A tőzsdei árakhoz igazodó tarifa komoly megtakarítást hozhat annak, aki tudatosan időzíti a fogyasztását, de bizonyos esetekben nagyon más eredménnyel járhat.
Mi történt? Szeptember 1-jétől önkéntesen választható az MVM dinamikus villamosenergia-tarifája a lakossági és mikrovállalkozói ügyfelek számára. A kedvezményes fogyasztási sávban továbbra is a rezsicsökkentett, 36,9 forintos kilowattóránkénti ár marad, a sáv feletti fogyasztásnál azonban a jelenlegi 70,1 forintos fix ár helyett a tőzsdei árak változását követő tarifa lép életbe, írja a G7. A konstrukció különösen azoknak lehet kedvező, akik képesek fogyasztásukat rugalmasan időzíteni, például elektromos autót tölteni vagy akkumulátorban tárolni az olcsóbban megvásárolt energiát.
Miért jó ez? A rendszer lényege, hogy a fogyasztók akkor használják intenzívebben az áramot, amikor az olcsóbb. Nyáron például a kora délutáni órákban a naperőművek nagy termelése miatt jelentősen csökkenhetnek a piaci árak, miközben este, a fogyasztási csúcs idején megugorhatnak. Aki képes ehhez igazítani a háztartás működését, jelentős összeget takaríthat meg, és az áramtermeléshez kapcsolódó kibocsátás is alacsonyabb lehet.
A konstrukció másik oldala azonban éppen az árak kiszámíthatatlansága. A legnagyobb fogyasztási igényű időszakokban – például egy hőhullám idején, amikor egyszerre működnek nagy teljesítményű klímaberendezések, vagy egy hideg télen – a tőzsdei árak rendkívül magasra ugorhatnak. Az idei júniusi hőhullám alatt is előfordult olyan nap, amikor a magyarországi áram tőzsdei napi átlagára a sokszorosára emelkedett. Egy regionális energiaválság pedig ennél is nagyobb kilengéseket okozhat.
Ki nyer ma? A dinamikus tarifa ezért elsősorban azoknak való, akik figyelik az árakat és ténylegesen képesek mozgatni a fogyasztásukat. Aki viszont ugyanúgy használja az elektromos eszközeit, mint eddig, annak könnyen az ellenkezője történhet, a megtakarítás helyett éppen a kiszámíthatatlanul magas számlát hoz az új rendszer.
The post Kétélű fegyver az MVM új tarifája, nem mindenkinek éri meg appeared first on Forbes.hu.