A cég bejelentette, hogy visszaváltja az Exim Banknál és az MFB-nél lévő kötvényeit.
Mi történt? Alig néhány órával azután, hogy napvilágot látott a Duna Aszfalt vezetőváltása és az afrikai beruházás körüli állami vizsgálat híre, a cég bejelentette, hogy visszaváltja az Exim Banknál és az MFB-nél lévő kötvényeit. A vállalat szerint ezzel egy fontos kockázatot vesznek le az adófizetők válláról. A társaság szerint a folyamat a szerződéses feltételeknek megfelelően mintegy tíz munkanapon belül lezárulhat, a kötvényeket pedig névértéken, az addig járó kamatokkal együtt fizetik vissza.
Háttér. A közlemény szerint a döntés hátterében az állami kezességvállalással kapcsolatos bizonytalanság áll. A Duna Aszfalt azt írja, hogy tudomásul veszi a magyar állam álláspontját, és a visszaváltással szeretné megszüntetni az állam kockázatát, miközben biztosítaná a Kasomeno–Mwenda infrastruktúra-projekt folytatását. A vállalat hangsúlyozza, hogy a projekt finanszírozása ettől továbbra is biztosított marad.
Mit kell tudni a Duna Aszfalt afrikai projektjéről? A Kasomeno–Mwenda Toll Road a Kongói Demokratikus Köztársaságot és Zambiát kötné össze egy új kereskedelmi folyosóval. A projekt részeként 184 kilométernyi, kétszer egysávos országút, egy 365 méteres híd a Luapula folyón, két modern határállomás, valamint az útdíjszedéshez szükséges infrastruktúra épül meg. A Duna Aszfalt 2017-ben csatlakozott szakmai befektetőként a projekthez, amely 25 éves PPP-konstrukcióban valósul meg: 3 év építés után 22 évig üzemeltetik az utat, és a beruházás megtérülését az útdíjakból várják. A konstrukció egyik legfontosabb sajátossága, hogy a két afrikai állam nem vállal garanciát vagy finanszírozást, a projekt kockázatait a beruházó viseli. A Duna Group szerint ez a csoport eddigi legnagyobb nemzetközi befektetése, a finanszírozásban az állami tulajdonú EXIM Bank és MFB is részt vett, a bankok számára pedig a magyar állam garanciát biztosított.
Miért fontos ez? A kötvények visszaváltása után az állam elesik a jövőbeni bevételektől, például a kezességvállalási díjtól és a finanszírozáshoz kapcsolódó bevételektől. Cserébe viszont megszűnik az a kockázat, hogy egy esetleges Duna Aszfalt-fizetésképtelenség miatt az állami garanciát érvényesíteni kellene.
Hogyan tovább? A Duna Aszfalt szerint a projekt továbbra is a vállalat nemzetközi növekedési stratégiájának fontos része, és a cég a jövőben is további afrikai infrastruktúra-fejlesztésekben venne részt. A mostani lépéssel ugyanakkor az eddigi állami finanszírozási konstrukciót teljesen saját forrású finanszírozás válthatja fel.
The post Kikerül az állam a Duna Aszfalt afrikai üzletéből appeared first on Forbes.hu.
