Miközben a kormány a gyűlöletkeltő politikai kampányok visszaszorításával indokolja az új szabályozást, a kültéri reklámpiac szereplői szerint a tervezet jóval messzebbre megy ennél. Úgy látják, hogy a teljes közterületi reklámszektor átalakítása zajlik, méghozzá rendkívül gyors ütemben, még júniusban megszülethet a döntés.
A Tisza már a kampányban azt ígérte, megszünteti az utcai propagandát és gyűlöletkeltést. Több területhez hasonlóan ezen a téren is gyorsan és drasztikusan léptek. Június elején három képviselőjük, Bódis Kriszta, Tárkányi Zsolt és Csontos Bence be is nyújtott hozzá egy törvényjavaslatot. Ez nemcsak a propagandát szorítaná vissza, eltüntetné a homlokzatokra aggatott óriásplakátokat és reklámhálókat is, valamint meghatározná a plakátok méretének felső plafonját 15 négyzetméterben.
Az indítvány a Fidesz egyik vizuálisan leginkább látható propagandaeszközét támadja. Mindenkinek az emlékezetébe vésődött a kék alapon feltüntetett „Állítsuk meg Brüsszelt” vagy „Stop Soros”, de a fiatalság megszólítását célzó emojis évad és a „Stop háború”-s plakát is maradandó emlék.
Az új törvénytervezet azonban nemcsak ezeket szüntetné meg, hanem gyakorlatilag minden reklámot, ami nagyobb méretben hathat a járókelőkre.
Kiket érinthet a javaslat?
Több iparági szereplő is nyilatkozott a témában a Forbes.hu-nak, mindannyian a nevük elhallgatását kérték. Azzal egyöntetűen egyetértettek, hogy a törvényjavaslat hatalmas változást hozhat a területen.
Csütörtökön arról beszélt Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, hogy minden óriásplakátot leszedetne a főváros, ötödére csökkentenék a hirdetőoszlopok számát is. A 24.hu beszámolója szerint a főigazgató azt mondta, hogy Budapesten jelenleg összesen 8393 darab, tizenkét négyzetméternél nagyobb felületű hirdetőhely van bejelentve. A városvezetés azt is javasolja majd a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy csak ott maradjanak meg a hirdetőoszlopok, ahol annak várostörténeti hagyománya van, a módosítással a mostani 955 hirdetőoszlop az ötödére csökkenne. Továbbá a reklámhálókra is teljes tiltást rendelnének el.
„Megértjük és támogatjuk azt, hogy a vizuális környezetszennyezést csökkenteni akarja a kormányzat. Viszont azt gondoljuk, hogy ennek nem az a módja, hogy tulajdonképpen lesöpri a piacnak a nagyságrendileg 70 százalékát”
– mondta az egyik érintett cégvezető, aki szerint legalább húsz, kifejezetten csak kültéri reklámokkal foglalkozó cég lehetetlenülhet el, ha bevezetik a változtatásokat. A budapesti tervezetről június 26-án döntenek majd, péntek óta társadalmi egyeztetésen van.
A szabályozásról részletesebben
A parlament honlapjára felkerült indítvány egyszerre szigorítaná a politikai plakátok tartalmi szabályait és rendezné a közterületi reklámok elhelyezésének feltételeit. A javaslat indoklása szerint az emberi méltóságot sértő, a kiegyensúlyozott tájékoztatást akadályozó, illetve a kiskorúak fejlődésére káros reklámok visszaszorítása fontos közérdek, amely hozzájárulhat a nyugodt társadalmi viszonyok helyreállításához. Június 11-én tovább szigorítottak az erről szóló javaslaton, lakott területen belül egyáltalán nem engedélyeznék az óriásplakátokat, belterületen csak az utcabútorokon, tömegközlekedési eszközök megállóiban lehetnek ilyenek.
Az új törvénynek nem megfelelő plakátok szeptember 30. után már nem tehetők ki, ez az önkormányzatok felelőssége lesz. A szabálysértő reklámok esetén az önkormányzatok 4 millió forintos közigazgatási bírságot is kiszabhatnak.
A kültéri reklámpiac szereplői szerint a tervezett szabályozás nemcsak a bevételi oldalt érinti súlyosan, hanem jelentős többletköltségeket is rájuk hárít, hiszen a nem megfelelő reklámfelületeket kötelező lenne eltávolítani, az előírások megszegése pedig bírságot vonna maga után, így a cégeknek rövid idő alatt kellene leszerelniük meglévő eszközeik jelentős részét. A szakma becslése szerint a bontási költségek elérhetik a több milliárd forintot.
Az eredeti javaslathoz képest annyi enyhítés történt, hogy szeptember helyett december 31-ig kell elbontani a nem megfelelő hirdetéseket. A törvényt az Országgyűlés már a héten elfogadhatja.
A már említetteken túl még két hatást említettek. A cégek regisztrálták reklámfelületeiket az NMHH reklámkataszterébe, és lefolytatták tavaly a településképvédelmi eljárásokat a jogszabályok alapján. Döntő többségük 2040-ig megkapta azt, befizette az azok után esedékes díjakat, és több esetben hosszú távra szóló hatósági engedélyek után ruháztak be. Becslések szerint a szektor évente összességében több százmillió forintot fizet be az államnak a reklámfelületek nyilvántartásával összefüggő díjak formájában.
„Az egyik pillanatban még arra köteleznek, hogy regisztráld az eszközeidet és fizesd utánuk a díjakat, a másikban pedig azt mondják, hogy a tevékenységedet nem folytathatod tovább”
– mondta egy másik érintett.
A szabályozás hatása nem csak a reklámipart érintheti. Számos társasház számára a homlokzati reklámokból és reklámhálókból származó bevétel fontos forrást jelent a felújítások finanszírozására. Egyes frekventált fővárosi helyszíneken, például nagy közlekedési csomópontok közelében egy társasház évente akár 20–40 millió forintos bevételhez is juthat reklámfelületek bérbeadásából, de más városokban is hasonlóan működik a rendszer. Ezekből az összegekből gyakran olyan munkákat finanszíroznak, amelyekre önerőből nem lenne lehetőség, a homlokzatfelújítástól kezdve a vezetékcserékig.
A szakma szerint különösen nehezen érthető, hogy a gyűlöletkampányok problémáját miért a kültéri reklámozás szigorításán keresztül próbálják kezelni. Mint fogalmaznak, a korábbi politikai kampányköltések jelentős része nem közterületen, hanem televíziós és online felületeken jelent meg:
„Két teljesen különböző témát mosnak össze, a gyűlöletkampányt és a kültéri reklám szabályozását.”
A változások mértéke mellett azok sebességét is kifogásolják. „Míg Nyugat-Európában a hasonló átalakításokra több éves átmeneti időszakokat biztosítanak, a magyar tervezet néhány hónap alatt kényszerítené alkalmazkodásra a szereplőket” – fogalmaz az egyik érintett. Mindez nemcsak a reklámfelületeket birtokló vállalkozásokat érinti, hanem a kivitelezőket, karbantartókat, gyártókat és a kültéri reklámokra szakosodott ügynökségeket, illetve a nyomdákat is.
Egyeztetést követel a szakma
A fentieket a reklámok kivitelezői körére jobban rálátó cégvezető is megerősítette, aki szerint a közterületi reklám már nem kizárólag a nagyvállalatok sajátja. Ugyanis meglepően sok az egy-két, öt vagy tíz darabos plakátmegrendelés, amelyek jellemzően helyi kis- és középvállalkozások kommunikációjának eszköze.
Arra a felvetésre, hogy a drasztikus lépéssel a Tisza szeretné megtisztítani a terepet a NER vállalkozóitól és akár egy későbbi időpontban ismét módosíthatják a szabályozást, a vállalkozó azzal reagált, hogy jelentősen szűkebb szegmensben, de Magyarországon korábban is előfordult, hogy bizonyos reklámfelületeket korlátoztak, majd később mégis visszatértek a piacra. Ugyanakkor szerinte most végzetes lehet az érintett kivitelezők vagy nyomdák jövőbeli helyzete. Példaként említette, hogy a speciális nyomdagépek rendszeres használat nélkül nagyon gyorsan veszítenek értékükből, így ezek a vállalkozások nem tehetik meg, hogy kivárnak.
Ha egy cég kénytelen felszámolni működését és értékesíteni eszközeit, rendkívül nehéz lenne később újra több százmillió forintos beruházásokkal felépíteni a szükséges kapacitást.
A javaslatra június elején nyílt levélben reagált a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) egyik szakmai tagozata, a Közterületi Szövetség (Out of Home, OOH) is. A Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszternek címzett levélben mihamarabbi egyeztetést szorgalmaztak. Kerestük az érintett minisztériumot, hogy egyeztettek-e az MRSZ-szel, ha érkezik válasz, beszámolunk róla.
A Fidesz is tett hasonlót
A kültéri reklámozást korábban is többször átformálták jogszabályi beavatkozások, a piaci szereplők pedig jellemzően túlélték ezeket a változásokat. Mára a kommunikációs ipar jelentős részét átszőtte a NER.
A témáról nem lehet Balásy Gyula említése nélkül beszélni, hiszen cégcsoportja annyi árbevétellel zárta 2025-öt, mint 25 piaci alapon működő cég összesen. Miután Balásy Gyula májusban a Kontrollnak adott interjúja során felajánlotta a magyar államnak négy legnagyobb kommunikációs és rendezvényszervező cégét, a kommunikációs szakma több szereplője is előállt a beszámolóival arról, milyen mértékben uralta le a Lounge csoport a piacot. Az erőviszonyokra készült egy interaktív adatbázis is a Feat nevű ügynökségtől, amiről ebben a cikkben írtunk részletesebben.
Ahogy több megszólaló is említette, a reklámpiac szabályozása az elmúlt másfél évtizedben többször is szorosan összefonódott a politikai erőviszonyok alakulásával. A Fidesz 2011-ben még az út menti óriásplakátok korlátozásával alakította át a piacot, később azonban enyhült a szabályozás. Az újabb fordulatot Simicska Lajos és Orbán Viktor szakítása hozta: miután Simicska plakáthelyein megjelentek a Fideszt és vezető politikusait korrupcióval vádoló jobbikos kampányok, a kormány több jogszabály-módosítással is igyekezett szigorítani a politikai plakátok kihelyezésének feltételeit.
Eközben a kormányzati kommunikáció egyre nagyobb összegekben áramlott a közterületi kampányokba. A 2015-ben indult bevándorlásellenes plakátkampányoktól kezdve a Fidesz kormányzása alatt több tízmilliárdos nagyságrendű állami megrendelések érkeztek a kormányközeli kommunikációs cégekhez, amelyek jelentős részét a New Land Media és a Lounge Design, Balásy Gyula érdekeltségei nyerték el.
The post A Tisza teljes kisöpréssel távolítaná el a gyűlöletkeltést az óriásplakát-piacról. A lépés szinte minden kültéri reklámost ellehetetleníthet appeared first on Forbes.hu.
