálok koncentrálni, hogy azoknak adjak valamit ezzel az úttal, akik nyitottak rá
– így Bettina, aki hozzátette, hogy számára a közönségtalálkozók különösen fontosak.
Ilyenkor nem egyszerűen arról van szó, hogy az emberek megnézhetnek egy szamarat, hanem lehetőség van beszélgetni arról, hogy miért indultunk el, hogyan kell felelősen állatot tartani, milyen a szamarak természete, és milyen tapasztalatokat szerzünk az út során. Nagyon sokféle kérdés érkezik. Például hogy mennyit tud menni egy szamár egy nap alatt, mit eszik és iszik útközben, hogyan pihen, honnan tudjuk, ha elfáradt, illetve hogy egyáltalán miért vállaltunk egy ekkora kihívást
– sorolta Bettina, aki azt szeretné, ha az emberek úgy mennének haza egy ilyen találkozóról, hogy nemcsak azt gondolják, hogy „de aranyos ez a szamár”, hanem egy kicsit másképp néznek az állatokra.
Értsék meg, hogy az állattartás felelősség, és az állatoknak nemcsak fizikai szükségleteik vannak, hanem érzéseik és saját személyiségük is.
Megírtuk korábban azt is, hogy túrája során 700 ezer forint adományt kapott kedvencei mentésére a szamaras fiú és tüneményes jövevényekkel gyarapodott a szamaras fiú rezervátuma. Sajnos kikezdték az országban vándorló szamaras fiút, aki váratlan lépésre szánta el magát.
The post Törpeszamarával kerüli meg a Balatont a 17 éves lovász lány first appeared on Sokszínű vidék.
