Mi történik egy gazdaságban, ha a politikai erőviszonyok 180 fokos fordulatot vesznek, miközben egyes, a korábbi kormányzathoz közel álló vállalatok az elmúlt másfél évtizedben rendkívüli méretűre nőttek? Íme, a NER legnagyobb forgalmú cégei: három milliárdos is van, aki 2-2 érdekeltségével szerepel a listán.
Az Opten céginformációs szolgáltató elemzése 1866 NER-es személyhez köthető céget azonosított: ez a teljes hazai cégállomány 0,4 százaléka. A súlyuk azonban messze meghaladja a számosságukat.
Közel 12 ezer milliárd forintos árbevételt termeltek, adózott eredményük megközelíti az 1400 milliárd forintot. Az elmúlt 16 évben ráadásul több mint 8400 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek el.
Másképp fogalmazva: minden 250. magyar vállalkozás tartozik ebbe a körbe, mégis minden tizedik profitforint náluk landol.
Most, hogy a politikai erőviszonyok megváltoztak, ezek a vállalatok teljesen nem tűnnek el, legfeljebb átalakulnak. Hogy milyen irányba, azt ma még senki sem tudja. Az viszont biztos, hogy helyzetük alakulása több ezer partner, beszállító és munkavállaló révén jóval szélesebb körben érezteti majd hatását, mint azt a 0,4 százalékos arányuk sejteti.
Az Opten saját gyűjtése alapján most bemutatjuk a NER-hez köthető tulajdonosi körök legnagyobb árbevételű vállalatait. A rangsort a legutolsó elérhető beszámolók adatai alapján állítottuk össze.
10. RM International (RMI) Zrt.
Árbevétel (2025): 54 milliárd Ft | Adózott eredmény (2025): 2,3 milliárd Ft
24 ezer forintból 117 milliárd pár év alatt. Jól csengő startup-sztori is lehetne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonalat annak tekintjük. Kevés ennél látványosabb növekedési történetet találunk, persze csak ha a céget nézzük, nem az elkészült vasútvonalat. A társaság végső tulajai között találjuk Mészáros Lőrincet, az RMI a Mészáros-csoport egyik fontos infrastruktúra-érdekeltsége.
A cég története önmagában is jól illusztrálja, mit jelent NER-közelben lenni: 2017 novemberében jegyezték be, mindössze négy nappal azelőtt, hogy a MÁV honlapján és az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent a vasútvonal tervezésére-kivitelezésre vonatkozó eljárás részvételi felhívása.
9. WEST HUNGÁRIA BAU Kft.
Árbevétel (2025): 97,4 milliárd Ft | Adózott eredmény (2025): 9,1 milliárd Ft
A WHB az elmúlt évtizedben az állami megrendelések egyik legnagyobb kedvezményezettje lett (206 elnyert közbeszerzés): nevéhez fűződik többek között az Operaház és a Pénzügyminisztérium felújítása, a Ludovika tér és a Királyi Lovarda kivitelezése is.
Paár Attila (a cég egyik tulajdonosa) 2025 elején arról írt, hogy az állami beruházások visszaesésével kiéleződött a verseny az építőiparban, és a hangsúly egyre inkább a piaci megrendelések felé tolódik. Azt is elismerte, hogy az állami projektekért is erősebb lett a verseny, mint korábban. Lehet, hogy a valódi próbatétel csak most következik.
8. Gránit Bank Nyrt.
Árbevétel (2025): 111,2 milliárd Ft | Adózott eredmény (2025): 19,2 milliárd Ft
A választás utáni első piaci reakciók egyikét a Gránit Banknál lehetett megfigyelni: a Tiborcz István érdekeltségébe (a végső tulajdonosok között szerepel) tartozó pénzintézet részvényei a választást követő első kereskedési napon eséssel reagáltak. Azóta a bank neve más összefüggésben is felbukkant: a hatósági vizsgálatokkal érintett Balásy Gyula cégei a Gránitnál próbáltak új bankszámlákat használni, a pénzintézet azonban az érintett számlákat rövid időn belül bezárta.
Hogy a piac első reakciója hosszabb távon is meghatározza-e a bank megítélését, vagy a befektetők végül elsősorban az üzleti teljesítményt árazzák majd, egyelőre nyitott kérdés. Az viszont biztos, hogy a Gránit az elmúlt évek egyik leglátványosabb növekedési történetét produkálta a hazai bankszektorban: árbevétele 2019 óta több mint tizenkétszeresére nőtt.
7. Progress Étteremhálózat Kft.
Árbevétel (2025): 122 milliárd Ft | Adózott eredmény (2025): 11 milliárd Ft
Ha van cég ezen a listán, amelyet valószínűleg a legkevésbé visel majd meg egy politikai fordulat, az a Progress Étteremhálózat, amely sikeréhez a legtöbb magyar személyesen is hozzátett már egy kicsit.
A magyarországi McDonald’s hálózatot üzemeltető társaság árbevétele 2019 óta 41 milliárd forintról közel 105 milliárd forintra nőtt. A cég végső tulajdonosa a Market Építő Zrt. társtulajdonosaként ismert Scheer Sándor, aki 2019-ben szerezte meg a McDonald’s magyarországi operációját.
6. Waberer’s International Nyrt.
Árbevétel (2025): 129,9 milliárd Ft | Adózott eredmény (2025): 5,3 milliárd Ft
A céget alapító Wáberer György három éve adta el részesedését, a választásokat megelőzően pedig a Fidesz egyik nyílt kritikusa lett. A vállalat eközben üzletileg továbbra is jól teljesít: 2026 első negyedévében is növelni tudta eredményét. A végső tulajdonosok között találjuk meg Tiborcz Istvánt.
A választás hatása ugyanakkor már a Waberer’s-nél is téma. A menedzsment szerint a választás hatása már érzékelhető az üzleti kapcsolatokban, és a jövőbeli lépésekhez még látniuk kell az új kormány gazdasági programját. A cég a közeljövőben a Waberer-név átnevezését is tervezi. A kérdés most az, hogy a piac hosszabb távon mennyire árazza majd a tulajdonosi hátteret, és mennyire kizárólag az üzleti teljesítményt.
5. Liwo FM Zrt.
Árbevétel (2025): 164,5 milliárd Ft | Adózott eredmény (2025): 12,8 milliárd Ft |
A cég korábban B+N Referencia Zrt. néven volt ismert, és NER-es takarítócégként vált közismertté Kis-Szölgyémi Ferenc (az egyik végső tulajdonos a cégben) facility management birodalmának zászlóshajója.
A növekedése éveken át szorosan követte az állami megrendelések áramlását. Előfordult, hogy néhány hét alatt több mint 100 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert, és ez csak egy epizód volt a hosszú tenderbajnok-karrierből.
2025-ben azonban megtört a lendület: az árbevétel 207 milliárd forintról 164 milliárdra, az adózott eredmény pedig 14,5 milliárdról 12,8 milliárd forintra csökkent. Egyetlen év adataiból persze még korai lenne trendet rajzolni.
4. V-Híd Zrt.
Árbevétel (2025): 168 milliárd Ft | Adózott eredmény (2025): 26,2 milliárd Ft
A vállalat 2015-ös alapítása óta a hazai vasútfejlesztések egyik meghatározó szereplőjévé vált, árbevétele pedig öt év alatt több mint ötszörösére nőtt. A cég tulajdonosa Mészáros Lőrinc. A társaság az elmúlt 16 évben közel 700 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket.
A sikernek azonban volt egy kevésbé látványos oldala is. A V-Híd esetében a késedelmes szerződéskötés és a kifizetések halasztása, a tartozások felhalmozása az alvállalkozók felé régóta részei a működésnek. Március végén pedig, közvetlenül a választások előtt, csaknem kiürítették a V-Híd Vagyonkezelő Kft. számláját: 3,39 milliárd forint Mészáros Lőrinc magánszámlájára került.
3. Bayer Construct Zrt.
Árbevétel (2025): 217 milliárd Ft | Adózott eredmény (2025): 13,2 milliárd Ft
A harmadik helyen Tiborcz István üzlettársának, Balázs Attilának az építőipari vállalata áll (ő a cég végső tulajdonosa). A cégcsoport az elmúlt években jelentős részben állami megrendelésekre építve vált az ország egyik legnagyobb építőipari szereplőjévé. Ennek egyik látványos példája volt, amikor az állam 2024-ben 244 milliárd forintért vásárolta meg a Bayer zuglói irodakomplexumát.
Kevés cég keveredett bele ennyire nyíltan a választásokba, mint a Bayer idén áprilisban: a szavazás előtti napokban Balázs Attila levélben szólította fel két cége, a Bayer Construct és a Viastein alkalmazottjait, hogy a Fideszre szavazzanak (ezért utóbb bocsánatot kért). Erre reagálva a választások után a 9. kerület polgármestere, Baranyi Krisztina nyilvánosan közölte, hogy említett levél miatt nem hajlandó tárgyalni a Bayer Construct képviselőivel a kerületi fejlesztésekről. Hogy ez egyszeri politikai üzenet marad-e, vagy a jövőben az önkormányzati és üzleti kapcsolatokban is egyre gyakrabban jelenik meg hasonló szempont, azt még korai megítélni.
2. Duna Aszfalt Zrt.
Árbevétel (2025): 342 milliárd Ft | Adózott eredmény (2025): 34,7 milliárd Ft
Ha az elmúlt másfél évtized egyik legnagyobb nyertesét kellene megnevezni a magyar építőiparból, a Duna Aszfalt biztosan a jelöltek között lenne. A Szíjj László tulajdonában lévő vállalat 2020 és 2024 között 43 milliárd forintról közel 272 milliárdra növelte árbevételét, miközben több mint 750 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el.
A választások után a cég neve a mohácsi Duna-híd kapcsán került ismét a figyelem középpontjába. Vitézy Dávid közlekedési miniszter szerint a beruházás költsége 451 milliárd forintra emelkedett, miközben a forgalmi adatok nem indokolták a projekt jelenlegi méretét. A kivitelező Duna Aszfalt addigra már 155,8 milliárd forint előleget kapott, ebből 94,3 milliárdot közvetlenül a választások előtti pénteken.
1. Market Építő Zrt.
Árbevétel (2025): 367,7 milliárd Ft | Adózott eredmény (2025): 40,9 milliárd Ft
Ha Budapest elmúlt tíz évének ikonikus épületeit kellene felsorolni, jó eséllyel többnek is ugyanaz a kivitelezője lenne. A lista élén álló Market Építő neve olyan beruházások mellett szerepel, mint a Mol Campus, a Puskás Aréna, a Telekom-székház felépítése vagy a Párisi Udvar felújítása. A cég referencialistája egyszerre mutatja az állami és a piaci megrendelések széles skáláját. A vállalat árbevétele öt év alatt közel megduplázódott, miközben több mint 120 milliárd forintnyi uniós támogatással megvalósult projektben és közel 300 milliárd forint értékű közbeszerzésben vett részt. A cég végső tulajdonosai: Garancsi István és Scheer Sándor.
Scheer Sándor a harmadik milliárdos Tiborcz István és Mészáros Lőrinc mellett, aki két érdekeltségével szerepel a Top 10-ben.
Fontos hozzátenni, hogy az olvasónak jogos hiányérzete lehet, hiszen számos olyan cég hiányzik a listából, amelyeket a közbeszédben a NER-hez kötnénk. Hogy csak egy példát említsek: ilyen lehet az egyik legnagyobb hazai bank a maga 1205 milliárdos árbevételével. Viszont a szövevényes céghálók, valamint a magántőkealapok és vagyonkezelők mögött még egy rövid ideig el tudnak bújni a végső tulajdonosok. Ebben hozhatnak nagy változást az új kormány által bejelentett transzparencia-intézkedések a magántőkealapok és vagyonkezelők végső tulajdonosainak feltárásával kapcsolatban.
A „hivatalos” Top 10 csak a jéghegy csúcsa. A lista szereplői közül több vállalat ma már nem egyszerűen sikeres cég, hanem egy-egy ágazat meghatározó szereplője.
A vizsgált társaságok az építőipar árbevételének több mint ötödét, a pénzügyi szektor bevételeinek közel harmadát adják.
Ezek a cégek méretüknél, tőkeerejüknél és piaci pozíciójuknál fogva rövid távon nagy eséllyel alkalmazkodni tudnak majd a változó környezethez. A NER gazdasági hálózata azonban nem csak néhány óriásvállalatból áll.
A kérdés valószínűleg nem az, hogy mi lesz a Markettel, a Duna Aszfalttal vagy a Gránit Bankkal. Sokkal inkább az, hogy mi történik azzal a több száz kisebb vállalkozással, amelyek az elmúlt években ugyanebben a gazdasági ökoszisztémában nőttek fel, de már nem rendelkeznek ekkora tartalékokkal, piaci súllyal vagy mozgástérrel.
A felemelkedés történetét már ismerjük. A következő években az derülhet ki, hogy a rendszer mely szereplői építettek tartós piaci pozíciókat, és melyek voltak inkább egy korszak termékei.
Borítókép: Az újonnan összeszerelt kétszer kétvágányos acélhíd elsõ szerkezeti eleme és az áttoláshoz használt segédszerelvénye a helyére illesztése elõtt a Bartók Béla úti közúti-vasúti átjárónál 2026. február 2-án. A fejlesztés része a Kelenföld és Ferencváros közötti vasútvonal kapacitásbõvítésének, amely a Déli Körvasút kialakításának második üteméhez kapcsolódik. Fotó: MTI/Hatházi Tamás
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
The post 16 év mérlege: minden tizedik profitforint a NER-nél landolt appeared first on Forbes.hu.
