Csongrád-Csanád vármegye a dél-alföldi régió közepén található, nyugatról Bács-Kiskun és keletről Békés vármegye fogja közre. Délen Romániával és Szerbiával határos, a közlekedési és kereskedelmi útvonalak metszéspontjában fekszik.
A vármegye vízrajza nagyon változatos és komoly hatással van a turizmusra is. A területét a Tisza és holtágai, a Maros, a Körös folyók, továbbá sok tó és csatorna tagolja. Itt húzódnak az ország legmélyebb fekvésű területei is. A vármegye termál- és gyógyvizekben egyaránt gazdag, a hazai hévízkészlet egyötöde itt található, ahogy az ország legjelentősebb kőolaj- és földgáz-készleteit is, melyek a hazai kitermelés több mint felét biztosítják.
A vármegye központja Szeged, amely nem véletlenül kapta a „napfény városa” jelzőt, hiszen ez a terület az ország napfényben leggazdagabb vidéke, a napsütéses órák száma meghaladja a 2000-et, és az évi középhőmérséklet (10,5-12°C) magasabb az országos átlagnál. A vármegye nyugati részét gyümölcs- és zöldségtermesztésre alkalmas homoki talajok, a középső részét öntéstalajok, míg keleti részét nagyon jó minőségű mezőségi talajok borítják.
Szeged és a Tisza
A Napfényváros egy igazi mediterrán hangulatú élményt nyújt a nyári szezonban, a település és a folyó együtt alkot egy egészet, történeti és kulturális szempontból is. A tiszai nagy árvíz Szegedet szinte teljesen elpusztította 1879-ben. De épp a katasztrófa utáni újjáépítésnek köszönhetően alakult ki a város körutas, sugárutas szerkezete, amely az úthálózatával napot rajzol a térképre. Európa nagyvárosai fogtak össze és támogatták Szeged elpusztult házainak felépítését, így kaphatta meg a város a XIX. század végi építészet stílusjegyeit bérházaival, belvárosi palotáival.
Érdemes sétálva bejárni Szegedet, hiszen így lehet igazán átérezni a belváros egyedülálló hangulatát.
A mindenki által jól ismert szegedi dóm megtekintése kihagyhatatlan program. A csodaszép, aprólékosan kidolgozott Fogadalmi templom (hivatalos nevén Magyarok Nagyasszonya-székesegyház) páratlan építészeti örökségünk. A szegedi szecessziós építészet világszinten ismert tervezőinek munkáival is találkozhatunk. Közülük a legismertebb, Magyar Ede elbűvölő munkája, a Reök-palota. A szecessziós stílus elemeket is tartalmazó eklektikus stílusú Új Zsinagóga, a szegedi zsidó kulturális örökség jeles képviselője. A monumentális építményt a világ negyedik legnagyobb zsinagógájaként tartják számon. De Érdemes megnézni a Móra Ferenc Múzeumot és környékét, a színházat, és az Oskola utcában megmaradt néhány árvíz előtti épületet.
Szegeden a Tiszát több napra is beikszelhetjük a programfüzetünkbe. Több helyen bérelhetünk kenut és kajakot egy-egy vízitúrához, strandolhatunk a Laposon és a Sárgán és véglátogathatjuk a leghíresebb halászcsárdákat is. Sőt, egy éjszakai bulit is bevállalhatunk a folyóparton horgonyzó, diszkóvá alakított úszóházon.
43 fotó
Mélypont
Magyarország legmélyebb pontja Tiszasziget környékén található, ahol egy nagyon szép emlékhelyet alakítottak ki, itt a kirándulók is megpihenhetnek sőt, akár tábort is verhetnek. A mélypontot a Tisza töltésén és Szőreg, Újszentiván felől, egy kerékpárúton is meg lehet közelíteni. Ideális rekreációs program, a környék egyik legkedveltebb kirándulóhelye. Az emlékhelyen található egy nádfedeles pihenő épület, vizesblokk, tűzrakó hely, asztalok és padok, valamint a híres SOSO szikla, belevésve örök mementóként a Trianon előtti Magyarország térképe és a magyar hiszek egy.
A mélypont körüli vidéknek több látnivalója is van, amit érdemes megnézni a túrázóknak. Ha a töltés felől érkezünk, akkor le lehet tekerni a Tiszához, ha pedig Szeged, Újszentiván irányából, a kerékpárúton közelítjük meg a Mélypont Emlékhelyet, akkor a Tiszasziget határában található Tiszasziget Határőrizeti Emlékpark mellett tekerünk el, amit szintén érdemes meglátogatni. Tiszaszigeten áttekerve pedig Térvárra érkezünk, ami régen külön kis település volt, és olyan csend, nyugalom van itt, mintha megállt volna az idő. Térváron egy mesebeli kis kápolna található biciklis pihenővel a környezetében. És itt fut a déli határkerítés is.
6 fotó
A mártélyi holtág
Mártély a Tisza bal partján fekszik, Hódmezővásárhelytől 10 kilométerre északnyugatra, észak felől Mindszent, keletről Hódmezővásárhely Barattyos nevű, külterületi városrésze, nyugatról pedig Dóc határolja, ami már a folyó túlpartján található.
Igazi kis ékszerdoboza a vármegyének, egy ősi, Árpád-kori település, aprócska halászfalú, melyet még I. István király adományozott a zalavári apátságnak halászatával együtt. Nevét pedig 1019-ben már említette oklevél Adriani néven.
A mártélyi holtágat 1889 és 1892 között alakították ki, amikor a század közepén megkezdett folyószabályozás részeként levágták a Tisza itteni kanyarját. Az így keletkezett, 4,6 km hosszú, legfeljebb 100 m széles, átlagosan 2 m mély tó. Különlegessége a helynek, hogy itt található a Tisza magyarországi szakaszának legnagyobb összefüggő erdőtömbje, amely még őrzi a (19. század közepi) folyószabályozáskor létrehozott természeti képet. Ezt a különleges élményt egy tanosvényen sétálva élhetjük át, a vízhez közeledve egyre átláthatatlanabb, sűrű növényfüggönyben érjük el a cölöpsétány „beszállópontját”.
A közel hét kilométer hosszú „Tiszai tanösvény” az oktatóközponttól indul. Az árterek kialakulását és a hullámtér élővilágát bemutató sétaúton található több pihenő, elmélkedő hely és egy madár- és vadmegfigyelő magasles is. A tanösvény különlegessége még a holtág elmocsarasodott déli végén egy 300 méter hosszú pallóút, amely egy hihetetlen és titokzatos mocsárvilágba kalauzol el bennünket.
Aki pedig szereti az épített örökség kincseit is, mindenképp látogasson el a vasútállomásra is, mert a több mint száz éves műemlék csodaszép kis gyöngyszem.
21 fotó
Nagyszéksós-tó, bivalyok és Mórahalom
Mórahalom körzetében található az egyedülálló szépségű Nagyszéksós-tó. A szikes jellegű terület élőhelyül, táplálkozó helyül szolgál a fészkelő és vonuló madarak számára. A madarak mellett a magyar Alföld egyik fenséges állatával is találkozhatnak, ugyanis a tónál található Bivalyrezervátumnál megismerkedhetnek a bivalygulya mindennapi életével. Kiváló kikapcsolódási lehetőséget nyújt a tavat körbe ölelő Bölömbika tanösvény. A túraútvonal a csatornán átívelő sétálóhídon keresztül, egészen a tájvédelmi terület szívében található madárlesig vezet. Kerékpár túra keretein belül, kiépített kerékpárúton haladva is megtekinthetik a tavat és környékét.
Ha pedig erre a környékre szervezzük a kirándulásunkat, akkor látogassunk el homokhátság központjába, Mórahalomra, ahol a Dél-Alföld földalatti kincseit kihasználva épült fel Szeged és Makó mellett a térség egyik legnépszerűbb fürdőhelye, a Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő.
De a településen található egy Patkó Lovas és Szabadtéri Színház és az Ezer Év Parkja, ami egy szabadtéri kiállítóhelyként kéthektáros területen hozza kézzel fogható közelségbe a történelmi Magyarország építészeti szimbólumait, történelmi értékeit. Az 1:25-ös méretarányú makettek templomokat, várakat, palotákat, kastélyokat és műemlékeket ábrázolnak a földrajzi elhelyezkedésüket is figyelembe véve.
10 fotó
Ópusztaszeri emlékpark
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egy egyedülálló szabadtéri múzeum és emlékhely, amely interaktív módon mutatja be a magyar történelem kulcsfontosságú korszakait a honfoglalástól a 20. századig. Nem csupán egy gyűjtemény a múlt tárgyi emlékeiből, hanem egy olyan komplexum, ahol a látogatók a történelmi környezetbe belemerülve, szinte tapintható közelségbe kerülnek a régmúlt eseményeivel, a régi idők embereinek mindennapjaival.
A középkorban itt állt Szer monostora, amely a honfoglalás utáni idők egyik fontos vallási és kulturális központja volt. A monostor pusztulása után a helyszín feledésbe merült, egészen a 19. század végéig, amikor a nemzeti ébredés idején újra felfedezték a honfoglalás helyszíneként.
Az elkövetkező évtizedekben, különösen a 20. század második felében, folyamatosan bővült a Park. Létrehozták a Skanzent, felépült a Monostor és a Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, amelyek mind a magyar történelem és népi kultúra gazdag örökségét tárják elénk. A rendszerváltás után az emlékpark nemzeti rangot kapott, és azóta is folyamatosan fejlődik, újabb kiállításokkal és szolgáltatásokkal gazdagodva.
A park egyik legfontosabb látnivalója a Feszty-körkép, hivatalos nevén „A Magyarok bejövetele”. Feszty Árpád és alkotótársai több éven át tartó munkával készítették el ezt az óriási, 120 méter hosszú és 15 méter magas panorámaképet, amely a honfoglalás pillanatait örökíti meg lenyűgöző részletességgel.
A Skanzen (Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény) a 19. század végi és 20. század eleji vidéki Magyarország életét mutatja be eredeti, ide áthelyezett épületekkel. A látogatók bejárhatják az egykori portákat, amelyek jellegzetes parasztházakból, gazdasági épületekből és kézműves műhelyekből állnak.
A Nomád Park, ahol jurta táborok, honfoglalás kori fegyverek és lovas bemutatók várják a látogatókat. Itt testközelből ismerkedhetnek meg a régmúlt idők harcosainak életmódjával és eszközeivel. A Parkban helyezkedik el az impozáns Árpád-emlékmű, amely a honfoglalásban részt vevő törzsek vezéreinek mellszobrait foglalja magában. A régészeti feltárásoknak köszönhetően ma már megtekinthetőek a középkori Szeri Monostor romjai is, amelyek a keresztény Magyarország korai időszakába nyújtanak betekintést.
27 fotó
Csongrád és a Körös-torok
A Hármas-Körös és a Tisza összefolyása Csongrád térségének fontos turisztikai helyszíne. A Körös-torok tengerpartra emlékeztető homokpadja az egyik legszebb folyó menti strand az egész országban.
A Körös vize lassúbb, színe a fűzfa levelére hasonlít, homokot nem hoz. A Tisza vize gyorsabb, szintje naponta változik, jelentős mennyiségű hordalékot szállít, melyet a Körös beömlő vizének lassító hatása miatt a torkolat feletti részen lerak, ezért keletkezett a Tisza jobb partján a több száz méter hosszú homokpad, mely tengerpartra emlékeztet.
Körös-torokban évek óta nagy sikerrel rendezik meg a Körös-toroki Napok nevű strandfesztivált, amely a legnagyobb ilyen jellegű rendezvény a Dél-Alföldön. A strand környezetében összefüggő nyaraló- és szórakozónegyed jött létre.
De ha már az ország legszebb Tisza-parti városában járunk, érdemes meglátogatni Csongrád városát is, mert az óváros élő múzeumként funkcionál, vendégházaival, kézműves foglalkozásaival – és a közelben lévő ártéri üdülőkörzet miatt – jelentős idegenforgalmi látványosság.
A műemléki védettség alatt lévő 37 db 2-300 éves ház többsége szépen karbantartott. A Belsőváros utcahálózata nehezen áttekinthető, girbe-gurba vonalvezetésű, zárt deszkakerítésű.
20 fotó
Óföldeáki erődtemplom
A középkori földeáki templomról a legfontosabb írott adat 1429-ből, egy V. Márton pápa által kiadott bullából származik, és az épületet a 16. századtól több kéziratos és nyomtatott térkép is ábrázolja. Az egykori Árpád-kori templom helyén a 15. században emelték – a zömében máig fennmaradt – gótikus épületet. A templomot kissé szabálytalan alakú 24-26-szor 38 méteres erődítés vette körbe, a falakon kívül pedig 2,5-3 méter mély árok futott. A templomot a sáncárkon átvezető fahídon közelíthették meg. A harangtorony 12-15, a kaputorony 12-18 méteres volt, ezekből Makóig, Vásárhelyig vagy akár Szegedig is elláthattak az őrszemek.
Az Alföld egyetlen vizesárokkal körülvett temploma. Kazettás mennyezeteknek, kora középkori freskótöredékeknek és elegáns fatornyoknak ma már hírmondója is alig akad a középkorban a török által letarolt Alföldön. A szakszerűen helyreállított erődtemplom egyike a kevés ilyen korú, fennmaradt templomnak.
7 fotó
Ölelő Olga, Délkelet-Európa első trollja
A szobor alkotója Thomas Dambo dán „újrahasznosító művészeti aktivista”, aki a világ több mint 20 országában, többek között az USA-ban, Kínában, Brazíliában, Ausztráliában, Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban, Dél-Koreában, Chilében és Puerto Ricóban készített már monumentális faszobrot. Alkotásai mind trollok, amik teljes egészében újrahasznosított anyagokból készülnek.
Legújabb alkotása, Délkelet-Európa első trollja hazánkban készült el Hódmezővásárhelyen egy erdőben. A 4,5 méter magas erdei trollon két héten át dolgoztak a Dániából, Kanadából, Németországból és Finnországból érkezett szakemberek, és több tucat helyi segítőjük.
8 fotó
A szegedi Fehér-tó
A szegedi Fehér-tó a Kiskunsági Nemzeti Park részét képező Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben fekvő, 14 négyzetkilométeres tó. Csongrád-Csanád vármegyében, Szegedtől északra található. Magyarország legnagyobb szikes tava. Gazdag madárvilága – mintegy 280 faj – és ősi növényzete miatt fokozottan védett, de vezetővel látogatható terület. A terület az európai madárvonulás fontos állomása, pihenő- és táplálkozóhelye a vonuló madaraknak. Mint ilyen, a Ramszari egyezmény keretében védelmet élvező vizes élőhely. Vonulási időszakban darvak, vadludak és récefélék tömegei láthatók a Fehér-tavon.
Az ország első madárrezervátuma nemzetközileg is nyilvántartott vizes élőhely. A táj változásait és a tó élővilágát bemutató Tisza-völgyi bemutatóház Szatymazon, az E75-ös út mellett található. A kiállítás megtekintése mellett érdemes végigsétálni a Sirály tanösvényen, melynek egyik állomása a Beretzk kilátó. Innen a szegedi Fehér-tó madárvilágát, kiemelten a Korom-sziget sirálytelepét lehet jól megfigyelni. A mintegy két kilométeres túraútvonal csak vezetővel látogatható. Szintén a bemutatóháztól indulnak a darvak esti húzásának megfigyelésére induló szervezett túrák az őszi vonulási időszakban. Az őszi daruvonulás megtekintéséhez is kiváló helyszín.
8 fotó
Makó
Makó Magyarország délkeleti részén, a román határ közelében, a Maros folyó partján fekvő város. Több mint 700 éves múltra tekint vissza, és országosan elsősorban a híres makói hagymáról, gyógyvizéről, valamint különleges építészeti és természeti értékeiről ismert. Az elmúlt évtizedekben Makó a Dél-Alföld egyik legjelentősebb turisztikai központjává fejlődött.
A Maros nemcsak természeti, hanem turisztikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű. A part mentén kialakított tanösvények, kerékpárutak, kajak- és kenutúra-lehetőségek, valamint az ártéri erdők egész évben vonzzák a természetkedvelő látogatókat.
És amit nem lehet még kihagyni, ha bárki eltöltene néhány napot a vidéken, az a Hagymatikum Gyógyfürdő, amely már határon átnyúló hírnévre tett szert, az épületét Makovecz Imre tervei alapján alakítottak ki. Az organikus építészet egyik kiemelkedő alkotásának számít, és évente több százezer vendéget fogad. A Maros-part egyik legnépszerűbb látványossága a lombkorona sétány, mely a fák lombkoronaszintjén vezet végig, így különleges perspektívából mutatja be az ártéri erdők élővilágát. A kilátótoronyból gyönyörű panoráma nyílik a folyóra és környezetére.
A múzeum udvarán és annak közvetlen környezetében épült fel a helyi „skanzen”. Két üres telket nyitottak össze, így kaptak méltó helyet a vidék jellegzetes népi építészeti emlékei. A falusi hangulatot idéző bemutatóhely hivatalosan nem skanzen, mert nem önálló szabadtéri néprajzi múzeum, ennek ellenére a vidék elragadó kulturális kincse.
23 fotó
Sorozatunkban már közel egy tucat megyét bemutattunk. Érdemes felfedezni cikkeink segítségével Pest, Baranya, Nógrád, Győr-Moson Sopron, Veszprém, Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom vármegyék szépségeit is.
The post Magyarország kincsei: 10 kihagyhatatlan látnivaló Csongrád-Csanád vármegyében first appeared on Sokszínű vidék.
