Óriási változások zajlanak a televíziós iparágban: neves versenyzők hullanak a porba, mások váratlanul erőre kaptak, közben pedig döngetik az ajtót a feltörekvő cégek. Padlógázzal nyomulnak a kínai vállalatok, amelyek mára felfalták az LCD gyártást, de már az is kiderült, hogy a pénz nem minden. Tombol az okostévé és a képalkotási háború, és jó pár körülrajongott technológiáról derült ki, hogy nincs benne fantázia.

A tech szektorban manapság három nagy slágertéma van:

a mesterséges intelligencia körül tombol az őrület;

kitört a hajtogatható telefon láz;

az ARM alapú laptopok pedig alaposan megkavarták a szószt az IT szektorban, és ezzel párhuzamosan az Intel bukását is közelről szemlélhetjük.

Mellettük a tévés iparág csendes állóvíznek tűnik, pedig itt is zajlanak az események.

Ráadásul még mindig egy hatalmas, 215 milliárd dolláros piacról van szó, amire akkor is érdemes pusztán a nagysága miatt odafigyelni, ha látszólag épp nem történik semmi.

Most ért véget a legnagyobb európai technológiai kiállítás, az IFA, ahol számos nagy iparági szereplő óriási standokon mutatta meg fejlesztéseit. Ráadásul sikerült személyesen beszélnem több gyártó és kereskedő munkatársával is, nézzük is, hogyan áll ma a tévés univerzum.

Komoly átrendeződés

A Samsung másfél évtizede stabilan uralja a globális televíziós piacot, és az első helyét továbbra is tartja a cég. Sokáig stabil második volt az LG, amely mostanra leszorult a dobogóról, legalábbis ami az értékesített termékek számát illeti.

Az olcsó modelleknek köszönhetően a két nagy feltörekvő kínai óriási, a TCL és a Hisense is megelőzte e téren. Ráadásul az alapvetően a telefonjairól ismert Xiaomi is egyre intenzívebben nyomul ezen a területen, amit jól bizonyít, hogy piaci részesedés terén már most sok tradicionális szereplőt leelőzött.

A Samsung 15 éve piacvezető a tévés szektorban.

Itt kell megemlíteni a török Vestelt, amely nálunk szinte ismeretlen, de néhány európai régióban, így például a Balkánon, Németországban illetve a Közel-Keleten nagyon erős pozíciókat épített ki az olcsóbb modellek szegmensében. A csoport birtokolja például a JVC, a Toshiba és a Daewoo márkákkal kapcsolatos névhasználati jogokat is. Valamint OEM összeszerelőként is meghatározó szereplőnek számít óriási kapacitásának köszönhetően.

A Sony sokáig jól tartotta magát, de a japán cég is egyre inkább kezd marginalizálódni.

Több más egykori nagy névhez hasonlóan pedig főként a felsőbb kategóriákra fókuszál, ahol viszont nagy a tülekedés. Ezt a területet nézte ki magának a Philips is, amely 2024-ben már kedvezőbb árú, belépő- vagy középkategóriás televíziót nem is kínál. Mindössze néhány darabra csökkentette választékát, ami nem tűnik túl egészséges portfóliónak.

Az LG eladások terén visszaesett kicsit. De a tévéi még mindig nagyon jók.

A Foxconn csoport által felvásárolt Sharptól korábban nagyon sokat vártunk. Ám nagyon úgy fest, hogy a japán vállalat sosem fogja visszaszerezni a valaha gránitszilárdságúnak hitt pozícióit. Itt pont az a baj, hogy a cég a presztízsnek számító prémium ligában képtelen megfelelő árú és kiemelkedő tudású termékkel előállni.

Felszívja magát egy öreg harcos

Viszont akad egy olyan, egykor bivalyerős, de sok szempontból még ma is megkerülhetetlen szereplő, amely pozitív csalódást okozott. Ez pedig a Panasonic, amely a napokban jelentette be, hogy durván egy évtized után hivatalosan is visszatér Észak-Amerikába a televízióival. Szegner Gábor a vállalat európai kommunikációs vezetője ezzel kapcsolatban a Forbes.hu-nak elárulta, hogy

a felmérések alapján még mindig nagyon komoly rajongótábora van a tengerentúlon a márkának. Emiatt aztán óriásiak a várakozások, azaz nagyon jó eredményeket vár a japán konszern.

A döntésben az is biztosan szerepet játszott, hogy idén a csúcsmodelljeit már az Amazon Fire TV okos platformjával látta el. Az e téren újoncnak számító Amazon számára ez óriási trófea, és jó eséllyel mindent megadnak ahhoz, hogy segítsék a partnert az USA-ban és Kanadában.

A Panasonicnak az Amazon segít visszatérni az USA-ba.

Ez egyben pedig azt is jelenti, hogy hiba volt korábban attól tartani, hogy a Panasonic elhagyja a tévés szektort. Egy ilyen döntés felelősséggel jár, amely hatással van a holding komplett megítélésére és imidzsére. Így egyszerűen nem tehetik meg, hogy két-három év múlva dobják az egész projektet. Úgyhogy még az is benne van a pakliban, hogy a japán vállalat komolyan visszaerősödik a televíziós fronton, amit én a márka elhivatott rajongójaként személy szerint nagyon tudnék értékelni.

Kínáé az LCD-gyártás

2024-ben egy több évtizedes történet fejezet lezárult. Nem maradt ugyanis olyan dél-koreai vagy japán cég, amely nagy méretű, televíziókba szánt LCD-kijelzőt gyártana. A Samsung után idén a két utolsó harcos, az LG és a Sharp is felszámolta ilyen tevékenységét. A gyártósorokat és technológiákat pedig egy az egyben eladták a kínai TCL konszernnek.

Így a világon már csak indiai és kínai vállalatok foglalkoznak ilyen típusú megjelenítők előállításával. De nyugodtan mondhatjuk, hogy Kína felfalta ezt a szegmenst, mert az indiai szereplők egyelőre csak belépő szintű, azaz kis tudású, rém olcsó kategóriában vannak jelen.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a Samsung vagy az LG nem árulna többé LCD alapú televíziót, így tehát QLED vagy Neo QLED modellt sem. De azt igen, hogy azokhoz a kijelzőt már a kínai konszernektől kell megvásárolniuk a jövőben. A döntés hátterében természetesen gazdasági okok állnak, a koreai és japán cégek egyszerűen nem bírták az árversenyt az állami segítséggel fűtött riválisokkal szemben.

A kínai TCL mostanra a második helyre jött fel.

Hogy ez mennyire fair azon persze lehet vitatkozni. Ám az is tény, hogy ugyanezeket a körök már lefutottak egy párszor a történelem folyamán, csak épp más szereplőkkel. Évtizedekkel ezelőtt az amerikai és európai vállalatok hajtottak fejet a japánok előtt emiatt, majd hasonló stratégiával robbantak be a koreai konszernek húsz éve, kiszorítva a Sonyt, a Panasonicot és a Toshibát.

Korea rámegy az OLED-re

Az LG, a Samsung és a Sharp is egyaránt azt jelentette be, hogy az LCD helyett a jövőben inkább az OLED technológiára fókuszálnak a jövőben, a gyártási, illetve a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos erőforrásokat arra a területre helyezik át. Ami teljesen logikus lépés több szempontból is.

Az OLED produkálja a legjobb képminőséget a szélesebb vásárlói rétegek számára elérhető eljárások közül.

Az OLED modellek egyre népszerűbbek.

Az OLED modellek a magasabb kategóriába tartoznak, drágábbak, nagyobb rajtuk a haszon.

És a legfontosabb: A kínai riválisok e téren képtelen labdába rúgni. Egyszerűen hiányzik az a szellemi tőke, a tudás ahhoz, hogy épkézláb, tartós, televízióban is használható OLED képernyőket gyártsanak. Hiába ígérgetik évek óta a nagy áttörést, a prototípusoknál tovább eddig nem jutottunk.

A képfeldolgozó chip az egyik kulcs.

Jelenleg a világon csak a Samsung és az LG gyárt televíziókba szánt OLED kijelzőket. Így bár jelenleg ugyan több, mint 20 cég kínálatában találhatóak meg az ilyen készülékek, de mindenki tőlük vásárolja a megjelenítőt, hogy aztán abból a saját képfeldolgozó chipjével próbálja meg kihozni a legtöbbet.

Mini LED–OLED háború

A felső kategóriát uralja az OLED eljárás, amely a független tesztek alapján is a legjobb képminőséget produkálja.

Az OLED produkálja a legjobb képet.

De ezen a területen egyre inkább vetélytársává válik, legalábbis az értékesítési számok alapján, az úgynevezett Mini LED. Ez hagyományos LCD eljárás, amelynél viszont a háttérfény vezérlésével trükköznek a cégek.

Bár kontraszt, színpontosság és színgazdagság terén gyengébben teljesít, mint az OLED, viszont lényegesen nagyobb fényerő érhető el vele, amely képes kicsit elfedni az egyéb hiányosságokat.

Ha ugyanis az ember félig megvakul, akkor nem tűnik fel neki annyira, hogy a tökéletes fekete helyett sötétszürkét lát, és hogy a tónusok fátyolosabbak. A Mini LED-et elsősorban a már említett kínai cégek erőltetik annyira. Ennek csak az egyik oka az, hogy átvették az LCD panel gyártást. A másik ugyanis az, hogy a jelek szerint képtelenek normális OLED tévét összerakni. A TCL-nek nincs is ilyen készüléke, a Xiaominak állítólag van, de azt élő ember nem látta. A Hisense pedig egy-két gyenge próbálkozás után mostanra látszólag gyakorlatilag teljesen feladta ezt az irányt.

A Mini LED technológiánál a háttérvilágítással trükköznek.

Ennek biztos, hogy nem anyagi okai vannak, hiszen ezek a konszernek iszonyatosan tele vannak. Biztosan nem okozna nehézséget számukra, hogy OLED panelt vegyenek az LG-től és a Samsungtól.

A probléma minden bizonnyal a már említett képvezérlő chippel van, amely téren kínai vállalatok nem versenyképesek. Nagyon úgy fest, hogy egyszerűen hiányzik a megfelelő tudás ahhoz, hogy az OLED technológiában rejlő lehetőségeket ki tudják használni a tévés szektorban.

A piackutatók előrejelzései szerint növekedni fog a közeljövőben az eladott Mini LED modellek száma, és aránya is a felső kategóriában. Ha ez így is alakul, az nem a minőségnek, hanem az agresszív árazásnak, és lehengerlő kommunikációnak lesz majd köszönhető.

OLED téren is folyamatos az innováció.

Pláne, hogy ha minden igaz, akkor a fényerő terén az OLED-ek hatalmas ugrás előtt állnak. Köszönhetően annak, hogy egy újfajta foszforos anyagot fognak alkalmazni a kék színkomponens megteremtése során, ami radikálisan megnövelheti a fényességet, így a Mini LED e téren is veszít előnyéből.

Micro LED: forradalom elhalasztva

Az általunk már korábban bemutatott, néhány évvel ezelőtt felbukkant micro LED képalkotási eljárás a képminőség szempontjából felülmúl mindent. E megoldás sajátossága, hogy minden képpont mögött egy-egy egyedileg vezérelt színes LED kap helyet, ami h ibátlan kontrasztot, csodálatos színeket, és gigantikus fényerőt eredményez.

A micro LED áttörése még várat magára.

Azonban a mai napig csak a Samsungnak sikerült emberi méretű, televízió formájú termékekkel előállni. Mindenki más, így a kínai cégek, valamint az LG és a Sony is csak a hatalmas, rettenetesen vastag készülékekig jutott. Viszont a gyártási költségek továbbra is annyira magasak, hogy hagyományos kereskedelmi forgalomba a Samsung modellek sem kerülnek. Minden egyes darabot egyedileg értékesítenek, az áruk 70-80 000 dollár körül mozog.

A hírek most arról szólnak, hogy több szereplő is csalódott amiatt, hogy nem sikerült elég gyorsan csökkenteni a képméretet és gazdaságossá tenni a gyártást.

Emiatt pedig takaréklángra állítják a fejlesztéseket, és az erőforrásokat más területekre csoportosítják át. Szóval nagyon úgy fest, hogy a Nagy Micro LED Áttörés még egy darabi várat magára. Kár.

8K

Ugyanezt mondhatjuk el az extrémen nagy felbontású, a jelenleg uralkodó 4K-nál négyszer nagyobb részletességet kínáló 8K-ról is. Ehhez a technológiához évekkel ezelőtt óriási reményeket fűzött szinte mindenki.

A 8K sem lett az a kimondott sikersztori.

A cégek egymás után mutatták be nagy dérrel-dúrral a 8K televízióikat, mondván ezek hozzák el a tévézés új korszakát. Aztán az egészből nem lett szinte semmi.

Bár a dolognak egyébként lenne értelme, hiszen a látványvilágon tényleg sokat dob az óriási részletesség, az értékesítési adatok messze-messze elmaradnak a várakozásoktól.

Ennek egyik oka a magasabb ár, de az igazi bűnös a tartalomhiány. Még ma is ott tartunk ugyanis, hogy egyszerűen nincs mit nagyon nézni a 8K televíziókon. Ráadásul az ilyen típusú anyagok eljuttatása a televíziókra is meglehetősen körülményes. A mesterséges felskálázás, azaz a tv processzora által történ felbontás feljavítás csak félmegoldás, és a játékok sem hozták el a megváltást. A végső kegyelemdöfést egy friss EU-s, energiafogyasztást szabályozó rendelet adta meg, amely újabb akadályokat állított a gyártók elé.

A Hisense még kitart. Kérdés meddig.

A legtöbben ennek már nem is akartak arra áldozni, hogy ennek megfeleljenek, így be is szántották a 8K-s termékvonalat. Akad még egy-két, végsőkig kitartó harcos, mint például a Samsung vagy a Hisense, ám ők is érezhetően kevesebb figyelmet fordítanak már az ilyen készülékekre. Nem is lenne nagyon meglepő, ha a közeljövőben e két vállalat is elengedné, legalábbis egy időre, a 8K televíziókat, mert ennek így sok értelme nincsen sajnos.

Okosháború

Ma már szinte minden tv okos, ami azt jelenti, hogy rendelkeznek egy beépített számítógéppel, illetve fut rajtuk egy operációs rendszer, ami vezérli a készülékét, ez felel a különféle extra funkciókért, vagy a futtatható alkalmazásokért.

Az okos tv platformok között is dúl a csata.

Régen a képlet egyszerű volt: minden márka letette a voksát egy ilyen, úgynevezett okostévé rendszer mellett, és az összes készülékére azt pakolta. Vagy fejlesztett egy sajátot, amennyiben volt erre erőforrása, és azt exkluzívan használta, mint ahogy tette azt a Samsung (Tizen) vagy az LG (webOS). Vagy pedig licencelte a Google megoldását, és ez utóbbi volt az általános. Ez az éra azonban elmúlt.

Egyrészt a korábban féltve őrzött platformjaikat a dél-koreai cégek is áruba bocsátották, hiszen rájöttek, hogy ezzel is tudnak pénzt keresni. Másrészt a Google mellett sorompóba szállt több kihívó is.

Berobbant erre a területre is az Amazon, gőzerővel nyomul a Hisense konszernhez szorosan kötődő Vidaa, valamint felbukkantak a semmiből a Tivo OS és a Titan OS nevű platformok. E rendszerek természetesen tudásukban, felépítésükben, szolgáltatásaik terén kisebb-nagyobb mértékben eltérnek egymástól, és eltérő konstrukcióban kínálják őket.

A Samsung is áruba bocsátotta saját rendszerét. A Tizent.

Van amelyikért egyszer kell fizetni, a másik havidíjas, de olyan is akad, amely ingyenes, viszont a reklámokból járó bevél egészét a fejlesztő kapja. Egyre több gyártó használja ki ezt a bőséget, és a porfóliójukban ezeket mixelik, hogy így kínáljanak nagyobb választékot a potenciális vásárlóknak.

3D TV

Az év elején az Apple piacra dobta új, sokak által nagyon várt szemüvegét, amelynek egyik nagy ígérete az volt, hogy csodás 3D megjelenítést biztosít. Ezen felbuzdulva a tartalomgyártók rég nem látott mennyiségben kezdték ontani a térhatású filmeket. Látva ezt néhány televíz gyártó is belelkesedett, és elkezdtek ismét tapogatózni a szemüveg nélküli 3D tévézés irányába.

A 3D tévézésnek nincs sok jövője.

A kiállított prototípusokat megvizsgálva azonban ki lehet jelenteni, hogy még nagyon-nagyon messze vagyunk a ideális képminőségtől és kényelemtől. A látvány sokszor borzasztóan szellemképes, a színek csúnyák, a mozgásvisszaadás tragikus. Ráadásul azóta kiderült, hogy az Apple Vision Pro elbukott, és a 3D filmezés sem lett újra sláger. Úgy hogy minden jel arra utal, hogy a 3D TV halott!

Piaci kilátások

Az előrejelzések szerint a tavalyi csökkenés után 2024-ben már némi fellendülés várható. Az iparág egyik leghitelesebb, legelismertebb piackutató cége, az Omdia arra a következtetésre jutott, hogy idén 253,3 millió új televízió talál gazdára, ami 4,1 százalékos bővülést jelent.

Az előrejelzések reményt keltőek. Forrás: Omdia

A várakozások értelmében mintegy 28 százalékkal nagyobb lesz az értékesített OLED készülékek száma. A Mini LED modellek esetében pedig 65 százalékos bővüléssel számol a vállalat, igaz itt a bázis érték elég alacsony volt.

A kilátások tehát elég jók. De ennél is fontosabb, hogy a televíziókban még mindig van evolúciós potenciál.

A mesterséges intelligenciában például ezen a fronton is komoly potenciál lehet, de e téren még nagyon az út elején járunk. Látszanak a fejlődési irányok, és az iparági szereplők tudnak, illetve akarnak is áldozni az innovációra.

The post Kína jönne fel, tarol az OLED, halálközeli állapotban a 8K – a tv piac jelene és jövője appeared first on Forbes.hu.