A Telex szerint hosszú pereskedés jöhet, aminek a vége egy 400 milliárdos számla is lehet. Magyar Péterék visszaszerezhetik a zuglói kormányzati negyedre kifizetett pénzt?

Mi történt? Az új kormány bejelentette, hogy elállt a Zugló Városközpont irodakomplexumának megvásárlásától, és visszaköveteli a Bayer-csoportnak már kifizetett mintegy 315 milliárd forintot. A Telex szerint az ügyből évekig tartó per lehet, miközben az előző kormány még a választás előtt megpróbálhatta elhárítani azt a szerződéses akadályt, amelyre most az állam az elállást alapozza.

Mi ez a beruházás? A Bosnyák tér mögötti Zugló Városközpontot a Balázs Attila tulajdonában álló Bayer Construct fejlesztette. Balázs Tiborcz István üzlettársa. Az eredetileg lakásokat és irodákat egyaránt tartalmazó projektből idővel nagyrészt irodafejlesztés lett: hét irodaház és egy lakóépület került a tervekbe, az irodák összesen mintegy 150 ezer négyzetmétert tesznek ki.

Hogyan került képbe az állam? A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 2023 áprilisában előszerződést kötött a beruházó ZVK Development Kft.-vel az épületek megvásárlására. Az eredeti konstrukcióban a vételár legfeljebb nettó 244 milliárd forint lehetett, de a Telex szerint egy 2025. decemberi módosítás után az értékbecslés alapján nettó 254,8 milliárd, bruttó 324 milliárd forintra emelkedett. A végleges szerződés megkötése előtt az állam már körülbelül 315 milliárd forintot kifizetett.

Miért állt el most az állam? Az előszerződésben több úgynevezett zárási feltételt szabtak, amelyeket 2026. június 30-ig kellett teljesíteni. Ezek között szerepelt, hogy bizonyos terheket töröljenek az érintett ingatlanok tulajdoni lapjáról. Három ingatlannál ilyen teher volt a zuglói önkormányzat elővásárlási joga. Ez a határidőig nem történt meg, sőt a kormányhivatal szerint augusztus 12-ig még törlési kérelem sem érkezett.

Mit állít a Telex az előző kormány szerepéről? A lap értesülései szerint a választások előtt az akkori kormány, az MNV és a Bayer-csoport már tárgyalt arról, hogyan lehetne áthidalni ezt a problémát.

Az egyik elképzelés az volt, hogy módosítják az előszerződést, és az elővásárlási jog törlését egyszerűen kiveszik a zárási feltételek közül. Ez végül nem történt meg.

A másik lehetőség az volt, hogy az MNV a szerződés módosítása nélkül elfogadja a feltétel teljesítésének azt is, ha a Bayer felszólítja az önkormányzatot, hogy nyilatkozzon az elővásárlási jogáról, és a kerület nem válaszol.

Mit tett a Bayer? A beruházó márciusban küldött egy ilyen felhívást a zuglói önkormányzatnak, amely 30 napot kapott a válaszra. A kerület nem válaszolt. A Bayer szerint ezzel az önkormányzat nem élt az elővásárlási jogával, és azt is állítja, hogy az állami oldal korábbi nyilatkozatai alapján az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartási törlésének elmaradására most nem lehet jogszerű elállást alapozni.

Hol lehet a Bayer érvelésének gyenge pontja? Rózsa András zuglói polgármester szerint az önkormányzat azért nem válaszolt, mert a felhíváshoz nem mellékelték azt az adásvételi szerződést, amelynek feltételeiről nyilatkozniuk kellett volna.

A kerület álláspontja szerint ezért a dokumentum sem formailag, sem tartalmilag nem volt megfelelő. Ha ezt a bíróság is elfogadja, az jelentősen gyengítheti a Bayer pozícióját.

Ugyanakkor kérdés, hogy a Bayer és az MNV között milyen egyéb megállapodások lehettek még, miközben a kormány szerint vannak más, nem teljesített feltételek is, amik alapján visszaléphetnek.

Mennyi pénz forog kockán? Jóval több, mint a már kifizetett 315 milliárd forint. A kormány álláspontja szerint a Bayer szerződésszegése miatt a vételárrészletek visszafizetésén túl a foglaló kétszeresére, a nettó vételár 10 százalékának megfelelő meghiúsulási kötbérre és további kártérítésre is igényt tarthat. A Telex számítása szerint így összességében nagyságrendileg 350–400 milliárd forintot követelhetnek vissza.

És ha a Bayer nyer? Az előszerződés arra az esetre is tartalmaz rendelkezést, ha az állam úgy áll el, hogy a Bayer nem követett el szerződésszegést. Ebben az esetben a cégnek a foglaló és a vételár 10 százalékának megfelelő bánatpénz járhat, összesen körülbelül 50 milliárd forint. A Telex értelmezése szerint ebben a forgatókönyvben is nagyjából 250 milliárd forintot kellene visszafizetnie az államnak.

Van miből visszafizetni? Ez lehet az ügy egyik legnagyobb üzleti problémája. A Bayer szerint a kapott pénz jelentős részéből maguk az épületek készültek el. A biztosítékok között van ugyan egy 10 milliárd forintos MFB-bankgarancia, de ez szeptember végén lejár, illetve készfizető kezes a Bayer Construct. Utóbbi tavaly 217 milliárd forintos árbevételt ért el, saját tőkéje viszont csak 79 milliárd forint volt.

Egy több százmilliárdos követelés tehát még a csoport méretéhez képest is óriási.

Mi jöhet most? Elméletileg a Bayer értékesíthetné az irodakomplexumot magánbefektetőknek, vagy hitelből finanszírozhatná a visszafizetést. Az előző kormány idején készült értékbecslés nettó 254 milliárd forintra értékelte a komplexumot, a gyenge budapesti irodapiaci helyzet miatt azonban a Telex szerint nem tűnik reálisnak, hogy ezen az áron könnyen vevőt találjanak rá.

Arról korábban a Válasz Online írt, hogy az új kormányzati negyednek szánt projektről semmilyen előzetes tanulmány sem készült, megérné-e az államnak valóban a költözés, a gigaberuházáshoz a megfelelő közösségi közlekedést sem építették ki.

The post Egy apróságon úszhat el a NER óriásüzlete? 400 milliárd lehet a tét appeared first on Forbes.hu.