Szép választási ígéret volt a vagyonvisszaszerzési hivatal felállítása, de az ügyészség már hónapokkal ezelőtt elkezdhette volna ezt a munkát

Miközben az ország arra vár, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal megkezdje a munkát, a visszaszerezni kívánt vagyon lassan eltűnik az országból. Az NVVH elindulására legalább fél évet még várni kell, ráadásul egy igen nehéz helyzetet is teremt a megjelenése. Hamarosan négy vádhatóság is párhuzamosan fog működni Magyarországon, ami több bonyodalmat okozhat, mint eredményt. A Forbes Money podcast vendége volt Horváth Lóránt vezető ügyvéd, az Ügyvédkör elnöke.


Több ebből

Ténylegesen letöltendő börtönbüntetéseket jelent, ha elindul a vagyonvisszaszerzés, a felelősségre vonás a legmagasabb szintig érhet
Ruszin-Szendi szerint csak az olajcsere hárommilliárdba került – megkérdeztük a minisztériumot, mi lesz a NER-közeli Gidrán-program sorsa
Fradimilliárdok: nagyon jól kerestek az európai sikerekkel, mégis kellett több mint 11 milliárd igazolásokra

Hatalmas lemaradásban van a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) felállítása – erről Horváth Lóránt vezető ügyvéd beszélt a Forbes Money podcastban. Szerinte már így is milliárdokat lapátoltak ki a NER-hez köthető cégek és vállalkozók az országból, de mire az NVVH ténylegesen elkezdi a munkát, talán már nem is lesz mit visszaszereznie.

Az ügyvéd azt elismeri, hogy hatalmas feladat hárult a Tisza-kormányra, hiszen nem elég, hogy a kormányrudat át kellett venni, de az Orbán-kormányok 16 év alatt felépített rendszerét is le kell bontani. Természetesen amellett, hogy az alapoktól új országot építsünk. Ezzel együtt a Tisza Párt egyik legfontosabb ígérete volt „az elmúlt másfél évtized alatt ellopott vagyon visszaszerzése”, az emberek pedig el is várják ennek teljesítését.

„Másképp fogtam volna neki” – mondta Horváth Lóránt arra a kérdésre, hogy miként lehetett volna gyorsabban elindítani a vagyonvisszaszerzést. Ugyan az NVVH felállításáról szóló törvényt már elfogadta a parlament, a hivatal még most sem létezik, a vezetőjének személyéről is legkorábban a jövő héten dönthet az Országgyűlés. Az ügyvéd szerint látni kell, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatalra a gyakorlatban nincs is feltétlenül szükség, hiszen már van egy olyan szerv Magyarországon, melynek pontosan az a munkája, amit az új kormány az NVVH-nak szán. Ez az ügyészség.

Az elmúlt három hónapban az ügyészség ezt a munkát el tudta volna végezni. Azonban ebbe a feladatba nem vágtak bele. Márpedig ezek gazdasági bűncselekmények, és ezeknek olyan a természete, hogy a pénz nagyon gyorsan el tud tűnni. Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy minden nap számít

– magyarázta Horváth Lóránt.

Erről szól még a cikk

  • Mennyi időbe telik mire megkezdi a munkát az NVVH?
  • Négy vádhatóság működhet egyszerre Magyarországon.
  • Beismerés, ha valaki visszautal 60 milliárd forintot?

Elmondta, hogy miközben arról megy a vita, hogy szükség van-e vagyonvisszaszerzési hivatalra és azon tanakodunk, hogy ki lenne a megfelelő vezető egy ilyen szerv élére, azok a cégek és magánszemélyek, akiknél jogtalanul ott vannak az állami vagyonok, szépen kilapátolják a milliárdokat az országból. Ha a hivatal vezetőjét meg is választják a jövő héten, utána még legalább fél év, mire az államigazgatási szervet létrehozzák és egyáltalán elkezdődhet a munka.

Szervezeti és működési szabályzatot kell kidolgozni, munkaerőt felvenni, egyáltalán az egész szervezetet elhelyezni a magyar jogrendben hatalmas munka lesz. Ráadásul az ügyindításokról még nem is beszéltünk.

„2027 második negyedévében indulhat el az NVVH – mondta az ügyvéd. – Csoda lenne, ha ebből korábban bármi lenne.” Hozzátette, hogy miközben ez az építkezés zajlik a munkát senki nem látja el, annak ellenére, hogy ott van az ügyészség, aminek egyébként ez lenne a dolga.

Horváth Lóránt felvetett egy másik problémát is, amiről eddig kevesebb szó esett, mégis rengeteg nehézséget fog okozni a jövőben. A vagyonvisszaszerzési hivatal felállásával egyszerre négy vádhatóság működik majd Magyarországon. Az ügyészség és az Integritás Hatóság mellett az Európai Ügyészség és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal is kvázi ugyan azt a munkát látja majd az az országban.

Ezek a szervek mind eljárhatnak majd a vagyonvisszaszerzési ügyekben, nyomozati és felderítési tevékenységet is végezhetnek majd. Azonban jelenleg mind a négy szervezet áll. Minél több idő megy el, annál több milliárd forint tűnik el nyomtalanul, amit már nem lehet majd visszaszerzeni. A felelősöket természetesen el lehet majd kapni, de nem biztos, hogy az lenne a végső cél, hogy felelősök legyenek, de vagyon az ne.

A jövőben fennáll annak a veszélye Magyarországon, hogy a különböző vádhatóságok bizonyos ügyekben egymás lábára lépnek majd. Sokak láthattak már hollywoodi filmek olyan jeleneteket, amikor a helyi seriff, az állami nyomozó és az FBI ügynök vitatkozik, hogy az adott ügyben kinek is van fennhatósága. Ez a példa könnyen valósággá válhat, ha nem lesz tisztázva, hogy ki és miben járhat el.

Nézzünk egy illusztris példát: a NAV kiszáll egy házkutatáshoz, majd megérkezik az NNI. Később megérkezik a titkosszolgálat is nyomozni. Ebben a szituációban a három hatóság igyekszik egymásnak lepasszolni az ügyet. A tapasztalat az, hogy az illetékességi és hatásköri viták során a szervek igyekeznek leadni az ügyet, hogy foglalkozzon vele a másik csoport

– vázolta fel a szituációt Horváth Lóránt. Szerinte kulcsfontosságú, hogy olyan jogszabályi környezet jöjjön létre, amiben ezek a szervek pontosan tudják, hogy mi a feladatuk. Úgy kell mindennek működnie, mint az olajozott fogaskerekeknek, de ezt nagyon nehéz lesz összeilleszteni.

A vagyonvisszaszerzésnek már az új kormány megalakulásakor el kellett volna indulnia. Célszerű lett volna, ha április 12. után már lett volna az új kormánynak egy listája azokról a cselekményekről, melyeket később vizsgálni akar. Ezekkel kapcsolatban indulhattak volna eljárások akár a rendőrségen, akár a nyomozó ügyészségen, hogy szükség esetén lehessen vagyont foglalni. A probléma az, hogy a szóban forgó vagyonok még mindig szabadon vannak, elfolyhatnak az országból.

Arra a felvetésre, hogy eljárások nélkül is voltak olyan üzletemberek, akik visszautaltak pénzeket az államnak, Horváth Lóránt azt mondta, hogy ez lehet enyhítő körülmény, de nem mentesít az alól, ha bűncselekmény történt.

Visszautalhat valaki 60 milliárd forintot, de tegyük fel a kérdést: ez akkor most egy beismerése annak, hogy a vagyon jogszerűtlenül került az illetőhöz? Ez az ügyvédek között is vitás kérdés.

A Horváth Lóránttal készült teljes beszélgetést megtalálod a YouTube- és a Spotify-csatornánkon, iratkozz fel mindkettőre!

The post Szép választási ígéret volt a vagyonvisszaszerzési hivatal felállítása, de az ügyészség már hónapokkal ezelőtt elkezdhette volna ezt a munkát appeared first on Forbes.hu.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

https://www.youtube.com/watch?v=Pdnw4KiUWp0