A legtöbben elsétálunk a fák mellett, de van, aki megáll előttük, megfigyeli őket. Mészáros Zsolt az utóbbiak közé tartozik. Számára egy fa nem egyszerűen egy növény a kertben, amelyet időnként meg kell metszeni, meg kell öntözni vagy le kell permetezni. Figyeli, hogyan mozdul a szélben, mikor indulnak fejlődésnek a rügyei, milyen illata van különböző évszakokban, hogyan változik a lombja, és azt is, miként reagál az időjárásra. Szerinte ehhez egyetlen dologra van szükség: időt kell tölteni velük.

A természet iránti különös figyelme egészen kisgyermekkoráig nyúlik vissza, amikor egy panelház kilencedik emeletéről egy platánfa egyik ágát kezdte nézni. A szél mozgatta az ágakat, a levelek pedig mintha integettek volna neki. Ez az egyszerű gyerekkori élmény később meghatározóvá vált: előbb más fákat kezdett megfigyelni, majd maga is növényeket nevelt az erkélyen, később pedig már saját kertben folytatta.

Ma a Kertészkedés minden szezonra természetismereti oldal alapítójaként osztja meg tapasztalatait. Bár soha nem végzett kertészeti iskolát, és saját bevallása szerint kezdetben annyit tudott a növényekről, hogy „zöld színűek”, az elmúlt években rengeteg tapasztalatot gyűjtött. Fákat figyel, növényeket nevel, különleges példányokat keres, természetjáró sétákat szervez, követői pedig gyakran kérnek tőle tanácsot ültetésről, metszésről, szaporításról vagy éppen egy-egy fa felismeréséről.

A Sokszínű Vidék kérdéseire válaszolva Zsolt mesélt a fák iránti érdeklődéséről, a fák életéről, a sorozatos elutasítások miatt létrejött, azóta több mint százezer követős közösségi oldalairól, amelyek ráadásul szembe menve minden mostani trenddel, nyugodtak, lelassítanak – éppen úgy, mint a kedvencei, a fák.

Hogyan kezdődött a kertészkedés iránti szenvedélyed?

Kicsit távolabbról kezdeném, ugyanis a természethez való mélyebb kapcsolódásom egy platánfán keresztül kezdődött 4 éves koromban a panelház kilencedik emeletéről. A platánfa egyik ágrésze nagyon megtetszett, és azt néztem a szélben, ahogy imbolyog és a rajta elhelyezkedő levelek integetnek, suhognak, majd később más fákat is elkezdtem figyelni a magasból.

Innen kezdődött minden, majd ahogy idősödtem, akkor rájöttem, hogy magam is nevelhetnék fákat, így az erkélyt meghódítottam és fűzfát és tujákat ültettem.

2017-ben alakult úgy az életünk, hogy családi házunk lett és ott kezdhettem el az igazi kertészkedést, ahol a fáim a természetes környezetükben élhetnek.

A fák nagyon sokat megmutatnak magukról, egyéniségek, csak időt kell velük tölteni, a kertészkedésbe ez is beleszámít a figyelmes, csendes közös pillanatok a fáinkkal.

Hogyhogy nem ilyen irányban tanultál tovább? 

Kamaszkoromban számos atrocitás ért, és egyedül az otthon jelentette a biztonságot ebben az időszakban. Amikor szakosodni kell, nyolcadikban nem volt a városunkban olyan iskola, ahova mehettem volna kertészeti oktatásra.

Távolabbi helyeken lehetett volna, de egy kamasz, akit piszkálnak és a biztonságot a szülői lakás jelenti, annak esze ágában sem lenne kollégiumba menni.

Így majdhogynem egy véletlenszerű iskolaválasztás volt.

Én amióta az eszemet tudom, a növényekkel, fákkal élem a mindennapjaimat, figyelem az életük minden rezdülését, az iskolában az ablakon is figyeltem őket, amikor pont szélvihar volt, ebből is jól látszik, hogy ez nekem nem csak egy hobbi, egy igazi szenvedély, ami velem tölti az időt. Amikor vihar van, nincs más választás, ott kell lenni a helyemen és velük átélni azt.

Végül mégis kertészetben szerettél volna dolgozni, de elutasításokat kaptál…

Nem is tudnám magam másképpen elképzelni, hogy ne növényekkel foglalkozzak.

Ezért is jelentkeztem kertészetekbe eladónak, botanikus kertekbe, udvarosi állásokra is pályáztam, mert abban benne van az a feladat is, hogy növényekkel foglalkozhatsz. De sehova nem vettek fel, elutasításokat kaptam, és az oldal eredetileg egy referenciának készült, hogy be tudjam mutatni, hogy valóban tudom, miről beszélek.

Nagyon hamar kinőtte magát egy közösséggé, és a kezdeti cél átfordult valami mássá.

Számítottál rá, hogy ennyien követni fogják a tanácsaidat?

Nem, szerintem a környezetemben senki sem hitte volna, elvégre egy a mai kornak ellentétes karaktere vagyok eleve. Talán az emberek azt érzik, amikor mesélek róluk, hogy ez a srác valóban velük él, és nem egy papírért magolta be a fák életét.

A videóidból az látszik, hogy nemcsak nézed a fákat, hanem valóban megfigyeled őket. Mit lehet megtudni egy fáról, ha valaki hónapokon vagy akár éveken át figyeli ugyanazt a példányt?

Egy lucfenyőnél például kora tavasszal megláthatjuk a rügyei miként kezdenek el fejlődni, de még a téli mivoltját megtartja azért, majd végül a friss zsenge hajtásait megvizsgálhatjuk, mekkorákat fejlődött, akár felfedezhetjük a növekedési stílusát a fának, meg lehet illatozni a fát, ugyanis minden évszakban más és más típusú, erősségű illatuk van és arra csodára is fény derül, hogy már ilyenkor a rügyek helye megjelenik tavasz folyamán.

Nyári melegben erősen párologtatnak a növények, és ilyenkor különleges illatuk van, a tavaszi hajtások egyre jobban megerősödnek már ekkorra. Ősszel jön a felkészülés, a fa bemutatja, milyennek érezte a vegetációs időszakot, mennyi levelet, ágat választ le magáról. Télen pedig, egy karcsúbb, levegősebb alakzatot látunk a személyükben.

Időjárási hatások, szeles időkben – mely számos irányú lehet – felfedezhetjük, hogy maga a fa hogy éli a mindennapjait adott szélirányoknál.

A társasházunk védelmének köszönhetően a déli, délkeleti, keleti, északkeleti szelek nem igazán érik nagy erőkkel a lucfenyőt, de az tudom, hogy ha délkeleti szél van, akkor fejbiccentésel tölti az idejét, mert a háztetőn átbukó szél éri csupán a fejét.

Viharos pillanatokban is láthatjuk, akkor milyen intenzív, nem mindennapi mozgásokat mutatnak be a fák, közben hallatszódnak azok a mélyről jövő suhogó hangok, amik egyre magasabbá váltanak.

Nagyon sok mindent lehetne erről mondani, az összes oldalágat megvizsgálni, hogy ha részleteibe megyünk, egyiknek sem ugyanolyan az elágazása, már azok is mind egyediek ebben. Ha egy fával élünk, megtapasztalhatjuk, hogy nekik sem ugyanolyan minden év, más és más. Nem is várhatjuk el tőlük, hogy mindig a legjobb énjüket mutassák felénk.

TikTokon ma a gyors, pörgős videók uralkodnak, te mégis nyugodt, lassabb tempóban mesélsz. Tudatos döntés volt, hogy nem akarsz alkalmazkodni a trendekhez?

Nem volt tudatos, én magamat adom a videókban, nem akarok és nem is tudok eljátszani egy más embert, az részemről nem lenne hiteles bemutatása a fáknak sem. Ugyanakkor a természet bemutatása nem lehet nagyon pörgős, mert nem egy gyors műfajt képvisel, bármennyire is a világunkat olyanná akarjuk alakítani.

Közös természetjáró sétákat is szervezel, melyekre szintén nagy az érdeklődés. Mit tanulhatnak a kertészkedők ezekből a sétákból?

A fák tulajdonságait tanulhatják meg, és ezzel elfogadhatják azt, ha egy fa nem a trendeket követi. Konkrét fafajokról is szoktam beszélni, amikkel érdemes próbálkozni kertjeinkben, ugyanakkor talán egy másabb szemlélettel mehetnek haza az emberek, a fák apró jeleivel gazdagodnak a résztvevők. A klímaváltozás hatásairól és tapasztalatokról is szoktunk konzultálni.

Mit látsz, miben kérnek a legtöbbször segítséget a követőid?

Fák ültetésével, szaporításával, metszésekkel és beazonosítással kapcsolatban. Nem idegenek ezek a kérdések, gondoltam, hogy ezek lesznek többségében, mert még az oldalam elindítása előtt Facebook-os kertészeti csoportok tagjaként mindig segítettem, ahogy időm engedte, így kiemelkedő közreműködő lettem, sőt, már prívátban kerestek meg emberek, mert látták, hogy a csoportban milyen jókat írok, és inkább akkor egyből tőlem kérdeztek.

Már itt látszódott talán, hogy egy oldalt kéne indítanom.

Amikor elindítottam Facebook-on az oldalamat elsők között csatlakoztak azok a személyek a követőkhöz, akik már prívátban megkerestek régebben csoportokból.

Ha valaki most ülteti el élete első fáját, mire figyeljen a legjobban?

Ültetőgödör helyes ásása: mindenképpen szélesebb és mélyebb ültetőgödröt kell ásni a fánkak, mint amekkora a cserepe, nyugodtan lehet 2-3-szor szélesebb és kétszer mélyebb, mint a konténerre.

A fa cserepében lévő földfelszín a kertünk talajának földfeszínével legyen egy síkban, így tegyük bele az ültetőgödörbe a fánkat. Jogosan merülhet fel a kérdés, akkor miért kell mélyebb gödröt ásni neki. Vissza kell lapátolni a talajt (amit alaposan összemorzsolunk), hogy egy síkban legyenek a kívánt részek, de így a gyökérzet egy lazább szerkezetben tud beszövődni, közben összekeverhetjük a földet némi trágyával.

Amikor a fát elhelyeztük megfelelően, visszalapátoltuk a földet, akkor lábunkkal óvatosan tömöríteni kell a talajt.

A fa köré pedig tányért alakítsunk ki, földből falat kell képezni, hogy az alapos öntözéskor ne folyjon el a víz a csemete kezdetleges gyökérzetétől, minden vízet hasznosítani tudjon, ezzel serkentjük a minél hamarabb beszövődést. (A kezdeti öntözések minimum 10-20 litert kívánnak egy adagként.)

A kikarózás kulcsfontosságú, olyan zsineget használjuk, ami nem vág bele a fa kérgébe, és minden lehetséges széliránynál fogják a törzset.

Melegebb időszakokban akár naponta öntözni kell őket, alaposan, és ami a mai kertekből nem maradhat el, az a talajtakarás, mely lehet élőnövénnyel, vagy lehet gallyakkal, levelekkel.

Egy fa az ültetéstől számított nagyjából 5 évig figyelmet igényel öntözés terén.

Milyen terveid vannak a következő évekre?

A lehetőségek függvényében igyekszem minél több szegletről megközelíteni a természetet és azt bemutatni a széles közönségnek.

Remélem minél többekhez eljuthat a természetközeli életérzés, a platánfa üzenete!

The post Elutasították a kertészetek, ezért saját oldalt indított – ma már százezren követik a tanácsait first appeared on Sokszínű vidék.