Egy új tanulmány alapján a paleolitikum emberei nem voltak azok a nagy húsfogyasztók, ahogy azt egyes modern étrendek sejtetik – olvasható a Phys.org oldalán. A szakértők szerint a több százezer évnyi fejlődés során fajunk nagyon rugalmas táplálkozásúvá fejlődött, növényi és állati forrásokból egyaránt felvett szénhidrátokat és zsírokat.
„Gyakran úgy beszélünk a növények felhasználásáról, mintha az csak a mezőgazdaság megjelenésével vált volna fontossá” – mondta Dr. Anna Florin, az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa és a publikáció társszerzője.
A világszerte tett új régészeti felfedezések azonban azt mutatják, hogy őseink már több ezer évvel korábban őrölték a vadmagokat, pépesítették és főzték a keményítőtartalmú gumókat, és méregtelenítették a keserű dióféléket
– tette hozzá. Úgy tűnik, a növények feldolgozása a vártnál jóval korábban kezdődött.
A csapat a Galileai-tenger délnyugati partjainál, egy 23 ezer éves lelőhelyen feltárt maradványokat elemezve megállapította, hogy a korai ember széles spektrumú faj, és a különböző növényi erőforrások felhasználására való képessége jelentősen alakította evolúciós pályáját.
„A növényi élelmiszerek feldolgozására való képességünk lehetővé tette számunkra, hogy kulcsfontosságú kalóriákat és tápanyagokat nyerjünk ki, és világszerte számos eltérő környezetbe beköltözzünk, ahol aztán boldogulni tudtunk” – tette hozzá Dr. Monica Ramsey, a Torontói Egyetem kutatója és a tanulmány másik szerzője. A feldolgozott növényi élelmiszerek kulcsfontosságúak voltak a korai emberek életében, növénykedvelő és eszközhasználó eleink szinte bármit képesek voltak étellé alakítani.
The post Új kutatás kérdőjelezi meg a paleolit diétát first appeared on National Geographic.
