Október 25-én ismét átállunk a téli időszámításra, így vasárnap hajnalban egy órával hosszabb lesz az éjszaka. Bár sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, a változás nem mindenkinek jelent könnyebbséget. A korábbi sötétedés és a megszokott napirend felborulása különösen az idősebbek számára lehet kellemetlen. Az óraátállítás eltörléséről pedig továbbra sincs végleges döntés, írja a feol.hu.
Az átállítás elsőre apróságnak tűnhet, hiszen mindössze hatvan percről van szó. A szervezetünk azonban nem feltétlenül alkalmazkodik ilyen gyorsan a változáshoz. Van, aki szinte észre sem veszi, mások viszont napokig fáradtabbnak érezhetik magukat, nehezebben alszanak el, vagy a megszokottnál korábban ébrednek.
Az óraátállítás az idősebbeket jobban megviselheti
Az emberi szervezet működését egy belső biológiai óra is szabályozza, amely többek között az alvás és az ébrenlét ritmusát irányítja. Ez a rendszer elsősorban a természetes fényviszonyokhoz igazodik, ezért az időbeosztás hirtelen megváltozása átmenetileg megzavarhatja a megszokott napi ritmust.
Az idősebbek számára különösen kellemetlen lehet az átállás, ha egyébként is alvási nehézségekkel küzdenek, vagy szigorúan kialakított napirend szerint élnek.
A rendszeres étkezések, a gyógyszerszedés, a pihenés és a napi tevékenységek időpontjának megváltozása egyeseknél bizonytalanságot okozhat. Az átállás hatása ugyanakkor egyénenként eltérő, és az őszi időváltozás általában kevésbé megterhelő, mint a tavaszi, amikor egy órával kevesebb idő jut az alvásra.
Nemcsak az alvásunk változhat meg. Október végétől az órák szerint egy órával korábban nyugszik le a nap, így a délutáni séta, a bevásárlás vagy a kerti munka is könnyebben belenyúlhat a szürkületbe.
Eltörölnék az óraátállítást, de évek óta nincs döntés
Az óraátállítás megszüntetése hosszú évek óta napirenden van az Európai Unióban. A rendszert eredetileg elsősorban energiatakarékossági szempontok indokolták, mára azonban egyre többen kérdőjelezik meg, hogy valóban több előnnyel jár-e, mint kellemetlenséggel.
Az Európai Bizottság 2018-ban nyilvános konzultációt tartott, amelyre mintegy 4,6 millió válasz érkezett. A résztvevők 84 százaléka az évenként kétszeri óraátállítás megszüntetését támogatta. Az Európai Parlament 2019-ben szintén az eltörlés mellett foglalt állást, a tagállamokat képviselő Tanács azonban azóta sem véglegesítette álláspontját. Így a változtatás egyelőre nem lépett életbe.
Magyarországon tehát 2026 őszén is marad a megszokott óraátállítás, és egyelőre az sem tudható, mikor születhet végleges döntés a rendszer megszüntetéséről.
Néhány apróság segíthet könnyebben átvészelni az átállást
Bár a szervezet általában néhány nap alatt képes alkalmazkodni az új időbeosztáshoz, érdemes tudatosan készülni a változásra.
Sokat segíthet, ha az átállítás körüli napokban is igyekszünk rendszeres időben lefeküdni és felkelni. A reggeli természetes fény támogatja a belső biológiai óra alkalmazkodását, míg az esti túlzott képernyőhasználat és a késői koffeinfogyasztás megnehezítheti az elalvást.
Az idősebbeknél különösen fontos lehet a megszokott napi rutin megtartása. A rendszeresen szedett gyógyszerek időzítésén azonban nem érdemes önállóan változtatni, különösen akkor, ha pontos adagolási időközöket kell betartani.
Az október végi óraátállítás ugyan egy órával hosszabb éjszakát ajándékoz, a korai sötétedéshez és a megváltozott napirendhez már nem feltétlenül ilyen könnyű hozzászokni. Érdemes ezért egy kis időt hagyni a szervezetnek az alkalmazkodásra.
Korábban külön cikkben foglalkoztunk azzal, hogyan hat az emberi szervezetre az óraátállítás.
The post Vasárnap óraátállítás: egy órával többet aludhatunk first appeared on Sokszínű vidék.
