A vadludakat az sem riasztotta el, hogy január első napjaiban a hajnali hidegek hatására elkezdett befagyni a tó.

A többezres madársereg ugyanis képes arra, hogy jégmentesen tartsa a vízfelület egy jelentős részét.

Ezt úgy érik el, hogy a szélső madarak folyamatosan körbe-körbe úsznak, mozgatják a vizet, így az nem fagy be. Nappal ugyanezt a feladatot a vadkacsák veszik át.

Hazánkban összesen 10 különböző vadlúd fajjal találkozhatunk a vonulási időszakban. A nyári lúd,  a nagy lilik és a vetési lúd fordul elő legnagyobb számban, az apáca lúd, a rövidcsőrű lúd, az örvös lúd, a kanadai lúd, a sarki lúd, a vörösnyakú lúd és a kis lilik a ritkábban látható fajok közé tartozik.

A nyári lúd kivételével minden nálunk előforduló lúdfaj az északi tundrákon, Izlandon, vagy Grönlandon költ. A hazánkba érkező libák a biztonságot nyújtó nagyobb tavakon, folyók mellékágain töltik az éjszakákat, ahol akár több tízezres csapatok is összegyűlhetnek. Ha nagy hideg és hó jön, akkor továbbállnak dél felé, de enyhe teleken végig kitartanak.

A vadludak vonulása Magyarországon ezen a télen igen érdekesen alakul. Az elmúlt két évtized során a nálunk állomásozó vadludak száma évről-évre emelkedett, idén viszont elmaradt a megszokottól. A vonulási csúcs általában november második felére esett, amikor is mintegy 400-500 ezer példány tartózkodott az ország területén. 2024-ben azonban mindössze 100-130 ezer vadlúd állomásozott az országban.

A vonulás időbeli eltolódása és létszámbeli csökkenése minden bizonnyal a késő őszi enyhe időjárásnak tudható be. Érdekesség, hogy Kazahsztánban még október végén is láttak olyan jelölt madarat, amely nem indult útnak a déli tájak felé.