Évek óta zajlik a gellérthegyi sikló előkészítése, a 25 százalékban ma is a Budapesti Közlekedési Központ által tulajdonolt projektcég azonban egyelőre még nem jutott el odáig, hogy akár csak egy kapavágást is tegyen.
A témában 2018 óta rendszeresen beszámolunk a fejleményekről:
hat éve arról írtunk, hogy a munkálatok miatt 69, országos jelentőségű természetvédelmi területen álló fát kell kivágni,
2020-ban, a kormánypárt számára vereséggel végződő budapesti főpolgármester-választást követően pedig kiderült, hogy a kabinet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű és kiemelten közérdekű üggyé nyilvánította a Citadella felújítását és a sikló megépítését.
Tüttő Kata főpolgármester-helyettes röviddel ezután arról beszélt, hogy a főváros egyetért a fő céllal, a turistabuszok a hegyről való kizárásával, további tárgyalásokra van azonban szükség, hogy lássák a részleteket.
Ugyanebben az évben a pezsgő- és borpincészetével ismertté vált Kreinbacher József is feltűnt a munkákra alapított projektcég, a Gellérthegyi Sikló Kft. hátterében, így jó esély látszott arra, hogy az akkor már rendelkezésre álló jogerős építési engedély birtokában, a tőkeerős befektető segítségével rövidesen elindulhassanak a földmunkák.
2021 őszén az ehhez szükséges utolsó lényeges akadály is elhárult, hiszen a projekt tíz évig érvényes környezetvédelmi engedélyt kapott, sőt a beruházók a védett területen tervezett fakivágásokra is gond nélkül megszerezték a természetvédelmi engedélyt.
Az engedélyhez kapcsolódó határozat jelezte ugyan, hogy
Gellérthegyi Sikló Kft. / KÖZTI A felső végállomás várható arca egy 2021 decemberében született látványterven.
Ezek után első látásra meglepő fejleménynek tűnt, hogy a főváros 2022 elején elállt a 2009-ben aláírt szerződéstől, amit a Gellérthegyi Sikló Kft. igen rossz néven vett.
Szerintük a döntést semmiféle egyeztetés, jelzés vagy tájékoztatás nem előzte meg, ők pedig még a közúthatósági engedélyt is megszerezték, sőt az érintett kerületek vezetésének kéréseit figyelembe véve lényegében új műszaki és látványterveket készítettek. A projektcég közleményében arról is írt, hogy a változás nemcsak nekik okoz komoly anyagi kárt, de Budapestnek is, hiszen a főváros így elesik az egyszeri 500 millió forintos földhasználati díj befizetésétől, valamint a szerződés szerint ötven éven keresztül fizetendő évi 250 millió forinttól is.
Gellérthegyi Sikló Kft. / KÖZTI A helyszínrajzok egyike, rajtuk a különböző részek várható alapterületével.
A sikló ügyében a koronavírus-járvány lecsendesedése óta látszólag nem történt előrelépés – noha az állam időközben már egy, a Várhegyet a Gellértheggyel összekötő kötélpályáról is álmodni kezdett –, a háttérben a főváros és a beruházó harca azonban egy pillanatra sem állt le. Ennek első lépéseként a Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a korábbi környezetvédelmi engedélyt, majd új eljárásra kötelezte a környezetvédelmi hatóságot. Ez 2023. január 16-án meg is kezdődött, a Gellérthegyi Sikló Kft. azonban időközben a Kúriától kért felülvizsgálatot azzal, hogy tegye semmissé a törvényszék lépését.
A Kúria 2023. május 25-én döntött, utasítva a Fővárosi Törvényszéket, hogy újra gondolja át az ügyet. De az végül azonos eredményre jutott: 2024. június 5-én másodszorra is megsemmisítette az engedélyt, újra csak a környezetvédelmi hatóságnak dobva a labdát.
Gellérthegyi Sikló Kft. / KÖZTI
Az újabb környezetvédelmi engedélyezési folyamat a Pest Vármegyei Kormányhivatal dokumentumtárában feltűnt anyagok szerint július 10-én meg is indult, a kapcsolódó közlemény pedig arról ír, hogy legkésőbb október végéig az eredmény is megszületik. Ennek kapcsán néztük végig az eljárás miatt feltöltött, publikussá vált tervlapokat, leírásokat, valamint szakvéleményeket, melyek a projekt eddig nem ismert vagy kevésszer emlegetett részleteire mutattak rá.
Ezek szerint a sikló a Hadnagy utca felől, a Krisztina körút és a Hegyalja út tövében, a felszín alól indulna – a busszal vagy gyalogosan érkező turisták itt, a védendő fák között megnyitandó fogadótéren szállhatnának át. A leírások egyike egy, a Rácz fürdő belső szintjeihez való esetleges csatlakozásról is mesél, kérdés azonban, hogy ennek van-e esélye a megvalósulásra, hiszen a 2010-re elkészült műemléki felújítás és bővítés óta az együttes egyetlen percre sem nyitott meg, most pedig újabb felújításra van szükség.
Gellérthegyi Sikló Kft. / KÖZTI
A vonal a jelenlegi tervek szerint két részből áll majd: a 34 fok lejtésű, bányászati módszerekkel születő alagút az Orom utcánál bújna ki a felszínre, ahonnan 10 fok hajlású, a felszín felett tizenkét lábon álló, legalább 3,6 méterrel a sétányok és a gyalogutak fölé magasodó pályán tenné meg az utolsó 190 métert, mielőtt megérkezik a néhány méterrel a Citadella sétány szintje alá kerülő felső állomásra.
Gellérthegyi Sikló Kft. / KÖZTI A Citadella sétány alá kerülő felső végállomás arca.
A rendszer lényegét a dokumentumok szerint két, legfeljebb 52 fő befogadóképességű utaskabin – ezeket az osztrák Leitner szállítaná – adná, amik egyszerre indulnak el egymás felé.
Az augusztus 15-éig véleményezhető, több mint ezer oldalnyi tervlap, leírás, szakvélemény, illetve egyéb irat átlapozásával kibontakoznak a siklóálom részletei: a KÖZTI (vezető tervezők: Pottyondy Péter és Tóth Balázs) műtermében született terveken jól látszik, hogy az Erzsébet híd budai oldalára érkező látogatók a Rácz fürdő oldalán a ma is meglévő növényzettel fognak találkozni, a burkolatok pedig vezetik majd a szemet a magasponton lévő fogadóépület, a Krisztina körút felőli tereplépcső, illetve az állomást is rejtő alagút felé. A Hegyalja út lezárása nélkül megépíthető alagút a földből egy szakaszon kibújó részét a leírás szerint látszóbetonból építenék meg, amibe laminált üveg bevilágítók juttatnák be a fényt.
Gellérthegyi Sikló Kft. / KÖZTI
Az épületeket napi 3500–4000 látogatóra méretező KÖZTI leírásából az is kiderül, hogy az Orom utcai kitorkolás környezetében kert- és tájépítészeti eszközökkel javítanák a képet, ennek részleteire azonban a rendelkezésre álló dokumentumokból nem derült fény. Néhány sorral később már az íves rámpáról, a színezett látszóbeton támfalról, illetve a karakteres arcú felső állomásról van szó, amit a tervezők a lődomb tövében, egy szinttel a hegy tetején nyújtózó sétány alatt maradva terveznek elhelyezni, hogy az ne zavarja a kilátást.
Ennek oka a 2021 decemberében feltöltött kiegészítő adatcsomagból világlik ki – egy ebben lévő dokumentumban azt olvashatjuk, hogy a felső állomás a sétány alá való süllyesztésére, illetve a kis alapterületre a Miniszterelnöki Hivatal informális álláspontja alapján, az építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkársággal való egyeztetés eredményeként, nem pedig az építésziroda ötlete nyomán került sor.
A Pest Vármegyei Kormányhivatalnak címzett levélben néhány távlati kép is bemutatkozik – eszerint a tervezett vonal „a legtöbb nézőpontból nem látszik”, köszönhetően annak, hogy fákat csak a nyomvonal védősávján belül (ez mindkét oldalon 6-6 métert jelent) vágnának ki, majd pótlásra is sor kerülne.
Tényállás tisztázás / Vibrocomp Kft. Előtte, utána.
A fenti csomag tartalmáról, illetve az elmúlt három év változásairól a fővárosi önkormányzat nem értesült – derült ki a Fővárosi Törvényszék június 5-i döntéséhez kapcsolt határozatból, ami szerint a városvezetés 2021 augusztusában élt az iratbetekintési jogával, az ezt követően született dokumentumok létezéséről, a Duna-Ipoly Nemzeti Park pontos véleményéről, a közmeghallgatás időpontjáról, illetve az érintettek észrevételeiről a kormányhivatal azonban nem értesítette őket, így több lényeges szabálysértést követett el.
A főváros azt is sérelmezte, hogy a kormányhivatal nem reagált a a többi közt a karsztvíz káros mértékű duzzasztásának esélyeivel, a csapadék gyűjtésével, illetve a felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos súlyos aggályaira, ezek tisztázása nélkül pedig a környezetvédelmi engedély nem lett volna kiadható.
Az érvek közt az is szerepel, hogy a termálkarsztra való érintettség ellenére a közeli Rudas és Gellért fürdőket is üzemeltető Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt.-t nem vonták be a folyamatba, az értékes vízbázis érintettségét pedig nem vizsgálták kellőképpen.
Tényállás tisztázás / Vibrocomp Kft. A várható távlati kép a Dunakorzó, illetve a Budavári Palota felől.
Az önkormányzat arra is rámutatott, hogy az engedély kiadásakor nem vették figyelembe a madárvédelemmel kapcsolatos észrevételeit, nem reagáltak az álló holtfák, tuskók, illetve a kitermelt fa minél nagyobb részének helyben hagyásának kérésére, sőt az erózióvédelemre sem tértek ki,
Mindezeken felül további problémát jelent, hogy a beruházáshoz szükséges munkagépek közlekedése, valamint az építés során átmenetileg használt területek miatt jóval nagyobb területen következhet be a zöldterület pusztulása, a fakivágásokat követő pótlások terén pedig a kormányhivatal lehetetlen feltételeket támasztott – a fasorokba és parkokba történő telepítéshez ugyanis egyszerűen nincs elég hely.
Gellérthegyi Sikló Kft. / KÖZTI
A könyvnek is beillő, illusztrációival együtt több mint kétszáz oldalas írás szerint a turistabuszoknak a hegytől való távol tartása pozitív, a kortárs siklóépületek rendben vannak, a távlati képre pedig a vonal nem lesz fontos hatással, de az ICOMOS módszertana szerint a világörökségi helyszínre tett hatás mérsékelten nagy, hiszen
körülbelül 560 négyzetméternyi jellegtelen félszáraz gyep, illetve közel 1800 négyzetméternyi parkerdő tűnhet el,
az élővilág jelentős és azt károsan befolyásoló hatásoknak van kitéve, erdészeti szempontból is kár keletkezik, de természetvédelmi oldalról ez „elviselhető”,
gyorsított erózió léphet fel, erre pedig a heves esőzések is ráerősítenek,
a talaj szerkezete leromlik, a nyiladék mellett álló fák törzse pedig szakszerű favédelem nélkül napégést szenved el, így élettartamuk csökken,
az építéssel járó vibráció miatt a hajszálgyökereiken sérüléseket elszenvedő fáknak alkalmazkodniuk kell az új viszonyokhoz, erre pedig egy részük jó eséllyel nem lesz képes.
A projektterületen, illetve annak környékén emellett jelentős régészeti lelőhelyek vannak – teszi hozzá az anyag –, amik az őskortól a 20. század hajnaláig igen különböző korú anyagokat rejtenek: egy nemzetközi szinten is fontos, késő vaskori kelta eraviszkusz-telep mellett török kori maradványok, illetve a Rácváros és a Tabán közelsége miatt akár késő újkori leletek is előkerülhetnek. Ezek egy része a munkák miatt biztosan felszínre kerül majd, sőt talán tervmódosításra is szükség lesz, hogy bemutathassák azokat, az építési tevékenység a megelőző feltárás ellenére azonban biztosan romboló hatással is lesz a lelőhelyekre, valamint a feltáratlan, még földben lévő leletekre.
A világörökségi dokumentációból az is kiderül, hogy a tervezett alagút nyomvonalához közel található a ritka ásványkiválásokban és képződményekben gazdag Citadella-kristálybarlang, a fúrások egyike során pedig hirtelen több mint kétméteres fúrószáresést észleltek, így lehet számítani az útvonalat keresztező barlangüregekre.
Noha bevett gyakorlat az építkezéseken néhány köbméter betonnal »megoldani« a barlangok problémáját, hangsúlyoznunk kell, hogy a megtalált üregek szakszerű feltárása nem csupán a jogszabályi kötelezettségek miatt szükséges, hanem azért is érdemes, mert szerencsés esetben egészen unikális látvánnyal gazdagíthatná egy kivilágított, kristályokkal bélelt barlangüreg a sikló föld alatti szakaszát
– olvasható a szövegben, ami megemlíti, hogy a Budai-termálkarszt 1993 óta szerepel a világörökségi várományosi listán, így bár a budapesti nem természeti, hanem kulturális világörökségi helyszín, ez a jövőben megváltozhat.
Gellérthegyi Sikló Kft. / KÖZTI A felső állomás kilátópontként is működhet.
A fővárosi önkormányzat ezeken felül azt is sérelmezte, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatósága által 2021 szeptemberében és novemberében kiegészített természetvédelmi kezelői hozzájárulást teljes egészében csak két és fél évvel később látták, abban pedig a felső állomással kapcsolatban egyszer sem szerepelt pozitív vélemény.
A Pest Vármegyei Kormányhivatal az állításokra adott válaszában jelezte, hogy 2020 júniusában a felek a BKK központjában ültek le egy egyeztetésre, ahol minden tájékoztatást megadtak, a nemzeti park igazgatósága az engedélyezési folyamatnak nem feltételét jelentő iratait azonban valóban nem töltötték fel, mivel erre egyetlen jogszabály sem kötelezte őket. A hivatal szerint a bírósági ügy célja az, hogy a Gellérthegyi Sikló Kft. üzletileg ellehetetlenüljön, így felmerül a joggal való visszaélés látszata.
A projektcég szerint a nemzeti park véleménye nem bizonyíték, a főváros előtt pedig ott volt a lehetőség, hogy bármikor betekintsen az iratokba, erre azonban csak egyszer kerített sort, a szerinte problémás részeket pedig túl későn, a keresetindítási határidőt követően vitte bíróság elé.
A vízbázissal kapcsolatos kérdésekre a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság reagált:
A törvényszék gyorsan rövidre zárta a felek közt feszülő vitát: úgy gondolta, hogy a Gellérthegyi Sikló álláspontjával szemben a történetben nem egyszerű adatszolgáltatóként, hanem természetvédelmi kezelőként jelen lévő nemzeti park véleményének beérkezése után a kormányhivatal nem tett eleget a főváros felé való értesítési kötelezettségének.
A bíróság arra is rámutatott, hogy a felperes a madárvilág védelme érdekében is tett javaslatokat, majd kifogásolta, hogy a fák állapotát 2007-ben mérték fel, így ma a korábbi adatok alapján tervezett 94-nél jóval több fa kivágására lehet számítani, sőt megalapozottnak találta a főváros azon sérelmét is, ami szerint nem megfelelő mélységben vizsgálták a vízügyi észrevételeiket.
Mindezeket összevetve a törvényszék az egyetlen olyan megoldást választotta, ami esélyt ad arra, hogy az új engedélyt az összes, rendelkezésre álló adatot megvizsgálva adják ki. A fővárosnak, valamint az érintett I. és XI. kerületnek ugyanis nincs igazán beleszólása a dolgok alakulásába, miután a jogaik lényegi részét elvonták. Az ügy folytatása egyelőre megjósolhatatlan, de remélhetjük, hogy a sikló építése a környezetre legkevésbé ártalmas módon, a hegyen minél kisebb sebet ejtve kezdődhet meg. A 2009-es szerződéskötés óta eltelt tizenöt év változásait látva persze kérdéses, hogy erre mikor kerülhet sor.
The post Továbbra is él a gellérthegyi sikló álma – a főváros azért küzd, hogy az új létesítmény minél kisebb természeti kárt okozzon first appeared on 24.hu.
