A húshagyó kedd a farsangi időszak utolsó napja, amely közvetlenül hamvazószerda előtt van, s ezzel együtt a húsvéti nagyböjt előestéje is. A keresztény hagyomány szerint ez az utolsó lehetőség arra, hogy még egyszer bőségesen együnk, mulassunk, mielőtt megkezdődik a 40 napos lelki és testi felkészülés Jézus feltámadásának ünnepére.

Bár a húshagyó kedd mozgó ünnep, és évről évre más dátumra esik, mindig keddre, és mindig 47 nappal húsvét vasárnap előtt tartják.

Húshagyó kedd a következő 10 évben

A név eredete és jelentése

A magyar „húshagyó” elnevezés szó szerint arra utal, hogy „elhagyjuk a húst”. Ettől a naptól kezdve a hívők – legalábbis a régi időkben – nem ettek húst, állati eredetű zsiradékot, sőt sokszor tojást és tejterméket sem. Ez a nap tehát az utolsó lehetőség volt a kiadós lakomára, a kamra kiürítésére, a maradék húsételek elfogyasztására.

A keresztény világban angolul Shrove Tuesday-nek hívják, a „shrive” (meggyónni) igéből, utalva arra, hogy sokan ilyenkor még meggyónták bűneiket a böjt kezdete előtt. Franciaországban „Mardi Gras” (kövér kedd), azaz „zsíros kedd” a neve – a lakomák, fánkok és farsangi menetek napja.

Hagyományos szokások és ételek

Búcsú a vidámságtól

Húshagyó kedden még táncoltak, maskaráztak, hangoskodtak, mert másnap, hamvazószerdán már csendesedni kellett. Ez a nap volt a farsangtemetés, amikor jelképesen elbúcsúztatták a farsangi jókedvet – például a kisze bábu elégetésével (egy szalmabábu, amely a telet és a bűnöket jelképezte).

Húshagyókedd gasztronómiája

A népi kultúrában gyakori volt a „torkos kedd” – amikor mindent elfogyasztottak a háztartásban, ami nem illett a böjti étrendhez: húsos, zsíros, nehéz ételeket. Az alábbiak voltak különösen jellemzőek:

• Kocsonya

• Farsangi fánk – ami a bőséget és a nap kerek formáját jelképezte

• Zsíros kenyér lilahagymával

• Kolbász, hurka, töltött káposzta – gyakran a disznótoros maradékából

Érdekesség: több magyar településen versenyeztek is, ki tud több fánkot megenni, vagy ki bírja tovább a táncot és mulatságot.

Európai érdekességek

• Angliában húshagyó kedden palacsintafutó versenyt rendeznek: a résztvevők serpenyőben egyensúlyozva, futás közben forgatják a palacsintát.

• Olaszországban és Brazíliában ekkor zajlik a karnevál zárónapja – tánc, álarc, csillogás és zenés felvonulás kíséri.

• Német nyelvterületen (főleg Bajorországban és Svájcban) ekkor rendezik a „Faschingsdienstag” utolsó napját, vidám parádékkal és maskarákkal.

Húshagyó kedd ma

Bár a szigorú böjti szokások a modern társadalomban már sokszor enyhültek, húshagyó kedd továbbra is fontos határvonal a farsangi időszak és a nagyböjt között. Sok családban, iskolában vagy közösségben még mindig tartanak farsangzáró mulatságokat, fánksütést vagy palacsintapartit, és egyre több helyen elevenítik fel a régi szokásokat – akár hagyományőrző céllal, akár gasztronómiai élményként.

Összegzés

A húshagyó kedd nemcsak a farsang zárónapja, hanem szimbolikus átmenet is a télből a tavaszba, a bőségből az önmegtartóztatásba. A régi szokások és a hozzájuk tartozó ételek ma is megőrzik hangulatukat, és kiváló alkalmat adnak arra, hogy közösen ünnepeljünk, megálljunk egy pillanatra, és tudatosan forduljunk az elcsendesülés felé.

Akár egy utolsó palacsintával, akár egy nevetős fánksütéssel – a húshagyó kedd ma is lehet a vidám lezárása egy élményekkel teli időszaknak.

The post Húshagyó kedd – a böjt előtti utolsó lakoma és farsangi hagyományok appeared first on Naturahírek Magazin.