Bár mi lassan már a hideget vagyunk kénytelenek megszokni, a mostani mesés kaland a nyárba rángat vissza minket. A Moomin: Midsummer Madness arra ösztönzi a jól ismert és kedvelt karaktereket, hogy megoldjanak egy nem várt vészhelyzetet.
Hiába lassan a tél jön, alaposan felpörögtek az események a Múminok háza táján. Idén ugyanis már másodjára kapunk tőlük kalandot (mellesleg az előző pont egy téli megpróbáltatásról szólt, amikor is téli álom helyett keveredtek kalandba hőseink). Azt a részt ugyanúgy a Hyper Games szállította, mint a legelsőt és további közös pont, hogy egy nagy szabad területen játszódó, ügyességi elemeket is felvonultató kalandjátékot kaptunk.
A Tove Jansson által kitalált, jól ismert mese széria új epizódja szintén egy feldolgozás, a Moomin: Midsummer Madness konkrétan az 1954-es ötödik kötetet veszi alapul, így aki otthon van a kedves kis társaság történeteiben, ismerős és ikonikus jeleneteket élhet át újra, de azért akadnak újonnan megalkotott részek is, így tényleg mindenki számára akad meglepetés. Kisebb változás viszont, hogy mind a fejlesztő, mind a kiadó személye megváltozott, ezúttal a Crossbridge Game Studios, valamint a Shochiku párosának köszönhetjük a videojáték feldolgozást.
Az új felállás értelemszerűen az interpretációt is befolyásolta, de nem kell megijedni, az új alkotók nem szakadtak el túlságosan az előzményektől. Ugyanúgy kalandjátékhoz lehet szerencsénk, de sokkal inkább a klasszikus fajtából. A nagy, szabadon bejárható terep dobva lett, helyette 5-6 képernyőből álló helyszíneket kapunk a hat fejezet során, amit helyenként egyszerűbb minijátékok egészítenek ki. A 4-6 órán át tartó izgalmak során nagyobb hangsúlyt kapnak az oldskool, tárgyhasználatra épülő feladványok, de hogy a legkisebbek se akadjanak el, egy rugalmas hint rendszer is beépítésre került, ha valaki mégis elakadna.
A kaland során Moomintrollt és Little My-t terelgethetjük, a játék jelentősebb részében elsősorban az előbbit, de egy külön gombbal felkérhetjük a pimasz kiscsajt is némi közreműködésre (mégiscsak kisebb, fürgébb, saját bevallása szerint okosabb is – mindezek jól jönnek majd bizonyos helyzetekben). A Moomin: Midsummer Madness története pedig mi másról is szólhatna (ha már a cím “elspoilerezi”), mint a közelgő Szentivánéjról, vagyis a nyár közepének ünnepéről. Moomintroll nagyon várja Snufkin hazatérését, de egy kegyetlen árvíz sújtja a völgyet. A helyzetet megoldani kívánó Moomin család felfedez egy fura épületet, egy titokzatos színházat, telis-tele kosztümökkel, kellékekkel, és egy varázslatos színpaddal. Közben pedig feltűnnek a régi jó ismerősök: Moomin Mamán és Papán túl előkerül a rendmániás Filifjonk, a félénk és pesszimista Misabel, de tiszteletét teszi Little My nővére, Mymble is.
A Moomin: Midsummer Madness egyik legfőbb erénye most is a csodaszép, kézzel rajzolt grafika, ami ha lehet még szebb, fe legalábbis közelebbről mutatja a jól ismert szereplőgárdát a kissé megváltozott játékmenet miatt. A fejlesztők hosszú hosszú hónapokat töltöttek el azzal, hogy Tove Jansson eredeti illusztrációiból helyszíneket varázsoljanak. Egy ponton még a fekete-fehér ábrázolásmód is felmerült, amit azonban (azt kell mondjam szerencsére – szebb a színes) elvetettek. Azt gondolom, hogy a sorozat kedvelői bátran belevághatnak, a kor pedig nem akadály, kisebbek is bátran odaülhetnek a képernyők elé, egyedül talán a nyelvtudás ami akadály lehet, ugyanis magyarul nem beszél a játék, illetve a dialógusok is csak leírva érhetők el.
Értékelés: 8/10
Fejlesztő: Crossbridge Game Studios
Kiadó: Shochiku
Platform: PC, Nintendo Switch 1-2
