Másfél milliárd eurót költöttek a Szajnára, és még mindig kérdéses, elég tiszta-e az úszóknak

Miközben Párizs és főként a párizsi politika mindent megtett, hogy a Szajnában ismét olimpiai számot rendezhessenek 1923 után, a projekt össztűz alá került. Pedig lehetne ez egy példaértékű projekt is, hiszen a világ legszennyezettebb folyói nem hogy sportolásra alkalmatlanok, hanem bárminemű élet számára is.

A párizsi olimpia nyílt vízi számaiban kap szerepet a Szajna, melynek vízminőségével kapcsolatban az elmúlt hónapokban komoly aggályok merültek fel. A folyóban a nyílt vízi úszóknak és a triatlonosoknak kell majd teljesíteniük – legalábbis a tervek szerint.

A párizsi olimpiai pályázatban még nem szerepelt a Szajna versenyhelyszínként történő bekapcsolása, csak a megnyitó ünnepséget tervezték a folyóra. Később derült ki, hogy a triatlonosok úszószámát és a hosszútávúszás versenyeit is a folyóban akarják megrendezni.

Ennek érdekében a francia főváros az elmúlt években már több mint 1,4 milliárd eurót fordított a Szajna vízminőségének a javítására.

Tisztító és vízelvezető rendszereket telepítettek annak érdekében, hogy megfelelő legyen a víz tisztasága a sportolók számára, és esővíz-gyűjtő medencéket is kiépítettek. Az utóbbi hetekben pedig, az ötkarikás tervek megvalósítása érdekében még több pénzt pumpáltak a projektbe, nemcsak azért, hogy az ígéretörvényben ne merüljön el néhány politikus, hanem hogy az olimpia után, 2025-ben három olyan szabadtéri fürdőhelyet nyithassanak meg a Szajnán, amik a rakpartról is megközelíthetők.

A francia főváros folyóját már 1923-ban fürdésre alkalmatlannak minősítették, és most az olimpia miatt oldják fel ezt a tilalmat. Rengeteg kritikát kapott a terv, főleg azért, mert nem tűnik maradéktalanul sikeresnek a folyó vízminőségének helyrebillentését érintő erőfeszítés.

Mivel az élsportolók egészségét, főként a nyíltvízi úszás során számos tényező veszélyezteti, rendszeresek a vízminőségi ellenőzések azokban a folyókban, tavakban, ahol ilyen versenyszámokat megrendezhetnek. Csakhogy június elején három francia szakember kajakkal ment végig a Szajna párizsi szakaszán, hogy megnézzék, mi a helyzet a folyó tisztaságával. Az összegyűjtött szemétben, illetve a Szajna vízmintájában pedig még mindig hemzsegtek a coli baktériumok.

Akkor a megengedett felső határérték két és félszeresét lehetett kimutatni a folyóvízből.

Az aggályok leöblítése érdekében Párizs polgármestere, előtte pedig a francia sportminiszter is megmártózott a Szajnában az utóbbi hetekben, és rövid ideig úszkáltak is benne, bizonyítandó, hogy a folyó alkalmas az úszóversenyek megrendezésére. Az X-en közzé is tett videón Amélie Oudéa-Castéra miniszter nemcsak az algás rakpart rámpáján csetlik-botlik, hanem elsőre mintha az arcát sem nagyon akarná a vízbe mártani:

Baignade dans la Seine: les images de la ministre des Sports plongeant dans le fleuve à Paris à 13 jours des JO pic.twitter.com/xzZu3K13so

— BFMTV (@BFMTV) July 13, 2024

Az tehát az elköltött eurómilliók és a politikai motiváció ellenére máig kérdéses: valóban alkalmas a Szajna az olimpiai versenyek megrendezésére?

Az elmúlt időszak esőzései miatt ugyanis a túlterhelt csatornarendszerből rengeteg szennyvíz került a folyóba, így kérdéses, hogy valóban egészség- és teljesítményveszélyeztetés nélkül alkalmas a helyszín a július 30-31-én, augusztus 5-én és augusztus 8-9-én rendezett versenyek megtartására. Sokan fogalmaztak meg ezzel kapcsolatos fenntartásokat is, a nyílt vízi úszás holland női olimpiai bajnoka, Sharon van Rouwendaal például már előre közölte: antibiotikumot szándékozik szedni, mielőtt a Szajnában nekivágna a 10 kilométeres ötkarikás távnak, és több nemzeti sportszakági szövetség is ezt javasolta a sportolóinak.

A szervezők ennek ellenére kitartanak a terv mellett, az olimpiai megnyitó előtt azt közölték: a mérések hetek óta megfelelő értékeket hoznak, és az előrejelzések alapján nem tartanak attól sem, hogy veszélyesen emelkedne a vízállás, amivel együtt a baktériumszint is rendre nő.

De vajon miért ennyire fontos a Szajna-projekt? Párizs azzal nyerte ugyanis el a rendezési jogot annak idején, hogy ez az olimpia lesz az eddigi legkörnyezetbarátabb világsportesemény, a korábbi játékokhoz képest felére csökkentik a karbonlábnyomát, és minden rendezési terv a fenntarthatóság jegyében zajlik majd.

Az üzenet, és így a folyótisztítási projekt is azt célozza tehát, hogy a környezet, illetve élővizek védelmére irányítsa a figyelmet. Kérdés, a Szajna erre képes-e, főként úgy, hogy a francia fővárosban megmártózni nem egyenesen arányos azzal, amikor milliók létfenntartását szolgáló folyók vannak komoly veszélyben.

És akkor a tíz folyó, amelyek mellett a Szajna kristálytiszta hegyi pataknak tűnik:

Citarum, Indonézia
Nagyon erős verseny alakult ki a világ legszennyezetebb folyója címért, de végül a Citarum diadalmaskodott. A mellé épült gyárak és nagyvárosok miatt a folyó higanyszintje több mint százszorosa a még megengedettnek, a felszínét pedig a környékről belemosott műanyag szeméttől alig látni.

Gangesz, India
A világ harmadik legnagyobb folyója kétmilliárd ember vízellátásáért felel, ehhez képest 1100 ipari létesítmény mindennemű tisztítás nélkül ereszti bele a szennyvizét. Mivel szent folyó, milliók fürdenek benne a megtisztulás reményében.

Pasig, Fülöp-szigetek
A nyomornegyedeken keresztül folydogáló Pasigba korlátlanul ömlik a szennyvíz, olyan szinten szennyezett, hogy biológiailag hallottnak nyilvánították, ami azt jelenti, hogy semmilyen élet nem képes túlélni benne, se hal, se növény.

Matanza-Riachuelo, Argentína
A körülbelül 60 kilométer hosszú folyót csak vágóhíd-folyóként emlegetik. A környező bőrgyárakból olyan mennyiségű nehézfém-szennyeződés (jellemzően ólom) került bele, hogy a világ legszennyezettebb helyeinek top 10-es listájára is fel szokott férni.

Buriganga, Banglades
Banglades egyik legnagyobb folyója az ipari és emberi szennyezéstől teljesen kihalt, a folyó koromsötét vízében nincs nyoma életnek, a meder szinte teljesen telítődött szeméttel és mérgező lerakódással.

Yamuna, India
A Himaljából eredő kristálytiszta folyó a sűrűn lakott az iparosított részekre érve elveszíti kék színét, a felszínén mérgező hab úszik, és vízi életre alkalmatlan. A bekerülő elképesztő mennyiségű tisztítatlan szennyvíz miatt a vize súlyosan lúgos, a pH értéke 11.

Marilao, Fülöp-szigetek
Több millió ember számára kellene vizet biztosítania, ennek ellenére a mellé települt bőrgyárak, hulladéklerakók és fémipari érdekeltségek miatt rendkívül szennyezett.

Jordán, Jordánia
A folyó alsó, jordániai szakaszának az állapota folyamatosan romlik, a belekerülő szennyvíz és a környező mezőgazdasági területekről bemosódó vegyi anyagok miatt visszafordíthatatlan károkat szenvedett.

Sárga-folyó, Kína
A mellé települő gyárak miatt a folyó szinte kiapadt, ami pedig a medrében még csörgedezik, azt is nehéz víznek hívni: olyannyira szennyezett, hogy már öntözésre sem használják.

Sarno, Olaszország
Európa legszennyezettebb folyója Pompeii és Nápoly közelében folyik, és annak ellenére, hogy a forrásnál még ivóvíz minőségű, a mezőgazdasági tevékenységek és az ipari hulladékok miatt az alsóbb szakaszokon már kritikus állapotban van.

The post Másfél milliárd eurót költöttek a Szajnára, és még mindig kérdéses, elég tiszta-e az úszóknak appeared first on Forbes.hu.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed