A magyar–szlovák határ mindkét oldalát bejártuk a hétvégén, hogy tájékozódjunk a száj- és körömfájás-fertőzés elleni védekezésről. Először Darnózselire – itt 1000 –, majd Dunakilitire mentünk, ahol 2500 szarvasmarhát tartanak. Április 1-jén mindkét állományban azonosították a betegség klasszikus tüneteit. Darnózselin odaérkezésünk után a tehenészeti telepet épp a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. (KAEG) gépjárműveinek sora hagyta el. Vagyis itt nem vezettek be olyan korlátozást, mint Rábaportdányban, ahol a Kisalföld cikke szerint a helyi Mezőgazdasági Zrt. dolgozói „beköltöztek munkahelyükre”, és elzárták magukat a külvilágtól, így is fokozva a biztonságot.
Nagy István agrárminiszter egy hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: „az érintett telepeket zár alá vonták, védőzónákat jelöltek ki, ahová a gépjárművekkel csak fertőtlenítés után lehet ki- és behajtani”. Települési szintű zárlatról tehát nincs szó, illetve vasárnap az érintett telepről is távoztak ott tartózkodók. A darnózseli telep bejáratánál posztoló rendőr először igazoltatni akart bennünket, aztán erre mégsem került sor. Annyit tudunk meg, hogy itt a vasárnapi állapot szerint
A rendőrség vasárnap délutáni (hétfőn frissített) tájékoztatása szerint Darnózseli bevezető útjain fertőtlenítőpontok találhatók. Dunakilitin épp ottjártunkkor rakták ki az egyik fertőtlenítőszőnyeget. Még ott sem kezdődött el az állatállomány kiirtása, s a telepnél szintén rendőr állt.
Ezek után átmentünk Szlovákiába, ahol a dercsikai telepet üzemeltető Exata csoport „megerősítette, az állományban valóban felmerült a száj- és körömfájás gyanúja”. Már a határnál tapasztaltuk: az ottani kádszerű fertőtlenítő „medence”, amelybe az autóknak bele kellett hajtani, laikus szemmel is jóval komolyabbnak tűnt, mint a határ innenső oldalán lévő fertőtlenítőpont.
The post Megnéztük, hogy zajlik a száj- és körömfájás-fertőzés elleni védekezés a szlovák és a magyar oldalon first appeared on 24.hu.
