A Derelikt remek akciólövöldék alapján inspirálódott, ráadásul teszi ezt PSX érára emlékeztető köntösben.
Jómagam nem tartottam különösen szórakoztatónak eredeti PlayStationön az FPS-eket, mivel legtöbbször nem állt jól számára ez a szakállas műfaj. Jócskán korlátozottak voltak a lehetőségeink, gondolok itt ugyebár a kontroller szűkös adottságaira, melyek aspektusában ezek a típusú játékok hajdanán még nem igazán találták meg önmagukat – de amúgy a platformon olyan legendás címek láttak napvilágot, mint pl. a Doom és Quake első két része, vagy mondjuk a Hexen: Beyond Heretic, szóval valószínűleg csak én ügyetlenkedtem. A Derelikt ennek az időszaknak állít emléket és különös módon egyelőre csak PC-n teszi tiszteletét, mindenesetre szigorúan a tálalására szorítkozva találhatunk benne repetitív és unalmas pillanatokat, ám külső és belső tulajdonságait tekintve összességében egészen klasszul sikerült.
A Derelikt helyszíne a Szaturnusz körül keringő egyik aszteroida, amin az emberiség létrehozott egy kutatóállomást. Innentől fogva a sztori sablonossá válik, ugyanis nekünk kell kiderítenünk, hogy mi történt az égitesten, ahonnan a Föld irányába érkező valamennyi kommunikációs csatorna lényegében megszűnt. Érkezésünk után hamar kiderül, hogy brutális mészárlás történt kevés túlélővel a fedélzeten, a tettesek pedig vérszomjas idegen lények.
System Shock 2, Doom 3, Alien Resurrection: csupán néhány ismertebb játék, ahonnan ihletet merített a Visuwyg nevű fejlesztőcsapat. Nem szimpla koppintásról van szó, hanem a felsorolt shooterek legemlékezetesebb pillanatait használták fel, majd finomítottak rajtuk, miközben látványvilág szempontjából szintúgy kísérteties a hasonlóság. Mindemellett a PS érára emlékeztetően (virtuális) memória kártyára menthetjük el aktuális játékállásunkat, mégpedig egy kisebb számítógép felkeresése után. Talán a mai játékosok kevésbé tudják, de akkoriban még CD-ről futottak a különböző alkotások. Ennek tudatában a német készítők még a töltőhangot beleillesztették tesztalanyunkba, sőt, a nosztalgia már indulás után tetőfokára hág, miután megjelenik a klasszikus PS logó átdolgozott változata és a hozzá tartozó aláfestő muzsikája.
Játékmenetét tapasztalva a Derelikt állejtős újdonságokat nem tesz le az asztalra, ellenben az egész megvalósítás mesterien borzongósan sikerült. Páncélzatunk nincs, viszont HP-nk az van, amit persze kicsi, közepes és nagy életerőnövelővel egyaránt normalizálhatunk. Időről-időre az új fegyvereket szépen adagolja mintegy 11 pályán keresztül. Nem kevés ez annak tudatában, hogy a fejlesztők némi túlélő zsánert is belebiggyesztettek, vagyis sokat kell olvasnunk, keresgélnünk és még bizonyos cuccainkat még kombinálhatjuk is. Felépítettsége alapvetően lineárisnak mondható, de sokszor kalandozhatunk el különböző területekre, ahol önmagunk fejlesztéséhez szükséges tárgyakat vehetünk fel (ezzel fejlesztve olyan kritériumokat, mint sebzés, energia, állóképesség). Dacára annak, hogy testre rögzített zseblámpával világíthatunk, néha annyira sötét minden és a pályák szerkezetéből adódóan olyan könnyű belebonyolódni a különféle területek elágazásaiba, hogy gyakorta csak keresgélnünk kell, hogy merre érdemes bóklásznunk.
Olykor előre renderelt videók színesítik a Derelikt-et, ami a fentiekhez hasonlóan ugyan bővelkedik klisés megoldásokban, de ezzel együtt maximális hozzáértéssel készült és piszkosul szórakoztató. Egy picit zavaró, hogy a korábban szitává lőtt szörnyek vissza-visszatérnek és jelenlegi formájában (a megszerezhető) térkép is használhatatlan. Értem én, hogy az egész prezentáció múltidézésre koncentrál, de ebben a formában már régen sem bizonyult hasznosnak. Jó lenne, ha átdolgoznák és valamiféle iránymutatást adnának, mert egyeseknek idegtépő lehet, ha egyhelyben toporzékolnak.
Pontszám: 7/10
Fejlesztő: Visuwyg
Kiadó: Hyperstrange
Platform: PC
