Nem először merül fel, hogy az amerikaiak súlyos vámokkal vegyék rá az orosz energiahordozókat vásárló országokat arra, hogy inkább más forrásból szerezzék be a földgázt és a kőolajat.

Mi történt? A héten mutatták be amerikai szenátorok az Oroszország elleni szankciós csomag frissített változatát, amely 100 százalékos vámot vetne ki az orosz gáz és olaj legnagyobb importőrjeire. Mivel Kína mellett Magyarország az egyetlen olyan állam, amely mind a gáz, mind az olaj esetében szerepel a top 5-ös listán, a javaslat elfogadása hazánkat is súlyosan érintené, hívja fel a figyelmet csütörtöki cikkében a G7.

Kontextus. Nem először merül fel, hogy az amerikaiak súlyos vámokkal vegyék rá az orosz energiahordozókat vásárló országokat arra, hogy inkább más forrásból szerezzék be a földgázt és a kőolajat. A tervezett intézkedés mögötti logika az, hogy mivel Oroszország legfőbb bevételi forrása az olaj- és gázexport, ha ettől elvágják őket, nehezebbé válik az ukrajnai háború finanszírozása, így a fegyveres konfliktus hamarabb lezáródhat.

A büntetővám bevezetése először tavaly merült fel, de akkor még a mostaninál is nagyobb, 500 százalékos tarifáról volt szó. A 100 százalékos érték szinte napra pontosan egy éve hangzott el először Donald Trumptól.

Mi következik ebből? Szakértők szerint reális esély van rá, hogy egy-két hónapon belül tényleg bevezetik a vámot. Erre utalt egy sajtótájékoztatón Donald Trump is, felemlegetve, hogy a büntetővám bevezetése a napokban elhunyt Lindsey Graham szenátornak is fontos ügy volt.

Kiket érintene? 100 százalékos mérték mellett újdonság, hogy a javaslat szerint az intézkedés csak az öt legnagyobb importőr országot érintené. A szenátusi jelentés szerint az olaj esetében ezek Kína, India, Szlovákia, Magyarország és Azerbajdzsán, míg a földgáznál Kína, Franciaország, Japán, Magyarország és Belgium. Jól látszik, hogy

Kína mellett kizárólag hazánk szerepel mind a két energiahordozó esetében a top 5-ben.

Az amerikai kommentárok alapján a büntetővám fő célpontja nem Magyarország, hanem elsősorban Kína és India, de Magyarországot is többször nevesítik. Magyarország júniusban 591 millió euró értékben vásárolt orosz energiahordozókat, amivel az oroszok legnagyobb uniós vevője volt. (A magyar rekordvásárlás annak fényében erős különösen, hogy január vége és április vége között nem működött a Barátság vezeték, így azon orosz kőolaj sem érkezhetett az országba.)

The post Durván érintené Magyarországot, ha az USA meglépné ezt appeared first on Forbes.hu.