A rendkívüli szárazság komoly nehézségeket támaszt mind a természetes lápi pócállományok, mind a mesterségesen szaporított pócok megfelelő élőhelyre történő kihelyezése tekintetében, írta a Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINPI).

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI), a Tavirózsa Egyesület, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet Halászatfejlesztési Tanszéke, valamint a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ (NBGK) közös lápi póc-védelmi programjának keretében két helyszínre, Sződligetre és Szadára is mesterséges szaporításból származó, illetve a kiszáradó szadai természetes élőhelyről mentett egyedeket helyeztek ki.

Május 19-én 200 darab lápi pócivadékot telepítettek a szadai mintaterületre. A fajvédelmi mintaprogramot az egyesület és a MATE Halgazdálkodási Tanszéke még 2008-ban indította el, a programhoz pedig később az NBGK is csatlakozott. A májusi telepítés 50 millió forint természetvédelmi értéket képviselt, hiszen a fokozottan védett lápi póc eszmei értéke példányonként 250 ezer forint

– részletezték a bejegyzésükben.

Az alábbi galériában megmutatjuk a felmérés pillanatait. 

4 fotó

A rendkívüli szárazság miatt azonban komoly kérdés volt, hogy a kihelyezett halak számára megfelelőek maradnak-e a körülmények. Nemcsak az élőhely változatossága, a vízminőség és a táplálék rendelkezésre állása számított, hanem az is, hogy egyáltalán marad-e elegendő víz a tóban.

2026. szeptember 10-én a szadai helyszín monitorozását végeztük el. Útban az idén felfedezett, valószínűleg a bolgárkertészek által az 1960-as években létrehozott kistó felé összeszorult gyomorral fontolgattuk, hogy nemcsak lápi póc, de víz sincs már a tóban. Szerencsére nem lett igazunk. Megérkezéskor azonnal vízmélységet mértünk, és az meghaladta a 80 centimétert. „Pócfogási” reményeink visszatértek

– vázolták fel, és kiemelték, hogy a monitorozáshoz víz alatti drónt, valamint bellyboat segítségével üzemeltetett elektromos halászgépet is használtak.

Már a drón számára az utat szabaddá téve, egy kis kézi merítőhálóval odébb kotort hínár között sikerült egy lápi pócot fogni. Ezt követően a víz alatti drónnal is láttak halegyedeket, majd az elektromos halászgéppel végzett reprezentatív mintavétel során összesen 42 lápi pócot fogtak.

Nagy öröm volt számunkra az is, hogy veszélyeztetett széles kárászok is akadtak a hálóba, amelyek előfordulásáról eddig nem volt tudomásunk. A kárászok genetikai vizsgálatát a közeljövőben tervezzük. Különös jelentőséggel bír ez az eredmény abból a szempontból, hogy Szadán is kedvezőtlen volt a hidrológiai helyzet, ezért a lápi póc három eredeti élőhelyéből kettőben csak minimális víz maradt. Ez az eset jól mutatja, hogy mekkora jelentősége van az élőhely-monitoringnak és a szaporítási tevékenységnek a megritkult halfajok esetén

– emelték ki az örömteli hírt.

Mint arról beszámoltunk, szenzáció történt a Dunán, különleges fogás hitelesítésére hívták a halőröket, valamint arról is hírt adtunk, hogy alig hittek a szemüknek a horgászok, olyan halakat fogtak ki a Balatonból.

Kapcsolódó

Soha nem került elő ilyen hal a Tarnából, a kutatók is döbbenten állnak az eset előtt

Ismeretek szerint ez a halfaj a Parádi-Tarnából korábban még nem került elő, így jelen adatok képezik az első észleléseket a vízfolyásból.

The post A lápi pócok állományát mérték fel Szadán, amikor nem várt meglepetés érte a szakértőket first appeared on Sokszínű vidék.