A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói az 1990-es évek elejétől folyamatosan figyelemmel kísérik az aranysakál rohamos térhódítását – olvasható az intézmény közleményében. Magyarország volt az egyik első ország Európában, ahol a faj az 1980-as éveket követően ismét megjelent.

A toportyán vagy nádi farkas néven is ismert ragadozót a magyar Vöröskönyv szerzői 1989-ben kihaltnak tekintették, mivel az utolsó ismert és hivatalosan bejelentett egyedet még 1942-ben lőtték. A szakértők véleményét a sakálok gyors visszatérésükkel hamar megcáfolták, és az 1990-es évek közepe óta terjedése nagymértékben felgyorsult.

Bijl Hanna doktorandusz Dr. Csányi Sándor témavezetésével doktori témája keretében a faj terjedésének modellezését tűzte ki célul. Az ő és a MATE más munkatársainak az elmúlt évtizedekben végzett alapos munkája eredményeként ma már bőséges ismeretanyag áll rendelkezésre erről a ragadozóról.

Hazai helyzet

Az aranysakál az elmúlt évtizedekben sebesen elterjedt Európa-szerte, és az elsők között jelent meg újra Magyarországon. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár 1995-től 2021-ig terjedő adatai alapján a MATE kutatói a faj térbeli terjeszkedését és populációdinamikáját vizsgálták.

Eredményeik szerint a faj átlagos éves növekedési üteme 40 százalék, és mára az ország 86 százalékát belakta a ragadozó.

Az aranysakál elterjedési területének bővülése Magyarországon a délnyugati régióban, a Dráva feletti részen kezdődött, amely állományok nagyon gyors növekedést mutattak és a faj terjedése továbbra is hasonló ütemű maradt. Időközben az ország északkeleti és északnyugati részén is új állományok alakultak ki.

Ezek az újonnan betelepült populációk tovább bővültek, és további területeket foglaltak el a központi régióban. Az aranysakál sikeresen meghódította az egész országot, kivéve a legészakibb és északnyugati csücsökben lévő területeket.

Érdekes adat, hogy a populáció terjeszkedési üteme csupán az utolsó években csökkent, ami arra enged következtetni, hogy az aranysakál populáció hamarosan stabilizálódik, hiszen a növekedés elérte a maximumot hazánkban. Ez azt jelzi, hogy a kezdeti betelepedéstől az állomány stabilizálódásáig két-három évtizedre volt szükség.

Terjeszkedés okai

A sakál nemcsak Magyarországon terjed, hanem egy Európa-szerte ismert és nagy figyelmet kapott jelenségről beszélünk. Bár nem mindenhol azonos ütemben növekszik számuk és terjeszkednek, kérdés, hogy összességében miért is terjedhet ilyen sikeresen a faj.

Az aranysakálok állomány-növekedése összefügg az antropogén táplálékforrások rendelkezésre állásával, a mezőgazdasági intenzitással, a hulladékgazdálkodással, és főleg az éghajlat változásával. Az organikus hulladék létfontosságú táplálkozásuk szempontjából, és a földhasználat és az éghajlat változásai is kedvezően befolyásolták elterjedésüket.

Magyarországon az erdőborítottság növekedése miatt az aranysakálok fő zsákmányállatai, a kisemlősök is növekvő számban állhatnak rendelkezésükre. Ráadásul a nagyvadállomány félévszázados növekedése miatt ezekből mára évente több, mint 300 ezret lőnek, ami azt eredményezi, hogy az aranysakálok is sokkal több zsigert (állati fehérje) tudnak elfogyasztani, különösen mivel dögöket is esznek.

Figyelembe véve a 2021-ben több mint 12 ezer egyedből álló országos lelövési számot, a magyarországi aranysakál populáció valójában akár elérheti a 60 ezer egyedet is, feltételezve, hogy a vadászat révén a populációnak csupán egyötödét veszik ki. Így napjainkban Magyarország lehet az az ország, ahol Európában a legnépesebb aranysakál populáció található.

The post Hazánkban élhet a legnagyobb európai aranysakál-populáció first appeared on National Geographic.