2022-ben a NASA DART nevű műholdja a terveknek megfelelően becsapódott a Didymos kisbolygó Dimorphos nevű „holdjába”, és megváltoztatta annak keringését a Didymos körül. A becsapódást ugyan megfigyeltük többek közt a Hubble-űrteleszkóppal is, illetve egy kis nanoműhold (LICIACube) is figyelt a helyszínen.
Az Európai Űrhivatal Hera küldetése azonban komplex vizsgálatokra készült, 12 műszerrel a fedélzetén indult útnak a Didymos-Dimorhos kettőse felé, hogy a DART kísérlet hatásait felmérje.
Mit visz magával a Hera?
A legfontosabb műszerből, ami az AFC nevű német gyártmányú kamera, rögtön két darabot szereltek a szondára. E kamerák a fény látható tartományában vizsgálják majd a kisbolygót és a holdját. A kamerákhoz működéséhez magyar kutatók is hozzájárulnak.
A TIRI nevű infravörösben látó, japán gyártmányú műszert is viszi, vagyis gyakorlatilag egy hőkamerát, amellyel a 150-450 Kelvin-fok (-123 / +176 Celsius-fok) tartományban lehet megfigyelni majd az égitesteket.
Lézeres magasságmérő, a PALT nevű, amely a szonda navigációját segíti, a kisbolygó és holdja felszínétől való távolság mérésével.
A HyperScout-H nevű széles spektrumú műszerrel a kisbolygó geológiai és összetételbeli vizsgálatait végzik majd. A holland gyártmányú műszer 400-1000 nanométeres tartományban képes mérni.
A navigációs rendszer csillagkövető kamerái.
A szonda működését figyelő kamera.
Antenna, amelynek segítségével a két nanoműholddal kommunikálhat a szonda.
Nagy teljesítményű antenna, amellyel a földi kommunikációt végzi majd a Hera.
Két cipős doboz méretű (hat egységes cubesat) nanoműhold, amelyek a Juventas és Milani neveket kapták olasz, cseh, finn, román és dán gyártóiktól. A két kis űreszköz közeli méréseket végez majd.
A Milani egyrészt részletes felszíni összetétel méréseket (spektrum alapján) végez mindkét égitestről, másrészt porszemcséket gyűjt azok környezetéből, amelyek méréseivel többek közt a víz vagy a kisebb szerves molekulák jelenlétét igyekeznek kideríteni.
A Juventas szintetikus apertúrájú radarjával a Dimorphos mélyébe pillant (100 méterre is leláthat), emellett részt vesz egy gravitációs mérésben is a Hera szondával közös kísérletben. A feladatait landolással és remélhetőleg több napon át tartó felszíni mérésekkel zárja majd. Mindkét nanoműhold rendelkezik saját mini-hajtóművel is (hideg gáz-hajtóművel).
A két nanoműhold életben tartására majd kibocsátására szolgáló platform.
A szondának kicsit több mint 2 évre van szüksége a kisbolygókhoz repülésre, 2026. december végén érkezik a munkája helyszínére. A kezdeti, 6 hetes áttekintő méréseket követően fogja a két nanoműholdat kibocsátani a szonda, majd közösen elvégzik a rendszer részletes vizsgálatait.
A Hera űrszonda 1081 kilós, kb. egy autó tömegű, a kinyitott napelemtáblákkal viszont egy busz méretű: 11,5 méter széles. A napelemei 13 négyzetméteresek, ezek látják el energiával a szonda műszereit, amelyeknek 712 wattra lesz szükségük a munkájukhoz.
A megérkezéskor az aszteroidák a Földtől 181 millió kilométerre lesznek majd. A szonda működése fél évig tart majd.
The post Úton van a Hera, Európa kisbolygóvizsgáló szondája first appeared on National Geographic.
