A foglalkoztatottsági adatok felemás képet mutatnak, ágazatonként és régiónként nagyon más az összkép.
Mi történt? A G7 cikke szerint az elmúlt hónapokban több nagy üzem is bezárt vagy jelentős leépítést jelentett be.
- Az Electrolux jászberényi gyárának leállása mintegy 600,
- az Accell tószegi üzemének megszűnése 400,
- a WKW győri gyárának bezárása 470,
- a bonyhádi zománcgyár csődje pedig további 150 munkahelyet érintett.
Közben a korábban a kormányhoz közel álló vállalatoknál is jelentős leépítések történtek, többek között a Mediaworksnél.
Csoportos leépítések. Január és augusztus között a feldolgozóiparban 2382, az információ és kommunikáció területén pedig 1295 embert érintett ilyen leépítés. Júniusban és júliusban különösen megugrott az érintettek száma, részben a kormányhoz kötődő médiacégek elbocsátásai miatt.
Összkép. A teljes munkaerőpiac azonban más képet mutat. Május és július között több mint 30 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, 4,618 millióról 4,651 millióra. A foglalkoztatási ráta júliusban 65,9 százalék volt, miközben a munkanélküliek száma csak enyhén emelkedett, és az álláskeresés átlagos időtartama 13,1 hónapról 12 hónapra csökkent, írja a G7.
A probléma inkább az, hogy a magyar munkaerőpiac egyre inkább széttartó. Egyes ágazatokban és térségekben leépítések zajlanak, miközben máshol továbbra is munkaerőhiány van.
Hogyan tovább? Érdemi és tartós javulást a szakértők szerint az export fellendülése, új – különösen nem autóipari – beruházások, valamint a belső fogyasztás erősödése hozhatna. Egyelőre egyik területen sem látszik olyan széles körű fordulat, amely ezt egyértelműen jelezné.
The post Bezáró gyárak, leépítések: összedőlhet-e a magyar munkaerőpiac? appeared first on Forbes.hu.
