Az Országgyűlésnek benyújtott jelentésében a Papcsák Ferenc által vezetett testület több krititkát is megfogalmazott, jelezve, több olyan észrevételt is tettek az eltelt időszakban, amelyek nem találtak meghallgatásra. Ezek közé sorolják, hogy Papcsák Ferenc hiába vetette fel, hogy törvénysértőnek minősíthetőek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnök (Patai Mihály) hatáskörének kiüresítését célzó lépések. Nehezményezték, hogy hiába kérték, Matolcsy György MNB-elnök csak ritkán jelent meg üléseiken, a vizsgálatvezető taggal a kapcsolattartást beosztottaira ruházta, többszöri megkeresésüket is figyelmen kívül hagyta.
A testület jelentésében többször is kiemeli, hogy a jegybanknak csökkentenie kellene működési költségeit. Azok ugyanis 2019 kivételével minden évben az inflációt meghaladó mértékben nőttek az elmúlt évtizedben.
Az átlagos költségnövekedés az elmúlt öt évben évi 14%-os volt, így a működés költségei öt év alatt megduplázódtak. Az utóbbi év 17%-os növekedési rátája ebben a tekintetben átlagosnak tekinthető.
Többször felhívták a figyelmet a fegyelmezett, takarékos gazdálkodás fontosságára, de az ezzel kapcsolatos elvárások nem érvényesültek a jegybanki működésben. 2023-ban, 2024-ben is visszatérően kérték, hogy a menedzsment állítson össze megtakarítási listát, keresse folyamatosan, miként lehetne a működési költségek, a ráfordítások, a beruházási kiadások növekedését lassítani.
A Magyar Nemzeti Bankban 2017 óta bértömeg-gazdálkodás folyik, a bértömegkereteket évente igazgatósági határozat rögzíti. 2023-ban
hozzávetőlegesen 1600 ember személyi jellegű ráfordításaira 38 milliárd 43 millió forinttal terveztek, ami 17%-kal haladta meg az előző évi költségeket.
Végül a tervet 3,2%-kal túllépve, 39 274 milliót fordítottak személyi jellegű kifizetésekre, tehát a tényleges költségekben 21%-os növekedés történt.Egy évvel korábban szintén jelentősen, 17%-kal emelkedtek ezek a költségek. Félmilliárdos túlköltést okozott az évközepi béremelés.
Hasonló nagyságrendű többletterhet okozott a balatonakarattyai üdülő vártnál nagyobb kihasználtsága, a reprezentációs túlköltés, hiába jelezték mind a létszám, mind a személyi jellegű ráfordítások növekedését. Az írták, az MNB 2024. évi pénzügyi tervének tárgyalásakor is
kezdeményezték a takarékossági intézkedések végrehajtását, az elfogadott pénzügyi terv módosítását, ám az ülésen elhangzott kritikákat és véleményeket a jegybank a végleges terv elkészítésekor nem vette figyelembe. A beszámolóból az is kiderül, hogy hiába kérték a jegybank kizárólagos és többségi tulajdonában álló leányvállalatok közvetlen ellenőrzési jogát, az MNB jogértelmezése szerint erre a hatályos törvények alapján korlátozottan van lehetőségük, ezért jogszabálymódosítást kezdeményeztek.
The post Nagyon kritikus jelentést tettek közzé az MNB-ről first appeared on 24.hu.
