Miközben a magyar gazdaság alig nőtt tavaly, sorra dőltek be korábban milliárdos árbevételű vállalatok. Hogyan lett a növekedési sztorikból látványos összeomlás?
2025 elején még magasak voltak a várakozások (a kormányzati kommunikáció szerint legalábbis): az akkori kormány „repülőrajtot” és 3% feletti GDP-növekedést ígért. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem jön össze, már 0,5 és 1 százalék közötti növekedést prognosztizáltak, de még ez is optimistának bizonyult. A KSH adatai szerint végül a gazdaság mindössze 0,3%-kal bővült 2024-hez képest.
És az igazán nagy baj a magyar gazdaságban nem a háztartásoknál volt, hanem a cégeknél. 2025-ben 11 ezerrel csökkent a társas vállalkozások száma, amely év végére félmillió alá süllyedt (494,5 ezer). Már harmadik éve zsugorodik a cégállomány, miközben az új belépők száma alacsony. A cégbírósági eljárások több mint 70%-a felszámoláshoz, kényszertörléshez vagy más, nem rendeltetésszerű működéshez kapcsolódott. Úgy tűnik, valóban hosszú volt a kifutópálya – és több cégnek 2025 inkább a földet érés éve lett. Megnéztük, kik voltak közülük a legnagyobbak.
Az Opten Topten aktuális listája azokat a cégeket mutatja be, amelyek 2025-ben felszámolási vagy csődeljárás alá kerültek, miközben a megelőző években még stabil, milliárdos árbevételű szereplők voltak. A válogatás feltétele az volt, hogy az érintett vállalkozások az elmúlt öt évből legalább háromban elérjék a milliárdos forgalmat – a top 10-et pedig a 2024-es árbevétel alapján állítottuk össze.
10. Box Print – FSD Packiging Kft. (felszámolás alatt 2025. szeptember óta)
Legmagasabb bevétel az elmúlt évekből: 3 milliárd forint (2023.)
A kőrösladányi csomagolóipari cég stabil szereplő volt, FMCG- és gyógyszeripari megrendelésekkel. Még 2022 elején is ambiciózusan fejlesztettek: 685 millió forintos beruházás keretében vírus- és baktériummentes csomagolóanyagok gyártására is alkalmassá tették üzemüket, a gyógyszeripar kiszolgálásának reményével. A fordulat gyorsan jött: a korábban stabilan nyereséges cég (2021-ben 108, 2023-ban 91 millió forint adózott eredménnyel) 2024-re 418 milliós veszteségbe fordult. A felszámolás 2025 szeptemberében indult meg, majd rövid időn belül megjelentek a gyártóeszközök értékesítésére vonatkozó hirdetések is.
9. Telimpex Hungária Zrt. (felszámolás alatt 2025. szeptember óta)
Legmagasabb bevétel az elmúlt évekből: 3 milliárd forint (2024.)
Az újlengyeli cég az építőanyag-nagykereskedelem szereplője volt. Eredménye 2024-ben fordult veszteségbe (2,7 milliárd forintos árbevétel mellett -625 millió forint eredmény), ami illeszkedik az ágazati trendekhez:
2025-ben több mint 8 ezer új cégbírósági eljárás indult az építőiparban, a megszűnések közel 85 százaléka felszámolással vagy kényszertörléssel zárult.
Érdekesség, hogy a felszámolást megelőzően létrejött egy új, hasonló profilú társaság (Telimpex Trade Zrt.), azonos telephelyen. Közvetlen tulajdonosi kapcsolat nem látható, de az egyezések alapján elég valószínű a tevékenység folytatása új keretek között.
8. Globe-Shield Kft. (felszámolás alatt 2025. december óta)
Legmagasabb bevétel az elmúlt évekből: 3 milliárd forint (2023.)
A szintén újlengyeli cég a személybiztonsági szektor szereplője volt: árbevétele még 2024-ben is közel 2,85 milliárd forint volt és 650 millió forintos nyereséget ért el, 341 fős létszámmal. A listán szereplő cégek közül mindössze kettő van, amelynek az utolsó elérhető éve még nyereséges volt – közéjük tartozik a Globe-Shield is. A háttérben így inkább likviditási vagy szerződésállományhoz köthető törés vagy átszervezés valószínűsíthető, nem klasszikus üzleti lejtmenet.
7. Truplast-Hungária Kft. (felszámolás alatt 2025. december óta)
Legmagasabb bevétel az elmúlt évekből: 3,5 milliárd forint (2025.)
A jakabszállási, német hátterű műanyagipari cég a település egyik legnagyobb munkaadója volt, olyan partnerekkel, mint a – a jászberényi gyárát nemrég bezáró – Electrolux, a Kärcher vagy a Bosch. Árbevétele tartósan milliárdos szinten alakult, 2023-ban még nyereséges volt, 2024-re azonban 580 millió forintos veszteségbe fordult. A működés erősen függött néhány nagy ipari megrendelőtől, így ezek piacának visszaesése a Truplast eredményeiben is gyorsan megjelenhetett.
6. Dunaferr Labor Nonprofit Kft. (felszámolás alatt 2025. február óta)
Legmagasabb bevétel az elmúlt évekből: 6,6 milliárd forint (2022)
A 2009-ben alapított, dunaújvárosi cég munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozott, és szorosan a Dunaferr-csoport működéséhez kapcsolódott. Árbevétele 2021-ben még közel 5,9 milliárd forint volt, majd 2024-re 3,4 milliárdra esett vissza, az eredmény pedig 615 millió forintos veszteségbe fordult. A visszaesés közvetlenül összefügg a Dunaferr elhúzódó válságával: a dunaújvárosi acélipari vállalat körüli működési zavarok, leállások és tulajdonosi problémák az elmúlt években folyamatosan napirenden voltak. Ha egy szolgáltató cég működése gyakorlatilag egyetlen nagy ipari szereplőhöz kötődik, annak megingása dominószerűen húzza magával a kapcsolódó vállalkozásokat is, ezt láthattuk most itt is.
5. S-System Service Kft. (felszámolás alatt 2025. március óta)
Legmagasabb bevétel az elmúlt évekből: 6,8 milliárd forint (2023.)
A 2006-ban alapított cég a hazai biztonsági piac meghatározó szereplője volt, évekig jelentős állami megbízásokkal. Többek között bírósági épületek őrzését látta el: egy tenderen mintegy 1,27 milliárd forintért biztosította az Országos Bírósági Hivatal és a törvényszékek objektumait.
A társaság 2023-ban még 6,8 milliárd forintos árbevétel mellett több mint 600 milliós nyereséget ért el, majd 2024-re az eredmény 1,7 milliárd forintos veszteségbe fordult. 2024 októberében csődeljárás indult, amely rövid időn belül meghiúsult, és 2025 márciusában felszámolás követte. 2026-ban a felszámoló már csak mintegy 6 millió forintra becsült, főként irodai eszközökből álló vagyont hirdetett meg értékesítésre. Itt a jelentős állami szerződésállomány sem jelentett védelmet.
4. T-Trans Főép Kft. (felszámolás alatt 2025. július óta)
Legmagasabb bevétel az elmúlt évekből: 8,4 milliárd forint Ft (2021)
A cég nem ismeretlen szereplője volt az építőiparnak: 2016-ban a Financial Times leggyorsabban növekvő európai cégei közé is bekerült. 2023-ban még 7,55 milliárd forintos árbevétel mellett nyereséges volt, 2024-re azonban 8,36 milliárdos forgalom mellett már 2,65 milliárd forintos veszteséget termelt.
A vállalat neve 2026-ban egy EU-s támogatásból megvalósult jászberényi beruházás kapcsán is előkerült: a projekthez összesen több mint 1,7 milliárd forint támogatás kapcsolódott, miközben Hadházy Ákos fantomberuházás-gyanúról beszélt. (Forrás) Ez nem bizonyít jogsértést, de jól mutatja, hogy a cég jelentős, támogatott projektekben is érintett volt a bukása előtt.
3. Kápé Cargo Kft. (felszámolás alatt 2025. június óta)
Legmagasabb bevétel az elmúlt évekből: 11,9 milliárd forint (2023)
A cég a gabona- és takarmánykereskedelemben működött, és néhány év alatt látványosan felfutott: árbevétele 2021 és 2024 között 2,25 milliárdról 10,8 milliárd forintra nőtt, miközben nyeresége ehhez képest végig alacsony maradt. A működés egyik legszembetűnőbb sajátossága a mindössze 2 fős létszám volt, ami erősen közvetítői jellegre utal. A cég neve ugyanakkor a NAV 2024. negyedik negyedéves, nagy összegű adóhiányosokat tartalmazó listáján is megjelent, több mint 220 millió forintos adóhiánnyal – ami talán elég jól jelzi a pénzügyi feszültségeket, amik a felszámoláshoz vezethettek.
2. Magyar Vagon Dunakeszi Kft. (felszámolás alatt 2025. október óta)
Legmagasabb bevétel az elmúlt évekből: 46 milliárd forint (2024)
A dunakeszi járműjavító évtizedekig a hazai vasúti karbantartás egyik központja volt, ahol a MÁV személykocsijainak jelentős részét javították és gyártották.
A cégre a kormányzati narratíva a hazai járműgyártás újjáélesztésének kulcsszereplőjeként tekintett, a vége azonban látványos összeomlás lett.
A problémák az egyiptomi vasútikocsi-megrendelésnél kezdődtek, amelyet eredetileg orosz–magyar együttműködésben kellett volna teljesíteni. Az orosz partner 2022-es kiszállása után a gyártás Dunakeszin maradt, a projekt azonban veszteségessé vált, és egyre nagyobb pénzügyi nyomást helyezett a cégre. A tulajdonosok – többek között az MCC-alapító Tombor András és a Mol-vezér Hernádi Zsolt – korábban mintegy 10 milliárd forint osztalékot vettek ki a vállalatból, miközben a társaság végül mintegy 50 milliárd forintos adósságállománnyal került felszámolás alá.
Az állam végül beavatkozott, a MÁV mintegy 20 milliárd forintért megszerezte a gyártóbázist, és egy új cégben – a Dunakeszi Járműjavítóban – folytatódik a termelés, miközben a tartozások a régi társaságban maradtak.
1. Ganz-MaVag International Kft. (felszámolás alatt 2025. október óta)
Legmagasabb bevétel az elmúlt évekből: 105 milliárd forint (2021)
Maradunk a vasútnál: a Ganz-MaVag a dunakeszi gyártóbázis fölötti szervezőcégként vett részt a nagyszabású exportprojektekben, köztük a már említett egyiptomi üzletben is.
A cégcsoport hiába próbálta pótolni a kieső kapacitást – például a spanyol Talgo felvásárlásával –, ez is meghiúsult, mert a spanyol kormány nem engedélyezte a tranzakciót, a magyar állam vélt orosz kötődése, valamint a tulajdonosi szerkezet átláthatatlansága miatt. A kormány a felszámolást „az elhibázott brüsszeli szankciók káros gazdasági hatásaira” hivatkozva stratégiailag kiemelt jelentőségű eljárássá minősítette.
Közben a hitelezők között megjelent az orosz Transzmasholding is jelentős követeléssel, az ügy pedig diplomáciai szintig jutott, az ügyet Szijjártó Péter akkori külügyminiszter decemberi moszkvai útján is tárgyalták.
A Ganz-MaVag története így túlmutat egyetlen cég bukásán: egy olyan, nagyívű iparpolitikai és üzleti kísérlet zárult le vele, amely egyszerre függött nemzetközi együttműködésektől, állami szerepvállalástól és néhány kulcsprojekt sikerétől. Amikor ezek közül több is megbillent, a rendszer egésze omlott össze – a következményei pedig a dunakeszi gyártóbázison csapódtak le.
A top 10-es lista történetei jól mutatják, hogy a méret önmagában nem jelent biztonságot: milliárdos árbevétel, állami megrendelések vagy akár nemzetközi projektek mellett is gyorsan megbillenhet egy vállalat működése. A legtöbb esetben nem egyetlen ok vezetett a bukáshoz, hanem több tényező egyszerre – piaci visszaesés, finanszírozási nehézségek vagy éppen túlzott kitettség néhány kulcsprojektre.
A 2025-ös „repülőrajt” éve így sok cég számára inkább figyelmeztetés lett: a növekedés mögötti struktúra legalább annyira számít, mint maga a növekedés.
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét. Borító: A drónnal készített képen a Dunakeszi Jármûjavító 2023. március 22-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
The post A tendergyőzelmek sem jelentenek feltétlen védelmet: repülőrajt helyett csőd és felszámolások appeared first on Forbes.hu.
