Unikális helyzetben van a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Miközben a legtöbb jegybank kénytelen kamatot emelni, az MNB előtt szabad az út a vágáshoz. A jegybank előtt álló döntésről, a forintra leselkedő kihívásokról, valamint a túl erős deviza nemzetgazdasági hatásairól kérdeztük az Akcenta magyarországi üzleti képviselőjét és devizapiaci elemzőjét, Vandlik Antalt.
A Magyar Nemzeti Bank kedden kora délután teszi közzé döntését a hazai alapkamatról. Az elemzői konszenzus szerint a monetáris tanács 25 bázispontot biztosan vágni fog a 6,25 százalékos irányadó rátából, sokak viszont az 50 bázispontot sem tartják elképzelhetetlennek.
Egy markánsabb vágás előtt minden adott. A forint több mint 4 éve nem látott szintre erősödött, hétfőn kora délután 352 forintot kellett adni egy euróért. Emellett az inflációs mutató is a jegybanki célsáv alatt van, a májusban mért adat 1,8 százalék volt. A forint erejével kapcsolatban vannak elemzők, akik hangoztatják, hogy a magyar gazdaság fundamentumai nem indokolják a 350-es szint körüli árfolyamot, miközben az exportra termelő vállalatok kifejezetten szenvednek ebben a devizakörnyezetben.
Azt is fontos látni, hogy a forint árfolyamát leginkább befolyásoló központi bankok, a Federal Reserve és az Európai Központi Bank – de említeni lehetne szinte egész Európát –, teljesen más pálya előtt áll, mint a Varga Mihály vezette testület. A Fed az inflációs mutató miatt kénytelen volt tartani a kamatszintet, annak ellenére, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény élére az a Kevin Warsh került, akitől azt várta a piac, hogy megadja Donald Trumpnak a gazdaságot élénkítő lazább monetáris politikát. Ez azért kifejezetten fontos a forint számára, mivel a dollár árfolyama jelentős hatással van a feltörekvő piaci devizákra, így a forintra is. A Fed korábban 2–3 kamatvágást is belengetett 2026-ra, most viszont az sem elképzelhetetlen, hogy Warsh vezetésével emelni fog a testület.
Amit az EKB már meg is tett. Június 11-én a Christine Lagarde vezette testület 25 bázispontot emelt, reagálva az európai inflációs kockázatokra. Ezzel a betéti kamat 2,25 százalékra nőtt, csökkentve a forint kamatelőnyét.
A carry trade ügyletek doppingolják a forintot
„Ki kell mondanunk, hogy egy spekulatív árfolyam a 350 forint körüli euró” – erről az Akcenta magyarországi üzleti képviselője és devizapiaci elemzője beszélt a Forbes.hu-nak. Vandlik Antal kifejtette, hogy a magyar fizetőeszköz – számos egymástól független hatásnak köszönhetően – 2025 elején indult el egy erősödő pályán.
Az a trend, ami a forint erősödést beindította, tavaly januárban indult, amikor Donald Trump ismét hivatalba lépett az Egyesült Államok elnökeként. Nem volt titok, hogy Trump politikája a dollár gyengítését célozta, ennek érdekében próbált is nyomást gyakorolni a Fed akkori elnökére, Jerome Powellre. Az amerikai devizastratégia segítette növekedő pályára a magyar fizetőeszközt, ezt a trendet pedig erősíteni tudta a vezetőváltás az MNB élén. Varga Mihály egy óvatos, adatközpontú monetáris politikát vezetett be, az alapkamatot pedig több mint egy évig rendkívül magasan, 6,5 százalékon hagyta.
Hazánk kamatelőnye így jelentős lett, ez pedig vonzotta a spekulánsokat, különösen az április 12-i választást követően, amikor egy fajta hurráoptimizmus is megjelent a piacon. A Tisza Párt megválasztásával a piac korán beárazta az uniós források felszabadítását, ezen keresztül pedig a beruházások felpörgetését.
Ez a veszély leselkedik a forintra
A legfontosabb kihívást a forint számára az iráni háború, pontosabban a Hormuzi-szoros válsága jelenti. Bár a legfrissebb hírek szerint az Egyesült Államok és Irán megállapodtak a békekötés feltételeiben, és hamarosan elindulhat az áruforgalom a globális ellátási láncok második legforgalmasabb csatornáján a szellem már kibújt a palackból.
Egyrészt a szoros majdnem 4 hónapon keresztül zárva volt, ami hatalmas kiesést jelent a nemzetközi gazdaság számára. Másrészt a konfliktus alatt Irán kritikus csapásokat mér a kulcsfontosságú ipari infrastruktúrára az Öböl menti országokban, aminek helyreállítása akár 1–2 évet is igénybe vehet.
Mivel a Hormuzi-szoroson olyan nyersanyagok haladnak keresztül, mint a kőolaj, földgáz, kén, hélium vagy az alumínium, a több hónapos leállás vélhetően inflációs sokkot fog okozni Európában az év második felében.
Emellett hangsúlyozni kell a devizánk kamatelőnyének az elvesztését. Ha az EKB és a Fed emeli az irányadó rátát, miközben az MNB csökkenti a magyar alapkamatot, a kamatelőny megszűnhet, a spekulatív befektetők pedig túladhatnak a felvásárolt forintjukon. Ennek hatása egy viszonylag gyors ütemű forintgyengülést idézhet elő.
Vandlik Antal pontosan ezért hangsúlyozta, hogy a június 23-i jegybanki ülés esetében nem feltétlenül magára a döntésre kell figyelnie az elemzőknek és a befektetőknek, hanem az azt követő kommunikációra.
Nagyon érdekes azt látni, hogy a forint annak ellenére tudott erősödni az elmúlt hónapokban, hogy a gazdaság milyen állapotban van. A tervezett hiány 93 százalékát már elköltötte az ország, miközben a költségvetési hiány már most 7 százalék körül van, és nem is látjuk a végét. Az új kormánnyal szemben rengeteg az elvárás. Be kell indítani a gazdasági növekedést, miközben a közszolgáltatásokat is nagy mértékben javítani kell
– összegezte a hazai gazdasági kihívásokat a devizapiaci elemző. A magyar gazdaság fundamentumai nem indokolják a forint erejét, és ez még visszaüthet a későbbiekben.
Szénné gyúrta magát a forint, jöhet az izomláz?
„Magyarországon az exportra termelő cégek, illetve minden vállalkozás, mely devizában szerezte a bevételét, úgy szokott rá a folyamatosan gyengülő forintra, mint egy drogra – mondta Vandlik Antal. – 15 évig egy csúszó leértékelődésben éltünk, gyakorlatilag borítékolható volt hogy az év végén 4–5 forinttal gyengébb lesz a pénzünk, mint az év elején. Akinek az értékesítése bármilyen formában devizabevétel volt, az pontosan tudta, hogy a tervezetthez képest többet kap majd a termékéért, vagy szolgáltatásáért.”
Az exportra termelő cégek, vagy például az idegenforgalmi szektor számára nagyon fájdalmas az erős forint. Sok vállalkozásnál akár veszteségbe is fordulhatnak a számok, ha a trend az év végéig folytatódik. Természetesen meg kell említeni az importőröket is, akik most akár leértékelésekkel csábíthatják a vásárlókat.
Az erős forint vesztesei között szerepelnek azok a cégek is, melyek itthon termelnek és értékesítenek, viszont külföldi cégekkel konkurálnak. Ilyenek lehetnek akár mezőgazdasági cégek.
Vandlik Antal szerint az erős forint miatt szenvedő cégek kiheverhetik ezeket a negatív hatásokat, viszont ehhez idő kell. Gazdasági szempontból nem az a lényeg, hogy az euró árfolyama 300 vagy 400 forint. A stabilitás a kulcs. A gazdasági szereplőknek tervezniük kell, előre kell látniuk az alapvető folyamatok alakulását. „A legnehezebben a nem várt kihívásokat lehet kezelni” – véli az elemző. Hozzátette, hogy ezért különösen fontos a jegybank kamatdöntés utáni sajtótájékoztatója, ami jelzés lesz a piacok felé a magyar gazdaság stabilitásáról.
„Ha a forint ilyen erős marad hosszú távon, az egy strukturális átrendeződést okozhat a magyar gazdaságban. Ez nem biztos, hogy baj, viszont egyértelműen fájdalmas lesz sokak számára. Vannak olyan alacsony hozzáadott értékű vállalkozások, ahol kifejezetten alacsonyak a marzsok és árérzékenyek a szereplők. Ha a forint ereje kitart, ők nem lesznek versenyképesek, véráldozatai lesznek a változásnak”
– magyarázta a szakértő.
Hozzátette, hogy a gazdaság egészét nézve ez lehetőséget kínál az ország számára. A fejlett technológia beszerzése sokkal kedvezőbb az erős forint mellett. Azok a cégek, melyek most tudnak eszközöket, gépeket, technológiát vagy know-how-t beszerezni, rendkívül nagy mértékben fejlődhetnek. A forint ereje hosszú távon a magyar vállalati szektor versenyképesebb működésében csúcsosodhat ki.
Mit várhatunk a Magyar Nemzeti Banktól?
Ahogy arról írtunk, az MNB egyedülálló helyzetben van, minden tényező a kamatcsökkentést támogatja. A jegybank segítheti az új kormányzatot a gazdasági fellendülésben, ha egy 25 bázispontos vágással elindít egy kamatcsökkentési ciklust.
Sőt, a jelenlegi környezetben az 50 vagy akár 75 bázispontos csökkentés sem teljesen légből kapott elképzelés.
A jegybanknak nincsenek gazdaságpolitikai céljai, a keddi döntés viszont irányt mutat majd Magyarország számára. A kamatcsökkentési ciklus elindítása vagy egy merészebb kamatvágás egyértelműen a gazdasági növekedés beindítására tett szándékra utalhat. Jelen helyzetben nincs kényszer a monetáris tanácson, teljes mértékben a tagok döntése, hogy milyen irányba állítják a forintot, azon keresztül a magyar gazdaságot.
The post Szénné gyúrta magát a forint, jöhet a véráldozatokat követelő izomláz appeared first on Forbes.hu.
