Amerikai nagyvállalatok sora tiltakozik a részvények tokenizációja ellen – hiába támogatja azt a világ legnagyobb vagyonkezelője, a BlackRock –, ez azonban sajnos nem fogja megakadályozni a kriptokereskedőket abban, hogy a vállalatok részvényeinek kriptovalutás változataival kereskedjenek.
A kriptoipar a tőzsdei részvényeket is a blokkláncra vinné, ahol éjjel-nappal, olcsón lehetne kereskedni velük – az amerikai nagyvállalatok többsége azonban egyelőre nem kér ebből. Az új amerikai szabályozás lehetőséget ad a cégeknek, hogy nemet mondjanak, és sokan élnek is vele.
Csakhogy a tiltakozás csak az Egyesült Államokon belül számít: külföldön már most is milliárdokat forgatnak az ilyen „digitális részvényekkel”, a cégek beleegyezése nélkül. Közben a Wall Street legnagyobb szereplői is beszálltak a versenybe, így a kérdés már nem az, hogy lesz-e tokenizált részvénypiac, hanem az, hogy ki fogja uralni.
„Figyelem, tőzsdén jegyzett vállalatok vezérigazgatói! A kriptoipar hamarosan szabályozatlan kereskedési platformokon fogja »tokenizálni« a részvényeiket. CSELEKEDJENEK MOST, hogy megvédjék vállalatukat és befektetőiket!”
Ez a figyelmeztetés csaknem fél oldalt foglalt el a Wall Street Journal egy héttel ezelőtti hétvégi számában. A hirdetést a Common Sense Leadership Fund nevű, homályos hátterű, virginiai székhelyű konzervatív nonprofit szervezet finanszírozta, amely saját honlapja szerint „az egyéni szabadságot, az alacsonyabb adókat és a kevesebb szabályozást támogatja”.
A hirdetés további része a tokenizáció veszélyeit sorolja fel, a tulajdonosi viszonyok átláthatatlanná válásától a kibertolvajlásig, és arra szólítja fel a vállalatvezetőket, hogy éljenek a tiltakozási – egészen pontosan az ún. opt-out – jogukkal
A tokenizáció során valós eszközöket – legyen szó részvényekről, kötvényekről, ingatlanokról vagy műalkotásokról – blokkláncon nyilvántartott digitális tokenek formájában jelenítenek meg. Az ígéretek szerint ez olcsóbb kereskedést, gyorsabb elszámolást és éjjel-nappali hozzáférést tesz lehetővé.
A tokenizáció és általában a kriptoipar elleni nyilvános kirohanás mindössze egy héttel azelőtt jelent meg, hogy észak-koreai hackerek 6,4 milliárd dollárnyi ügyfélvagyont loptak el a világ legnagyobb kriptotőzsdéjéről, a Binance-ről.
Erről szól még a cikk
- Mit enged a tőzsdefelügyelet új szabálya, és hogyan tiltakozhatnak a cégek?
- Ötven nagyvállalat mondott nemet, köztük a Microsoft és az Nvidia
- Tényleg elutasítja az amerikai nagytőke a kriptót?
- Így kerülik meg a tiltakozást
- A Wall Street is tokenizál – csak a saját szabályai szerint
The post Olcsóbb, gyorsabb, nonstop nyitva tartás: így írnák újra, hogyan fektessünk be, de sok érdek feszül egymásnak appeared first on Forbes.hu.
