Első munkái között a BMW egy pályanapját említi, ahol összefoglaló videót gyártottak. Az első „csípj meg” élmény viszont már egy TV2-s felkéréshez kapcsolódik: a Totem (végül egy évadot megélt) című túlélő-reality műsorának kreatív producere kereste Facebookon a 16 éves Oszit, miután látta budapesti videóját.

„Éppen a Balatonon nyaraltunk, amikor hívtak. Azt mondták, holnap ott kéne lennem egy Zala megyei településen, megmutatni, mit tudok” – meséli.

Oszi szerencséje az volt, hogy nyaralására is vitte magával eszközeit – ahogy ő fogalmaz: „ha esetleg lát valami szépet, megrepüli” –, így igent tudott mondani. Másnap jött érte egy autó, ami elvitte a forgatásra. Végül megérte az akció, a stábnak tetszett a felvétel, fel is használták a sorozatban. „Már tudom, hogy ebben nem volt semmi kirívó, de tizenhat éves fejjel szürreális volt, hogy ez történik velem” – nevet.

De mi olyan különös ezekben a videókban? Hiszen a drónfelvételek lassan két évtizede velünk vannak, nem egyszer alkalmazták már tévés produkciókban. Oszi a drónok közti különbségeket hangsúlyozza: „A versenydrónoknál nagyon meredek a tanulási görbe, sokan feladják a gyakorlást, mielőtt igazán ki tudnák hozni az előnyeit.” Az FPV-drónok sebessége, gyorsabb irányváltása előnynek bizonyult a képalkotásban is – új perspektívát hozott a piacon.

Fotó: Sebestyén László // Forbes

„A klasszikus drónvideókat egy lassabb, úszós vezetés jellemzi, míg az FPV olyan, mintha egy mini-vadászrepülőből néznéd a jelenetet” – magyaráz. A méret és súly is segít, sokkal kisebb helyeken fér át a FPV-drón, tágítva a kreatív dimenziókat.

Az elmúlt években sokat változott a piac, Oszi is úgy látja, elterjedt a versenydrónozás. Sokszor azonban az a tapasztalata, hogy csak azért használnak FPV-t, mert ott van az eszköztárban, pedig a mesélt történethez valójában nem ad hozzá. „Kezdünk átesni a ló túlsó oldalára. Bizonyos jelenetekben jobban megállja a helyét egy sima drónos felvétel. Nem kell minden résen átrepülni” – magyaráz.

Saját munkáiban is próbál figyelni arra, hogy ne erőltesse túl az eféle plánokat. „Mindig azt kérdezem a rendezőktől, szerintük mennyit ad mindez hozzá a történethez?” Minden munkáját megelőzően keresi a megrendelőket, próbál minél jobban belefolyni a tervezési folyamatokba, hogy ne a forgatási napon érjék kellemetlen meglepetések.

Ez azért is fontos, mert a drónos forgatásokhoz eseti légtérengedélyre van szükség, melyet a magyarországi jogszabályok szerint legalább harminc nappal a tervezett igénybevételt megelőzően kell elküldeni a katonai légügyi hatóságnak. A produkciók döntéshozatala azonban sokszor lassabb ennél, vagy becsúszik egy későbbi változtatás:

ebben az esetben megpróbálják olyan területre terelni a forgatást, ahol már van érvényes engedélyük.

Ahogy gyarapodtak a felkérések, egyre több lett az eszközbeszerzés – az engedélyeztetésekről nem is beszélve –, eljött az idő céget alapítani. Ez lett a Fly Above Kft., amelyet ugyanazzal a barátjával kezdett, akivel az ominózus budapesti videót is gyártotta. Később kijöttek a különbségek abban, merre akarnak menni, így Oszi kivásárolta tulajdonrészét.

A vállalat 2023-ban 19,8, 2024-ben 14,6 milliós bevételt hozott – minimális profit mellett. Elárulja: 2025-ben sikerült ezt megduplázni, tavaly már 38 millió forintos évet zártak. Ehhez százhúsz-százharminc videós munka kellett, főleg a nyári időszakban: a fesztiválok és koncertek mellett ekkor forog a legtöbb reklám- és játékfilm is, a hosszabb nappalok miatt. A hazai filmes nagykutyáknak számító Topshot és Drone Media Studio-n keresztül nemzetközi produkciókban is részt vett, dolgozott például Johnny Deppel és Jenna Ortegával is.

Az árbevétel-duplázáshoz hozzájárult az is, hogy a légügyi hatóság – egy hosszú és bonyodalmas folyamat után – elfogadta Oszi műveleti engedélyét. Ez azt jelenti, hogy mostantól embertömeg felett is videózhatnak, ami sok, eddig kulcsra zárt kaput nyit ki. A drónozás keretrendszerét egy 2021-es, uniós határozat szabályozta le. Oszi szerint azóta kevesen vannak, akik teljesen fehér műveleteket hajtanak végre, az ellenőrzés hiány miatt sok a szürke, esetleg fekete megoldás. „Egy jó példa a Budapest Park, ők élen járnak abban, hogy megfogják, ki próbálkozik félig legális műveletekkel.”

„Nagy szívfájdalmam, hogy van egy szigorú jogi keretrendszerünk, amit próbálunk betartani, de nagyon kevesen ellenőrzik” – mondja. Úgy látja, jóval költségesebb és bonyolultabb így működni, ezért azok a versenytársak, akik a szürkezónában mozognak, előnyt szereznek. Konkrét szereplőket nem nevez meg.

„Szorgalmazom, hogy vagy legyen jobban ellenőrizve, vagy irányítsuk úgy a jogi környezetet, hogy betartható és ellenőrizhető is legyen.”   

Tripla Puskástól az eszközgyártásig

Kisebb forgatásokon egyedül dolgozik, nagyobb produkciók esetén többfős a csapat. Oszi alvállalkozója, Benner Belián megy vele általában, sőt, olyan is volt, amikor helyettesítette őt. De mi a helyzet, ha a magyar zenetörténelem legnagyobb showműsorára hívnak? Osziék ezt is megtapasztalhatták, 2024-ben élő közvetítést és koncertfilmet is csináltak Azahriah tripla Puskás-koncertjein.

A Final Productions kereste meg őket a feladattal, végül Oszi egy háromfős csapatot koordinált a koncertek alatt. „Szakmailag ez volt az egyik legnagyobb kihívásunk” – fogalmaz, majd hozzáteszi: még nemzetközi szinten is ritka versenydrónt látni élő közvetítésen, hatvanezer ember előtt.

A másik, jóval aktuálisabb nagymunka a Pamkutya hétszeres MVM Dome koncertsorozatához kapcsolódik. Oszit tavaly decemberben kereste meg a Supermanagement azzal, hogy repülő autót kell építeni. Nem is akármilyet – a Pamkutya YouTube-csatorna paródiakorszakának visszatérő kocsiját, egy Opel G Astrát.

„Hatalmas ugródeszka volt, hogy sikeresen vettük ezt az akadályt. Ez nagyon sok iparág találkozása volt, mi pedig megmutattuk, hogy nálunk van a megfelelő know-how” – véli Oszi.

Készítettek egy speciális karbon alvázat, amin helyet kapott hat motor, repülésvezérlő és egy módosított vezérlőszoftver is, erre helyezkedett az Opel-formájú héliumos ballontest. „Nagy kihívás volt olyan ballontestet gyártani, ami héliumzáró, ezt a megfelelő drónelektronikával felruházni, majd szoftvert rátenni. Egy négyfős csapat háromhavi munkája volt benne” – foglalja össze Oszi. Viszont ami neki a legfontosabb: végre kipróbálhatta magát a szívének leginkább kedves területen, a drónfejlesztésben.

„A koncertjeink kapcsán dolgoztam együtt először Oszkárral, viszont ebből az egy projektből is látom, hogy mennyire szívén viseli a munkáját” – mondta megkeresésünkre Osbáth Márk. Úgy látja, egy hazai zeneiparban eddig példátlan feladattal keresték meg, a végeredmény azonban bizonyította őket. „Időt és energiát nem spórolva, hónapokon keresztül dolgoztak ezen a lehetetlen küldetésen. A legmagasabb szintű elhivatottság és kitartás nélkül ez nem valósulhatott volna meg, nagyon hálás vagyok nekik!

Igény az irányváltásra, frusztráció az engedélyezéssel, több potenciál – listázza az okokat, miért kacsintgat ma már jobban a multikopterek fejlesztése irányába. „Amit itt csinálunk, az kézzelfogható. Úgy tudunk látványos eredményeket elérni, hogy nem azon aggódnom, megkapom-e időben az engedélyt” – fogalmaz. Nem zárkózik el a videós projektektől sem, de a következő időszakot a repülő szerkezetek alkotására szánja.

Itt jön képbe a Feral Drones és őrzés-védelem. A projektet még Farkas Csaba kezdte el a Hungarian Startup University Program (HSUP) program keretein belül, az Óbudai Egyetem hallgatójaként. Ebből az időszakból származik a Feral dokkoló- és drónkoncepciója is. 2024 nyarán Csaba egy Demo Day keretein belül prezentálta az ötletet.

„Büszkék vagyunk arra, hogy az ötlet már ekkor piacképes volt, és ez azóta sem változott” – mondja Oszi.

Nigériától Máltáig

Miután a projekt kiesett a HSUP keretrendszeréből, a csapattagok lemorzsolódtak, Csaba Oszihoz fordult. „Effektívebb fejlesztésbe kezdtünk, emellett minden létező eseményre igyekeztünk elmenni” – fogalmaz. Nem minden volt magától értetődő, vallja őszintén. A vállalatépítés tanulási folyamatának elején jártak, olyan dolgokat is el kellett sajátítaniuk, minthogy hogyan írj olyan üzleti tervet, ami mindenki számára érthető és érdekes.

Oszi és Csaba mellett négyen dolgoznak most a Feralnál, van felelőse az értékesítésnek és a külföldi kapcsolatoknak is. További fejlesztőt jelenleg külsősként tudnak alkalmazni, főleg tőkehiány miatt, de szeretnének bővíteni ilyen téren. A szervezeti struktúrán még most is dolgoznak, Oszinak húsz százalékos tulajdonrésze van a cégben.

Drónjaikat és dokkolóikat csak polgári és védelmi célokra értékesítenék, fogalmaz. „Alapvetően minden olyan felhasználást keresünk, ami drónnal a legoptimálisabb, így erőforrásokat tudunk felszabadítani.” A vörös vonalat a drónok támadó jellegű felhasználásánál húzza meg. „Ha az ország védelméről van szó, szívesen segítünk, minden mást elutasítunk” – mondja.

A Feral fókuszában így – egyelőre – a nagy kiterjedésű területek és hosszú nyomvonalas létesítmények védelme marad.

2025 augusztusában indult a diskurzus a Startup Campussal. Eddigre már sok VC-s beszélgetést tudtak a hátuk mögött, de a legtöbb helyről azt kapták: jó a projekt, de félnek a drónok kétes felhasználásától. „Amennyiben egy drónt a mi értékeinktől ellentétesen használnának, akkor azt bárhol a világon ki tudjuk kapcsolni – műholdon keresztül” – válaszolja Oszi erre a kritikára. Úgy érzi, a Startup Campussal folytatott beszélgetések során erről meggyőzően tudtak kommunikálni.

A befektetés a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Startup Factory programjának keretében valósul meg: szakmai mentoráció és piacra lépési támogatás mellett hatvanmillió forint befektetést kapnak, ennek húsz százaléka magántőke. A Feral tizenöt százalék alatti részesedést biztosít az inkubátor számára, tudtuk meg az állami pénzekkel sáfárkodó befektetőtől.

„A befektetéssel egy olyan profitábilis drónfejlesztő és szolgáltató cég felépítése a cél, amely stabil működés mellett 5–8 éven belül régiós szinten is meghatározó szereplővé válhat a saját iparágában” – írta megkeresésünkre Kovács Zsolt, a Startup Campus vezérigazgatója.

„Az alapítókban – így Oszkárban is – megvan az a tehetség, kreativitás és építkezési szemlélet, amelyre hosszú távon vállalat építhető. A célunk, hogy ebben a folyamatban aktívan támogassuk őket, és segítsünk kihozni a maximumot a tehetségükből, a közös munkából” – tette hozzá.

Nem riadnak vissza az állami pénztől, Oszi szerint az innováció támogatása állami feladatkör is. „A drónokkal foglalkozó startupok rizikósak. Ami repül, az le is tud esni” – fogalmaz. „Ha hibázol, az mindig drága. Azt gondolom, nem rossz, ha egy állam viseli a hátán, hogy túl legyünk az első befektetési körön, és megmutassuk a piacnak, mire vagyunk képesek.”

A pénzből egy valódi MVP-t (Minimum Viable Productot, vagyis a leggyorsabban elkészíthető első üzemképes prototípust – a szerk.) szeretnének készíteni, amivel el tudják kezdeni a tesztértékesítést. Ehhez leginkább eszközparkjukat bővítenék, műhelyüket fejlesztenék. „Hosszabb teszteket is szeretnénk. Ha három napra kint tudunk hagyni egy dokkolórendszert, ami időjárásállóan, automatikusan működik, én már boldog leszek” – mondja Oszi, aki hozzáteszi: azt sem zárja ki, hogy akár egyhónapos tesztekig is repítheti őket a befektetés.

Egy dróndokkoló középmodell ára 47 ezer dollár (körülbelül 15 millió forint), terveik szerint az első évben ilyen eladásukból öt darab is lehet. „Ez nagyban fog függeni attól is, milyen gyorsan készülünk el az MVP-vel, vagy lesznek-e nem várt problémák az úton” – fogalmaz. Jelenleg is több ügyféllel beszélgetnek, például Máltán és Tenerifén. Kisebb értékesítésük is volt már: Nigériában adtak el egy térképező és két permetező drónt.

„Én nagyon szeretném megtartani a céget a polgári felhasználás vonalán. Rengeteg olyan probléma van, amire nem is gondolnál, és a drónok segíthetnek benne” – mondja. Nem csak ipari, mezőgazdasági problémák is ernyőjük alá tartozhatnak, ilyen például a halastavak őrzés-védelme. „A kormoránok és más halevő madarak közel tízmilliárdos károkat okoznak Magyarországon. Ilyen esetekben is segítenénk.”

„Úgy fogalmaznék, hogy egyelőre még nem a piac, hanem az innováció igénye validált minket” – reflektál Oszi.

„Ugyanakkor azt gondolom, hogy ez az innováció nagyon hamar piacilag validált termékké tud válni. Most azon az úton kell elindulnunk, hogy egy hosszú távon fenntartható, dinamikusan skálázható startup legyünk.”