Hiába védte a mentelmi jog, a törvény lehetővé tette, hogy az ügyészség már akkor rejtett megfigyelés alá vonja a 11 milliárd forint kenőpénz elfogadásával vádolt Seszták Miklóst.
Mi történt? A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a 444-nek megerősítette: rejtett megfigyelést alkalmazott Seszták Miklóssal szemben, méghozzá jogszerűen. A KNYF azt közölte:
„A korrupciós bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárásában Seszták Miklóssal szemben bírói és ügyészi engedélyhez nem kötött leplezett eszközt – ún. rejtett figyelést – alkalmazott.”
Miért fontos ez? Ezt azután válaszolták, hogy Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal elnöke az RTL Házon kívül című műsorában azt nyilatkozta: tudomása szerint figyelte Sesztákot leplezett eszközökkel a KNYF a nyomozása idején, ami szerinte teljesen rendben lévő eljárás. Azt is mondta, hogy „ilyenkor nem az ügyvédjét figyelték, Seszták Miklóst figyelték, és ezért láttak mindenkit, akivel találkozott”, de hozzátette, hogy „erről részleteket nyilván az ügyészség tud közölni”.
A KNYF erről most úgy fogalmazott: Papp Gábor ügyvéd esetében nem alkalmaztak leplezett eszközt vagy rejtett figyelést.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Arra, hogy a KDNP-s országgyűlési képviselőn még a mentelmi jogának a felfüggesztése előtt rejtett figyelést alkalmazhattak, a KNYF szerint
„a büntetőeljárásról szóló törvény 215. §-a (5) bekezdésének a) pontja lehetőséget ad, amelyet a mentelmi joggal védett személyekre vonatkozó külön eljárási szabályok sem zárnak ki”.
„A törvény 719. §-ának (1) bekezdése kizárólag a mentelmi joggal rendelkező személy gyanúsítását, a vele szemben történő kényszerintézkedés alkalmazását és a vádemelést tilalmazza a mentelmi jog felfüggesztését megelőzően.”
Hogyan tovább? „Miután a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal nyomozati elnökhelyettese 2026. szeptember 28-án 9 óra körül személyesen kézbesítette az eljárás átvételéről rendelkező határozatot, ezen időpontot követően a nyomozó ügyészek eljárási cselekményt nem végeztek az ügyben” – tette hozzá a KNYF a 444-nek.
A szervezetnek „nincsen tudomása arról, hogy a rejtett figyelés eredményéről végül milyen tartalmú irat született és ennek az iratnak mi lett a sorsa”.
Kedden, Unger RTL-es nyilatkozata után a KDNP az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának azonnali vizsgálatát követelte.
Kontextus. A korrupciós bűncselekményekkel gyanúsított volt fejlesztési miniszter letartóztatását a múlt héten rendelték el. Ahogyan arról mi is írtunk, a több milliárd forint vesztegetési pénz átvételével gyanúsított politikus ártatlannak vallotta magát, és elmondása szerint nem tudja, valójában miről szól a Volánbusz-ügy, nem ismeri az ügyészség által említett cégeket, illetve azok képviselőit.
The post Hivatalosan is kiderült, milyen jogalapon figyelték meg a letartóztatott képviselőt a mentelmi joga felfüggesztése előtt appeared first on Forbes.hu.
