Minden ember izzad, ki jobban, ki kevésbé. Alapvetően az izzadással nincs semmi probléma, hiszen voltaképpen ilyenkor ürülnek ki a méreganyagok a szervezetből. Azonban ha valaki jobban izzad a kelleténél, és ez nem volt rá soha jellemző, akkor mindenképpen vizsgáltassa ki, hogy mi állhat a probléma hátterében. Mutatjuk is, hogy milyen előnyei vannak az izzadásnak!

Az izzadás a szervezet módszere arra, hogy a test megakadályozza a túlmelegedést. Izzadás nélkül gyakran fenyeget bennünket a hőguta vagy a hőkimerültség veszélye.

Az izzadással fogyhatunk is. Hogyan? Óránként akár 300 kilokalóriát is elégethetünk, amennyiben a kelleténél jobban izzadunk, például edzés közben. Azonban nagyon lényeges, hogy az edzés mellé iktassuk be az egészséges táplálkozást, hiszen a kettő kombinációjával látványos eredményeket érhetünk el.

Az izzadással a vesék is védve vannak, hiszen a verejték segítségével távoznak el a szervezetből azok a méreganyagok, amelyek egyébként betegségeket is okozhatnak.

Már napi 30 perces testmozgás is megizzaszthat bennünket, ami pedig segít a magas vérnyomás csökkentésében.

Az izzadásnak voltaképpen 3 fő előnye van: hőmérséklet-szabályozás, elektrolit-egyensúly, sav-bázis egyensúly. Egyes kutatások szerint más előnyei is vannak az izzadásnak, például a bőr hidratálása, védelem a bőrfertőzések ellen, méregtelenítés, a metabolikus „hulladékok” eltávolítása a szervezetből.

Az izzadás egyik előnye tehát nem más, mint a hőmérséklet-szabályozás. A túl magas hőmérséklet nagyon kimeríti a szervezetet, és akár még halálhoz is vezethet. A testünk azonban nagyon jól tudja szabályozni a testhőmérsékletet, mégpedig az izzadással. Amikor a termoreceptorok, azaz a hőérzékelők a testben és a bőrben azt észlelik, hogy a test kezd túlmelegedni, akkor jelzik a hipotalamusznak, hogy aktiválja az autonóm idegrendszert. Erre az autonóm idegrendszer hírvivőket választ ki, amelyek pedig bekapcsolják a specifikus verejtékmirigyeket. Ennek hatására az izzadtság befedi a bőrfelületet, és amikor ez a verejték elkezd párologni, akkor a test hőmérséklete csökkenni kezd, és kezd helyreállni az egyensúly.

Az izzadásnak más szerepe is van: segít helyreállítani az elektrolit- és a sav-bázis egyensúlyt. Az olyan elektrolitok, mint a nátrium és a kálium, hozzájárulnak a test különböző folyamataihoz, például az ideg- és az izomműködéshez. Ezenkívül segítenek fenntartani a sav-bázis egyensúlyt is, ami kulcsszerepet játszik a szervezet összes fiziológiai folyamatának normális működésében. Amennyiben elektrolit- vagy sav-bázis egyensúlyhiány alakul ki, akkor ennek számos negatív tünete és következménye lehet. Az izzadás az egyik mód arra, hogy a test szabályozza az elektrolit- és a sav-bázis egyensúlyt.

Az izzadásnak más előnye is létezik, például a bőr hidratálása. Az izzadás segíthet megőrizni a bőr egészségét azáltal, hogy vizet és természetes hidratálószereket, például káliumot, laktátot és karbamidot juttat a bőrbe.

Az izzadtság segíthet megelőzni a bőrfertőzéseket, amikor a verejtékmirigyek bizonyos anyagokat, például antimikrobiális peptideket választanak ki.

Számos tanulmány szerint az emberi verejték sok toxint is tartalmaz. Ezzel pedig nagyon sok méreganyag ürül ki a szervezetből, azaz elmondhatjuk, hogy az izzadással mintegy méregtelenít is a szervezet.