Bár országos üzemanyag-ellátási problémákról egyelőre nincs szó a tengerentúlon, a Reuters hívta fel rá a figyelmet, hogy az amerikai dízelkészletek 1982 óta nem látott mélyponton vannak, és a várakozások szerint ez a helyzet a jövő évben sem javulhat érdemben. A készletek jelenleg 15 százalékkal maradnak el az ötéves átlagtól, a gallononkénti országos átlagár pedig meghaladja a 6 dollárt.

Az Egyesült Államok helyzete nem feltétlenül vethető össze az importnak sokkal inkább kitett Európával. Franciaországban például regionális szinten léptek fel ellátási gondok. Szeptember második felében az ország benzinkútjainak 14–17 százalékánál jelentkezett készlethiány benzinből vagy gázolajból – ezt a francia állam hivatalos üzemanyagár- és ellátási adatbázisának honlapján olvashatjuk. Azzal, hogy Oroszország júliusban leállította a dízelexportot, valamint a Közel-Keletről sem érkeznek a szállítások, az európai ellátási gondok egyre inkább kiéleződnek.

A Forbes.hu-nak nyilatkozó iparági források jelezték, hogy több jelentős kelet-közép-európai olajfinomítótól és nagykereskedőtől kaptak jelzést, miszerint az áruhiány, illetve a magyarországi árszabás miatt nem tudják biztosítani a magyar partnerek felé a folyamatos szállítást.

Túl olcsó Magyarországon az üzemanyag

Európa több országában kiemelt figyelmet kap a kormányoktól az üzemanyagkrízis. Elterjedt intézkedés az elszálló kiskereskedelmi árak megfékezése érdekében a benzin és a gázolaj adótartalmának csökkentése vagy a kiskereskedelmi árrés korlátozása. Ezeknek a lépéseknek a lényege a végfelhasználók védelme, bár az árak alacsonyan tartása ösztönzi a fogyasztást, amely további nyomást jelent az egyébként is véges készletekre.

Magyarország esetében azonban a helyzet jelentősen eltér az európai mintáktól. A Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) is jelezte, hogy a piaci folyamatokhoz képest rendkívül alacsony Magyarországon az üzemanyagok átlagára. Az FBSZ nyilatkozata szerint az Európai Unió 27 országa közül hazánk árai az öt legalacsonyabb között vannak. Iparági vélemények szerint a magyar árak mesterséges leszorításáról van szó, mivel a globális folyamatok tükrében a benzinkutakon látható kiskereskedelmi árak nem reálisak.

Az FBSZ szakértője, Egri Gábor elmondta, hogy Magyarországon a Mol nagykereskedelmi piaca 70 százalékos, a kiskereskedelemből pedig 20 százalékot hasít ki. Ez azt jelenti, hogy a nagyjából kétezer hazai benzinkútból 400 tartozik a magyar olajvállalathoz.

A Mol a Barátság kőolajvezetéken keresztül közvetlenül szerez be kőolajat Oroszországtól, melyet a saját finomítóiban tud feldolgozni. Ezzel szemben a kis- és független benzinkutak (úgynevezett fehér kutak) kénytelenek finomított üzemanyagot beszerezni.

„Ezt részben belföldön a multiktól (leggyakrabban Mol, OMV), részben egyéb nagykereskedőkön keresztül importból, a környező országok finomítóiból (Olaszországból, Szlovéniából, Szlovákiából) biztosítják. Működésük így sokkal inkább kitett az importnak” – magyarázta az MPS Petrol tulajdonosa, Bátyi Dániel.

Ezek a források viszont elapadnak. „A környező országok finomítói az elmúlt hetekben már szembesültek ellátási problémákkal, késve beérkező tengeri szállítmányokkal. Bizonyos esetekben hivatalosan is jelezték a nagykereskedők felé, hogy aktuálisan nem tudnak árut rendelkezésre bocsátani” – mondta Bátyi.

Hozzátette, hogy partnereik a túl magas világpiaci árakra vagy a tengeri szállítások akadozása miatti készlethiányra hivatkoznak. Ebben a helyzetben a Barátság és az Adria kőolajvezetékek kulcsfontosságúak az ország ellátása szempontjából. Az elmúlt években viszont tapasztalhattuk, hogy ezek a források is elapadhatnak, akár technikai, politikai vagy hadi események miatt.

Drágán venni, olcsón eladni

A megkérdezett iparági szakértők arról beszéltek a Forbes.hu-nak, hogy az importdízel ára jelenleg magasabb, mint a magyar kiskereskedelmi ár. Olcsóbban eladni a terméket, mint beszerezni, értelemszerűen veszteséggel jár.

Egri Gábor ezt a helyzetet azzal magyarázta, hogy a Mol rendkívül nagy befolyással van a hazai piacra, árképzése szinte közvetlenül befolyásolja a hazai fogyasztói árakat. A nagy olajvállalatok finomítói marzsai rendkívül kilőttek a globális kőolajárak miatt. Ráadásul az Ural típusú kőolaj jegyzése (amely a Barátság vezetéken érkezik Magyarországra) megközelítette a Brent árfolyamát, így az orosz kőolajjal szembeni árelőny is elveszett.

Az FBSZ szakértői szerint jelentős nagykereskedelmi szerepe, valamint a kimagasló finomítói marzsa (számításaik szerint a vállalat a vállalat finomítói árrése a dízelen 200 forint lehet) mellett a Molnak lehetősége van a kiskereskedelmi árak alacsonyan tartására.

„Ez nem kapitalizmus, hanem szürrealizmus”

– mondta Egri Gábor. Állítása szerint a vállalat az olcsó benzinen és dízelen keletkező veszteségét a nagykereskedelmi bevételével és finomítói marzsával bőségesen kompenzálni tudja.

Ezzel Bátyi is egyetért, aki szerint politikai megfontolásból van bújtatott ársapka az üzemanyagokon, hogy az árak ne szabaduljanak el, mint Európa más országaiban.

„A finomítóval rendelkező nagy olajipari cégek finomítói marzsa világszerte hatalmasat nőtt, ezért a nagy- és kiskereskedelmi árréseikkel jobban tudnak játszani, azokat alacsonyan tudják tartani anélkül, hogy az időszakos üzleti eredményeikre ez negatív hatással lenne” – fogalmazott Bátyi.

Hozzátette, hogy a Molnak úgy kellene meghatároznia az árait, hogy az importból behozott finomított üzemanyag, amelynek árában szerepel a logisztikai és operatív költség, versenyképes tudjon maradni. Ezt az importparitást a Gazdasági Versenyhivatal szabályozza.

Az MPS Petrol Zrt. tulajdonosa szerint a külföldi finomítók azonnal lereagálják a világpolitikai és világgazdasági történéseket. Ha az északi-tengeri Brent jegyzése akár néhány százalékot emelkedik, az már másnap megjelenik a beszerzési árakban.

Bátyi szerint a Mol ezt a folyamatot – a jelentős készletezési kapacitásának köszönhetően – általánosan is lassabban reagálja le, az utolsó hónapokban viszont már nem is követi le kellően.

Az ellátási helyzet csak rosszabb lesz

Mivel a tengeri kőolajszállítás egyre inkább akadozik, a Mol pozíciója a többi nemzetközi olajvállalattal szemben is egyre erősödik. A Közel-Keletről érkező szállítmányok ritkultak az iráni háború kirobbanása és a Hormuzi-szoros lezárása miatt. A csatornán haladt át korábban a globális kőolaj- és földgázszállítások nagyjából ötöde. Ráadásul az Arab-félsziget másik bejáratának számító vörös-tengeri Báb el-Mandeb szorosban is eszkalálódik a konfliktus.

Ez utóbbi csatornán keresztül Szaúd-Arábia még képes volt tankerhajókat a nemzetközi piacra indítani, azonban a térségben megerősödő jemeni milícia, a húszik olyan állásokat foglaltak el, melyekről nyomást gyakorolhatnak a szorosban zajló hajóforgalomra. A kialakult helyzet miatt Szaúd-Arábia jelezte, hogy októberben nem fog tankerhajókat indítani Európa felé.

A szaúdi szállítások elmaradásával hamarosan kritikussá válhat a gázolaj helyzete Magyarországon. A Mol már jelezte, hogy a Dunai Finomító AV-3-as desztillációs rendszerét újraindították, ezzel igyekeznek enyhíteni a kialakuló dízelhiányt – erről a HVG írt részletesen.

Az FBSZ meglátása szerint ez a kapacitás nem fogja tudni fedezni az ország szükségleteit.

Az említett AV-3-as rendszer még 2025-ben égett le, a Mol pedig idén szeptember 22-én közölte, hogy a javítási munkálatok végére értek. A rendszer helyreállítása 18 milliárd forintba került a vállalatnak.

A felvázolt helyzettel a Mol regionális jelentősége tovább erősödik. A magyar olajvállalat szerepe így is kiemelkedővé vált az elmúlt időszakban. A Barátság vezetéken érkező készletek, a százhalombattai és pozsonyi finomítói kapacitások mellett a nyáron tapasztalt aszály is segítette a céget. A Duna alacsony vízállása miatt hajózási korlátozás volt a folyón, így a külföldi olajvállalatok nem tudták a készleteiket leúsztatni a Dunán.

Iparági szakértők felhívták rá a figyelmet, hogy Magyarországon a kis- és nagykereskedelmi árak annak ellenére nem emelkedtek jelentős mértékben, hogy a Tisza-kormány júniusban kivezette az ársapkát a hazai benzinkutakról. Az azóta eltelt időben a globális kőolajárak jelentősen emelkedtek, szeptemberben két héten keresztül a 100 dolláros hordónkénti jegyzés fölött ragadt a Brent. Ennek ellenére a hazai árak továbbra is viszonylag alacsonyak, pedig a magyar kormány nem csökkentette azok adótartalmát, mint az említett európai államokban.

Az FBSZ is a magyar árak „politikai okokból” történő alacsonyan tartásáról beszélt. A Mol jelentős piaci ereje ezt lehetővé teszi, hiszen a kiskereskedelmi árak miatti veszteséget más forrásokból kompenzálni tudja. Az említett finomítói marzsok kiegyenlítése más országokban is napirenden van.

Az FBSZ szakértője elmondta, hogy hat tagállam fordult az Európai Bizottsághoz annak érdekében, hogy a finomítói marzsokon szerzett „extraprofitot” adóztassák meg, az így keletkezett bevételből pedig kompenzálják a vásárlókat, a közlekedési társaságokat, illetve a kis- és független benzinkutakat.

Több száz magyar cég mehet tönkre

A jelenlegi helyzetben a kis- és független benzinkutak képtelenek gazdaságosan működni. A drága vagy elérhetetlen import miatt a beszerzési lehetőségeik szűkülnek, miközben a kis- és nagykereskedelmi árak a Mol árszabásától függnek.

A jelenlegi helyzetben eltűnt az a kiskereskedelmi árrés, amellyel az ország közel ezer benzinkútja üzemelni tudott. A márciusban bevezetett védett ár előtt ez a kiskereskedelmi árrés literenként 50–70 forint között mozgott, majd az árkorlátozás idején 25–35 forint közé esett. Ezeknek a vállalkozásoknak ebből az árrésből kell a működésüket finanszírozniuk, az adókat befizetniük, illetve a profitot realizálniuk.

Bátyi Dániel szerint Magyarországon jelenleg túl olcsó az üzemanyag, ilyen árrés mellett pedig több száz fehér kút mehet tönkre.

A Független Benzinkutak Szövetségének elnöke kiemelte, hogy az Orbán-kormány alatt bevezetett adóterhek és a benzinkutakkal szembeni elvárások a mai napig életben vannak. Gépész László emlékeztetett, hogy évi 500 millió forint árbevétel felett ezeket a vállalkozásokat 3 százalékos kiskereskedelmi különadó sújtja az árbevételük terhére. Ez az 500 millió forintos árbevétel nagyjából egymillió liter eladott üzemanyaggal már összejöhet, még ha mást nem is értékesít az adott egység.

Emellett a működésüket különböző energiafelhasználást csökkentő elvárások is szabályozzák, melyek be nem tartása további költséget ró a vállalkozásokra.

Gépész szerint a jelenlegi kiskereskedelmi árrésből 65–70 forint hiányzik ahhoz, hogy a hazai töltőállomások felét kitevő kis- és független benzinkutak fenn tudják tartani magukat.

Drasztikus lépésekre van szükség

A Forbes.hu által megkérdezett szakértők szerint a helyzet kezelésére több, egymással összekapcsolt intézkedésre lenne szükség. Első lépésként az importparitás helyreállítását tartják szükségesnek, hogy a külföldi beszerzés a jelenlegi kritikus globális környezetben is biztosítható legyen. Emellett fontosnak tartanák az Európa-szerte elrendelt adócsökkentést az üzemanyagok esetében, hogy az árrések csökkentése nélkül lehessen kedvezni a fogyasztóknak. Végeredményben az így kieső adóbevételt a Mol finomítói marzsának megadóztatásával tartják kiegyensúlyozhatónak.

Egri Gábor elmondta, hogy a Független Benzinkutak Szövetsége a szeptember 28-i héten standdal fog kitelepülni a Kossuth térre, hogy felhívják a szektor problémáira a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy nem tüntetésről lesz szó, hanem demonstrációról. Arra a kérdésre, hogy a kormánnyal tudtak-e egyeztetni a problémákról, azt válaszolta, hogy érdemi megállapodásra nem jutottak.