A kormány márciusban benyújtott egy törvénymódosító javaslatot, ami alapján a jövőben csak a versenyszerűen sportoló diákok hagyhatnának ki testnevelés órákat, ők is csak akkor, ha az edzés időpontja egybeesik a tanóráéval. Az elfogadott változat kicsit enyhébb lett: a versenyengedéllyel rendelkező igazolt sportolók akkor hagyhatnak ki a heti öt testnevelés óra közül kettőt, ha ezek első vagy utolsó órák. A módosítást még érdekesebbé teszi, hogy a Népszava szerint azt javasolta a köznevelésért is felelős Belügyminisztérium az iskoláknak, hogy amennyiben nem áll rendelkezésre tornaterem,
Magyarországon 2012-ben vezették be a mindennapos testnevelést, amely minden iskolában kötelező, ám azon diákok, akik sportegyesületben vagy iskolai sportfoglalkozás keretei között edzésekre jártak, felmentést kaphattak két tesióra alól. Ezen változtatott a kormány, a Belügyminisztérium az RTL-nek korábban azt nyilatkozta, azért, mert „a tanulók fittségi adatai a koronavírus-járvány alatt jelentősen romlottak, és bár az eredmények újra elkezdtek javulni, nem érik el a járvány előtti szintet, ezért szükséges a beavatkozás”. Később – a javaslat módosításakor – az indoklás változott, azt írták, azért van szükség a változtatásra, mert „a mindennapos testnevelés kiváltására szolgáló sportszervezeti igazolások nem mindig fedték le tényszerűen azt, hogy a tanuló hetente kétszer részt venne sportegyesületi edzéseken”, ráadásul azokat és a sportszervezet által vezetett jelenléti íveket az iskolák nem ellenőrizhetik.
Szülői Hang: gyermek- és családellenes szigorítás
„Tiltakozunk a gyermek- és családellenes testnevelési szigorítás kormányzati terve ellen!” – írta a Szülői Hang Közösség nevű, szülőket, pedagógusokat és gyermekekkel foglalkozó szakembereket tömörítő egyesület márciusi közleményében. Szerintük a tervezett módosítás növeli a gyerekek túlterheltségét, és elveheti kedvüket a sportolástól. „Miközben a gyerekek túlterheltsége óriási, és a heti öt testnevelés óra feltételei sok iskolában nem adottak, sok család választja a sportegyesületi vagy délutáni iskolai sportfoglalkozásokat. Ezt nehezíti meg a kormány azzal, hogy ilyen esetekben is kötelezi a gyerekeket a heti öt testnevelésórán való részvételre” – írták.
Úgy vélték, a módosítás alkalmatlan a gyermekek fittségének a javítására, inkább a spórolást és a testnevelőtanár-hiány elfedését szolgálja, hogy az iskolák a tanárokat és edzőket a délutáni sportkörök helyett a testnevelés órákon foglalkoztathassák. „Ahol megszűnnek az iskolai sportkörök és a kisebb sportegyesületek, ott a nagyobb, versenyorientált sportegyesületek maradnak egyedüli opcióként a délutáni sportolásra, ez viszont sok családnak nem megfelelő, nem megoldható, túl drága” – fűzték hozzá.
Miklós György, a Szülői Hang képviselője lapunknak elmondta: „Pozitív változás az eredeti javaslathoz képest, hogy a versenyszerűen sportolók számára megmarad a heti két testnevelésóra-kedvezmény lehetősége, amikor az első vagy utolsó óra a testnevelés. Természetesen ez csak részeredmény, mivel csak a versenysportolókra vonatkozik, mégis országosan akár több tízezer családot is érinthet pozitívan a szövegmódosítás, ami a petíciónk nélkül – amit többször elküldtünk minden országgyűlési képviselőnek és a sportági szövetségeknek is – aligha történt volna meg.”
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Arra is rákérdeztünk, mit gondolnak az „elméleti testnevelés” lehetőségéről. „Mindenki tudja, hogy az elméleti testnevelésórának semmi értelme. Ehelyett lehetne a gyerekeknek kevesebb órája, és kimehetnének mozogni a parkokba, játszóterekre. De mivel a mindennapi testnevelés ötlete a miniszterelnöktől származik, senki nem meri ezt elengedni, még ott sem, ahol nincsenek meg a feltételek” – válaszolta Miklós György, majd hozzátette, korábban is tartottak elméleti órákat vagy éppen tornáztak a folyosón a diákok ott, ahol nincsen elég tornaterem.
A Szülői Hang képviselője a mindennapos testnevelés koncepciójával nem ért egyet, pláne, hogy „igazgatói visszajelzések alapján az iskolák 70 százalékában nincs elég tornaterem”, ami miatt elképesztő időpontokban vannak a tornaórák. A közösség inkább azt támogatná, ha kevesebb kötelező testnevelés óra és több iskolai, sportegyesületi szabadidősport-lehetőség lenne.
Ha minden feltétel adott, hasznos lenne a mindennapos testnevelés
Dr. Bognár József, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Sporttudományi Intézetének igazgatója lapunknak elmondta, az iskolai testnevelés célja
egyrészt az egészségi állapot, a motoros képességek és a fittség javítása, az egészségtudatos szokásrendszer kialakítása,
másrészt a pszichés képességek fejlesztése.
„Az új kutatások azt bizonyítják, hogyha az alsó tagozatban optimálisan fejlesztjük a koordinációt, a finommotorikát, azzal jelentős pozitív hatást gyakorlunk nemcsak a mozgáskultúrára, hanem az értelmi és érzelmi képességekre is. Számos olyan kutatást végeztünk mi is, hogyha a matematika órába beépítettünk 8–10 perc mozgást, a matematikatudás és a kognitív képességek is fejlődtek, és a tantárgy is népszerűbb lett. A legújabb kutatásoktól pedig azt várhatjuk, hogy a matematika iránti félelem, szorongás is jelentősen csökken” – mondta Bognár József. A kutató szerint ez más tantárgyakra és az iskolarendszer más korosztályaira is érvényes. Bizonyos területek – mint a koordinációs képességek, a gyorsaság – sokkal könnyebben fejleszthetők gyermekkorban, mint később, és ebben kulcsfontosságú az iskola szerepe. „A legfontosabb színtérnek az intézményes nevelésnek kell lennie a sportos és egészségtudatos magatartásért, méghozzá az óvodától kezdve,
nem látok alternatívát. Igaz, hogy az északi országokban a testnevelés nagyon elnagyolt szerepet kap, de ott az iskolán kívül mindenki aktív, mozog.
A rendszeres, kornak és képességnek megfelelő fizikai aktivitás segít abban, hogy a gyerekek ne csak üljenek púpos háttal, hanem a célirányos fejlesztés mellett egy picit elfeledjék a gondokat, szorongásokat, problémákat” – mondta Bognár a mindennapos testneveléssel kapcsolatban, majd hozzátette:
az, hogy alsó tagozatban egy gyerek 5–6 órán keresztül üljön, kis túlzással kínzás.
A kutató szerint azok a tantárgyak, amelyek ezt kicsit megbontják – mint a művészetek, a tánc és a testnevelés – kiemelt szerepet kell kapjanak. „A mindennapos testnevelés egyik célja az, hogy megszerettesse a mozgást, és erre szerintem a lehetőségek többnyire adottak. A másik célja az, hogy fittséggel kapcsolatban rövid- és hosszútávon is fejlesztő hatású legyen, ez már nehezebb feladat. Ha optimális személyi feltétel, létesítmény és eszközrendszer lenne mindenhol, és tényleg minden iskolában lenne mindennap testnevelés óra, akkor szerintem jelentős és komplex fejlődést lehetne megvalósítani” – foglalta össze az intézetigazgató.
Dr. Menczel Zsuzsa pszichológus szerint a sport segíthet az agresszió levezetésében és az erősebb érzelmi impulzusok kiélésében. A szakember elmondta, minél egészségesebb valaki, annál több megküzdési mechanizmusa van, ezek közül egy a sport.
A gyerekeknél fontos szerepe van a sportnak a csoportban létezés megtanulásában, a szocializációban is. És ott vannak az alap dolgok: önbizalmat, sikerélményt ad, kitartásra és unalomtűrésre tanít
– mondta a pszichológus, hozzátéve, hogy a játék és a játékosság is fontos egy gyerek életében.
Komka Péter / MTI
„Pluszt ad az, hogyha valaki gyerekként megtanulja, hogy a sport a hétköznapok része. Ebben a tesióráknak fejlődniük kell, mert manapság nem arra nevelik a gyerekeket, hogy megszeressék a sportot. Kislabdát dobálni baromira nem izgalmas dolog” – mondta a pszichológus, aki a mindennapos testnevelés koncepcióját önmagában jónak látja, csak szerinte még nem tudtunk kitörni abból, hogy a fiúk fociznak vagy kosaraznak, a lányok meg tornáznak, gimnasztikáznak, pedig jó lenne, ha mindent kipróbálhatnának.
Ha a gyerek nem motivált, az eredmény nem mond semmit
2015 óta alkalmazzák az iskolákban a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Tesztet (NETFIT), amely négy kategóriában, kilenc mérés segítségével jellemzi a tanulók állóképességét, erejét, hajlékonyságát és testösszetételét. A NETFIT rendszert több mint 3700 iskola, 800 ezer tanuló és 13 ezer pedagógus használja. Mivel a gyűjtött adatok nyilvánosak, megnéztük, látszik-e javulás a 2014/2015-ös és a 2022/2023-as tanév közt eltelt nyolc évben, bár fontos kiemelni, hogy a koronavírus-járvány miatt elmaradt jelenléti oktatás ronthatta a tanulók teljesítményét.
A testzsírszázalék tekintetében minimális romlás figyelhető meg: 2014/2015-ben a tanulók 8 százaléka tartozott a fokozott fejlesztést igénylő kategóriába, és 68 százaléka az úgynevezett egészségzónába, míg a 2017/2018-as évtől 9 százalék az előbbi, és csak 67 százalék az utóbbi kategóriába.
Az állóképességi ingafutás teszt alapján hasonló a helyzet, csak a diákok eleve rosszabb helyzetből indulnak. 2014/2015-ben a tanulók 29 százalékára fért volna rá a fokozott fejlesztés, és bár az arány csökkenni kezdett a következő években, a Covid-járvány után visszaugrott a kiindulási pontra.
Az ütemezett fekvőtámasz teszt alapján 2014/2015-ben a tanulók 68 százaléka volt az egészségzónában, a Covid előtti évben pedig már a tanulók 70 százaléka került ide, ám a járványt követően csak 67 százalék, majd 2022/2023-ban 69 százalék.
A hajlékonysági teszten 2014/2015-ben a tanulók 63 százaléka volt az egészségzónában, 2022/2023-ban viszont már csak 60 százalék.
A 2015 és 2019 közötti időszakról készült tanulmány szerint mindazonáltal kimutatható a mindennapos testnevelés hatása: „Az állóképesség területén 8 százalékkal, a vázizomzat ereje szempontjából átlagosan 5 százalékkal többen teljesítettek egészségzónában, ami (…) 40–50 ezer diákot jelent”. A tanulók tápláltsági adatai a tanulmány szerint továbbra is kedvezőtlenek, „jó hír viszont, hogy a lányok esetében nem romlottak az értékek a vizsgált négy év során, ami talán a mindennapos testnevelésnek is köszönhető” – írták. „A tanulók állóképessége, amely a keringési rendszer állapotát mutatja, sajnos továbbra is gyengül. A vizsgált négy év alatt átlagosan 15 százalékuknak csökkent a teljesítménye az egészségügyi határérték alá. A mindennapos testnevelés ezt a romlást viszont jelentősen mérsékelte, lassította, hiszen enélkül becsléseink szerint további 8 százaléknyi tanuló került volna át a fejlesztés szükséges zónába” – olvasható a tanulmányban.
Egy másik tudományos vizsgálat során –melynek elkészítésében Bognár József is részt vett – 2010/2011-ben (a mindennapos testnevelés bevezetése előtt) és 2015/16-ban (amikor már minden, a vizsgálatban részt vevő diáknak öt éve minden nap volt tesiórája) egy dunántúli megyeszékhely általános iskolás fiú tanulóinak testösszetételét és fittségi teljesítményét vizsgálták. Az elhízás mértékének megállapítására derék-csípő arányt számoltak, a motorikus fittség jellemzésére pedig a 20 méteres ingafutás tesztet alkalmaztak.
Az eredmények alapján elmondható, hogy a mindennapos testnevelés pozitív hatásrendszere ebben az öt éves időtartamban a testösszetételi és a fittségi tesztek által nem mutatható ki
– állapították meg a tanulmány szerzői, akik szerint a romló fittségi eredmények legfőbb indoka a pubertáskorra gyakran jellemző alulmotiváltság lehet, és ennek teljesítményt befolyásoló hatását az állóképességi és fittségi tesztek során érdemes figyelembe venni.
„Van, ahol tornaterem sincs”
„Azt is tudjuk, hogy a mindennapos testnevelés sok iskolában nem működik. Sok helyen három hagyományos testnevelés óra van, kettőről pedig vagy felmentést kapnak a gyerekek, vagy délutáni foglalkozás van helyette, ami valahol sportfoglalkozás, valahol meg szabad játék. Van, ahol tornaterem sincsen” – jegyezte meg Bognár József.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010 óta valamennyit javult ugyan a tornateremi ellátottság, ám nem drasztikusan. Míg 2010-ben 4,2 tornaterem jutott ezer tanulóra (azaz 30 fős osztályokkal számolva 8 osztályonként egy), 2021-ben 5 volt ez a szám (azaz átlagosan 6 osztály osztozott egy termen). A testnevelést és sportot tanító pedagógusok számában intenzív emelkedés látszik 2016-ig – ugyanis 2010-ben még csak 8194, 2016-ban már 11 371 dolgozott –, ám a növekedést innentől rohamos csökkenés követte, a 2020/2021-e tanévben már ismét csak 8343 tesitanár volt az iskolákban.
„A szigorítás általában még több fifikát hoz elő az emberekből”
„Ha valaki eljár heti kétszer-háromszor bármilyen fizikai aktivitást végezni, amiben a jóga ugyanúgy benne van, mint a túrázás vagy a lovaglás, az ugyanolyan fejlesztő és értékes lehet, mint a két délutáni mozgás. Hogyha a délutáni iskolai foglalkozás nem szakember által tartott testnevelés, hanem csak gyerekfelügyelet jellegű, akkor annál még többet is ér. Viszont hallottam arról is, hogy az új tervezettel sokkal több gyereket tudnak bent tartani és mozgatni, mert sokan csak az igazolást gyűjtötték be, de nem sportoltak valójában egyesületi szinten” – mondta Bognár József. Hozzátette, persze olyanról is tud, hogy pedagógusok egyszerűen hazaengedik a diákokat délután a két (igazolással kiváltható) testnevelés óráról. „Több döntési lehetőséget adnék a pedagógusok kezébe. A szigorítás általában még több fifikát hoz elő az emberekből. Nem értem a hátterét, és csodálkoznék, ha ezzel a motoros késségmutatók jelentősen fejlődnének, és nőne a motiváció” – vélekedett a kutató.
Az elég nyilvánvaló, hogyha rosszak a fittségi adatok, akkor nem azért rosszak, mert aki rendszeresen sportol délután, az nem megy be elég tornaórára
– mondta lapunknak Miklós György. A Szülői Hang képviselője szerint inkább azokkal kéne megszerettetni a sportot, akik egyáltalán nem mozognak, ehhez pedig fontos lenne, hogy megmaradjon a választék az iskolai sportkörök szintjén is.
Mi lesz a szabadidősporttal?
A KSH adatai szerint az iskolai sportköri vagy sportegyesületi munkában részt vevő tanulók száma folyamatosan csökken, ennek sebessége pedig 2012 körül vált drasztikusabbá, éppen a mindennapos testnevelés bevezetése környékén.
Az Eszterházy Károly egyetem tanára azonban óvatosságra int a számokkal kapcsolatban, mivel korábban az iskolák létszámarányosan kapták a támogatásokat, és nem biztos abban, hogy minden statisztikában regisztrált tanuló ténylegesen aktív volt. Azzal kapcsolatban, hogy van, aki nem versenyszerűen végez sporttevékenységet iskolán kívül, Bognár József azt mondta:
én – főleg általános iskolában – az intézményes és szakember által tartott sportfoglalkozást és testnevelést támogatnám jobban, a szülőknek is az a jó, ha a gyerek biztos helyen van, és megfelelő szakmai és pedagógiai módszerekkel tanítják.
A legfontosabb a pedagógus, de a létesítmény sem elhanyagolható
De mégis mi kellene, hogy a mindennapos testnevelés kifejthesse jótékony hatásait? Bognár József szerint mindenhol szükség lenne megfelelő és hozzáértő szakemberre, valamint létesítményre, azaz elég tornateremre. A kutató szerint jó lenne, ha nem az első vagy az utolsó órába esne a testnevelés, hanem a nap közepére.
A legfontosabb maga a pedagógus és egy támogató környezet kialakítása, amiben mindenki bátran kipróbálhatja magát. Ha élethosszig tartó pozitív egészségmagatartást szeretnénk kialakítani a gyerekekben, akkor fontos, hogy mely mozgásformákat és hogyan oktatunk. Az, hogy egyre hangsúlyosabb a szabadidősport, a játék és élmény és azoknak a mozgásformáknak az elterjedése, amiket 5 éves kortól 105 éves korig mindenki tud végezni, nagyon jó irány
– fogalmazott.
Bognár szerint testnevelő tanárokból ugyanúgy hiány van, ahogy a többi pedagógusból, és különböző módszerekkel próbálják pótolni őket, például „aki szakedző végzettséggel rendelkezik, két félév alatt, aki rekreációszervező, az három szemeszter alatt testnevelő lehet”, de szakmailag ez nehezen indokolható. „Szülőként ki az, akit szívesen látnék a gyerekem testnevelőjeként? Nem azt, aki gyorsított módon szerez diplomát, majd alapos tudás és tapasztalat nélkül tanít. De ha onnan közelítjük meg, hogy a jó pedagógus elsősorban jó személyiséggel, jellemmel és megfelelő szemlélettel rendelkezik, akkor valami úton-módon pótolható a tudás” – mondta.
BM: az eddigi működés nem biztosította, hogy minden tanuló életében jelen legyen a szükséges mennyiségű mozgás
„A 2023/2024-es tanévben diákok 16,7 százaléka élt a mindennapos testnevelés óra alóli felmentéssel. Ennyivel kevesebben vettek részt tehát az amúgy megszervezett órákon, így a legtöbb esetben ez nem jelent többlet kapacitást az iskolák számára” – válaszolta a Belügyminisztérium azon kérdésünkre, hogy a törvénymódosítás után várhatóan mennyivel több diák vesz részt testnevelés órán, és lesz-e elég kapacitás az iskolákban. Válaszukban írtak arról is, a romló eredmények arra utalnak, hogy az eddigi gyakorlat nem megfelelően biztosította, hogy minden tanuló életében jelen legyen „a szükséges mennyiségű és minőségű mozgás”.
A BM küldött egy grafikont is, mely alapján – ha kis mértékben is, de – a tanulók fittségi állapota 2018/2019-ig javult, ám a Covid után visszaesett, a 2022/2023-as fittségi szint pedig még mindig kicsivel a 2015/2016-os alatt van. „Ez igazolja és indokolja a jelenlegi módosító javaslat bevezetését. Emellett az iskolai sportköri foglalkozásokat továbbra is megszervezik, hozzájárulva a tanulók még egészségesebb életmódjához és közösségi élményeikhez” – írta a tárca.
Megkerestük a Belügyminisztériumot az után is, hogy a Népszava megírta: azt javasolják az iskoláknak, hogyha nincs megfelelő hely, tartsanak elméleti tesiórát. A Belügyminisztérium válaszul elküldte a közleményét, amelyben azt írják, a tárca nem javasolt elméleti testnevelés órát a gyakorlatiak helyett. Szerintük a kerettanterv tartalmaz ugyan elméleti ismereti részt testnevelésből, de az csak azokat a tanulókat érinti, akik érettségizni szeretnének a tárgyból. Arról is írnak, hogy az elmúlti időszakban átadtak 44 tornatermet, és további 45 előkészítése van folyamatban. „A tankerületekhez tartozó iskolák saját tornaterem hiányában másik köznevelési intézményben vagy a települési önkormányzat tulajdonában álló sportlétesítményben, az adott tankerület költségvetésének terhére szervezik meg a testnevelés órákat, így az oktatás minden tanuló számára, minden intézetben megoldott” – közölték.
The post Van értelme a mindennapos testnevelésnek? És mit okozhat, ha csak a versenysportolók hagyhatnak ki két tesiórát? first appeared on 24.hu.
