Ukrajna készen áll a választásokra

– jelentette ki Volodimir Zelenszkij, miután Donald Trump azzal vádolta meg Kijevet, hogy „kihasználja a háborút a választás elkerülése érdekében.”

Zelenszkij ötéves elnöki mandátuma eredetileg 2024 májusában járt volna le, de a 2022 februárjában indult orosz invázió okán bevezetett – és háromhavonta a parlament által megerősített – hadiállapot miatt nem tűzték ki a választásokat, amiket az ukrán alkotmány alapján háborús időkben nem is lehet megtartani.

Az amerikai elnök a Politicónak adott interjúban azt mondta:

Fontos lenne most választást tartani. A háborút arra használják, hogy ne tartsanak választást, de (…) azt gondolnám, hogy az ukrán népnek meg kellene adni ezt a lehetőséget. (…) Tudja, beszélnek a demokráciáról, de eljön egy pont, amikor már nem demokrácia többé.

Trump szavaira reagálva Zelenszkij – aki korábban még úgy fogalmazott, hogy nyitott a választások megtartására, de csak egy tűzszünet esetén – újságíróknak most azt mondta: arra kéri a törvényhozókat, dolgozzanak ki olyan javaslatokat, amelyekkel módosíthatók a vonatkozó jogszabályok.

A választásokat a következő 60–90 napban megtarthatják, ha az Egyesült Államok és az európai szövetségesek garantálják a szavazás biztonságát – közölte az ukrán elnök, aki a garanciák alatt fegyvereket, légvédelmet, szükség esetén újabb szankciókat ért – írta a The New York Times.

Hallottam olyan célzásokat, hogy ragaszkodunk a hatalomhoz, vagy én személy szerint az elnöki poszthoz, és ezért nem ér véget a háború, ami őszintén szólva teljesen észszerűtlen narratíva

– jelentette ki.

Az ukrán elnök 2019-ben hatalmas fölénnyel nyerte meg az elnökválasztást a szavazatok több mint 73 százalékával.

Az elnökválasztás megtartását évek óta követeli a Kreml – Vlagyimir Putyin Zelenszkijt illegitimnek tekinti, így elutasítja a vele való tárgyalásokat is –, sőt az oroszok tűzszünetet is csak új választások kiírása esetén hajlandók kötni – számos egyéb feltétel mellett.

Pedig, miközben az ukrán elnököt szabad és tisztességes választáson emelték pozícióba, addig Putyin elnöki megválasztásával kapcsolatban sorra merülnek fel aggályok, ahogy – dacára a területén folyó háborúnak – Ukrajnában a belpolitika is plurálisabb, mint az autoriter Oroszországban. Nem mellesleg 1991 óta Ukrajnának hat különböző elnöke volt, míg Oroszországnak csak három (akik közül Dmitrij Medvegyev egyértelműen Putyin bábja volt, amikor az alkotmányos tilalom miatt 2008-ban nem indulhatott a harmadik ciklusáért, 2012-ben viszont visszavette a hatalmat, amit az azóta kieszközölt alkotmánymódosítással akár 2036-ig megtarthat.)

Érdemes felidézni, hogy az idén februárban az ukrán parlament elfogadott egy Zelenszkijt támogató határozatot, amelyben megfogalmazták, hogy „szabad, átlátható és demokratikus választásokon választották meg” az elnököt, aki az alkotmánynak megfelelően hivatalban is marad, amíg majd egy újonnan megválasztott elnök át nem veszi tőle a hatalmat.

Problémás

Rácz András Oroszország-szakértő lapunknak elsőként azt emelte ki, hogy a jelenlegi helyzetben egy új elnökválasztásnak a legfőbb akadálya maga az ukrán alkotmány.

The post Zelenszkij látszólag eleget tenne Putyin és Trump óhajának – de tényleg megtartanák háború idején az elnökválasztást? first appeared on 24.hu.