Nagyon megütheti a magyar cégeket is, ha kitiltják a Huaweit az Európai Unióból. De mi igaz ebből és kiket érinthet leginkább?
„Példátlan lépésre készül az Unió!” „Kitiltanák a Huaweit Európából!” – ilyen és ehhez hasonló címmel megjelenő cikkek lepték el az európai sajtót a napokban, ami nyilván számos hazai vállalatot és átlagos felhasználót is megrémíthet. Teljes joggal.
A Trump- és Biden-adminisztrációk által több mint hét éve fenntartott embargó alatt az okostelefonok eladásai bezuhantak. Ám mindez arra is rávilágított, hogy a kínai állam támogatását is élvező konszern valóban több lábon állt és áll.
A hálózati készülékek piacán stabil hídfőállásokat épített ki, a viselhető eszközök révén a konzumer eszközök szegmensében a legbefolyásosabb szereplők közé tartozik. És nem utolsósorban mostanra egy rendkívül széles körű szoftveres-hardveres B2B portfóliót hozott létre, amely többek között egymással szorosan összefonódó megoldásokat kínál az oktatástól kezdve a bánya-, építő-, jármű- és energetikaiparon át az egészségügyig,
Olyan hatalmas ökoszisztémáról van szó, amelynek csápjai szinte láthatatlanul elérik a bolygó szinte minden részét. Éppen ezért a kontinensen és hazánkban is pörölycsapással érne fel sokak számára az általános tiltás.
A már meglévő rendszereket nem lehet bővíteni, problémák merülnének fel a garanciával, és így előbb-utóbb arra kényszerülnének, hogy óriási költségekkel lecseréljék, kiváltsák azt. De nem ez a helyzet.
Az Európai Unió korábban is jelezte aggályait a Huawei termékei iránt, és most csupán eggyel magasabb szintre lépett. Az Európai Bizottság fogalmazott meg egy javaslatot, amely szerint a jövőben ki kellene zárni a konszernt, illetve mellette a szintén kínai ZTE-t az európai hálózati és mobilkommunikációs infrastruktúrából.
Kép: Huawei
Tehát nem egy tiltásról, pláne nem általános érvényűről beszélünk. Viszont tény, hogy egy ilyen írásba foglalt javaslat már világosabb jel arra, hogy később akár drasztikusabb lépésekre is sor kerülhet. Tehát egyfajta üzenet ez az érintett felhasználók számára:
lehet, jobban teszik, ha elkezdenek a jövőben alternatívákban gondolkodni.
Fel sem merült, hogy bárkinek ki kellene dobnia vagy cserélnie kellene a már meglévő infrastruktúráját, ami magától értetődően horribilis összegbe kerülne. Az Európai Bizottság azt az óhaját fejezte ki, hogy ha korszerűsítésre, bővítésre kerül sor, akkor inkább más vállalatokat részesítsenek előnyben az érintett állami vagy piaci szereplők.
Várható a tiltás?
2020-ban az Európai Unió elfogadta az úgynevezett „5G Toolbox” ajánláscsomagot, amely arra ösztönözte a tagállamokat, hogy korlátozzák a „magas kockázatú beszállítók” részvételét a kritikus távközlési infrastruktúrákban. Bár az uniós dokumentumok sokáig nem nevezték meg konkrétan az érintett cégeket, a szabályozás gyakorlatilag a Huawei és a ZTE ellen irányult.
Az intézkedések azonban csak ajánlás jellegűek voltak, ezért a tagállamok eltérően alkalmazták őket. Míg egyes országok – például Svédország vagy részben Németország – szigorították a kínai beszállítók szerepét, mások, így hazánk továbbra is jelentős arányban használták a távol-keleti országból származó hálózati eszközöket. Brüsszel szerint emiatt az uniós távközlési rendszer egészében továbbra is fennmaradtak a biztonsági kockázatok.
Fotó: Szalai Péter // Forbes.hu
Az EU álláspontja az idei évre jelentősen szigorodott. Az átdolgozás alatt álló új, Cybersecurity Act 2 (CSA2) néven emlegetett kibervédelmi rendelet már lehetőséget teremtene arra, hogy uniós szinten minősítsék a kockázatos beszállítókat, hivatalosan „magas kockázatúnak” nyilvánítsanak bizonyos cégeket, kötelezővé tegyék egyes gyártók eszközeinek kivonását, sőt akár teljesen meg is tiltsák azok használatát kritikus infrastruktúrákban.
A szigorítás mögött nemcsak technológiai, hanem geopolitikai megfontolások is állnak. Az európai döntéshozók egyre nagyobb veszélyt látnak a kínai állami befolyásban, a hírszerzési és kiberbiztonsági kockázatokban, valamint a hibrid hadviselés lehetőségében.
Emellett az EU egyre hangsúlyosabban beszél „technológiai szuverenitásról”, vagyis arról, hogy csökkenteni kell az Európán kívüli technológiai függőséget. A folyamatra az Egyesült Államok nyomása és a nyugati szövetségesek összehangolt fellépése is hatással van. Az Európai Unió hivatalosan továbbra is azt hangsúlyozza, hogy nem Kína-ellenes szabályozást alkot, hanem egy országsemleges kiberbiztonsági rendszert épít ki, ugyanakkor a legtöbb elemzés szerint a tervezett intézkedések elsődleges célpontjai továbbra is a Huawei és a ZTE.
Bajban a napelemek?
A hálózati és kommunikációs rendszerek mellett az Európai Unió egy másik fontos területen is gáncsot vetne a Huaweinek. Az Európai Bizottság hétfőn bejelentette, hogy megakadályozza az uniós támogatások felhasználását olyan napelemes inverterek beszerzésére, amelyeket biztonsági szempontból magas kockázatúnak minősít. Az érintett vállalatok között szerepel a kínai technológiai óriás, a Huawei is.
Kép: Huawei
Siobhan McGarry, a Bizottság szóvivője újságíróknak elmondta, hogy az EU végrehajtó testülete úgy határozott, hogy „haladéktalanul konkrét intézkedéseket” vezet be annak érdekében, hogy csökkentse „az EU kritikus infrastruktúrájának külföldi szereplők általi megzavarásából fakadó kockázatokat”. Ennek részeként olyan iránymutatások készülnek, amelyek korlátozzák az uniós források felhasználását azoknál a projekteknél, amelyek magas kockázatú beszállítóktól származó invertereket alkalmaznak.
Egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő szerint azok a magas kockázatú beszállítók, amelyek már részt vesznek EU-finanszírozású projektekben, mentességet kérhetnek. A Bizottság november 1-jéig dönt arról, hogy engedélyezi-e számukra a projektek folytatását a beszállítókra vonatkozó korlátozások nélkül.
Az említett inverter a napelemes rendszerek egyik legfontosabb eleme: ez alakítja át a panelek által termelt egyenáramot váltóárammá, folyamatos adatkapcsolatban állhat a hálózattal, távmenedzsmentet végezhet, szoftverfrissítéseket fogad, és sok esetben hozzáfér az energiahálózati működési adatokhoz is. Emiatt az európai biztonsági szervek egyre inkább úgy tekintenek rájuk, mint potenciális kibervédelmi kockázatra.
Az EU-ban attól tartanak, hogy ha egy külső, különösen kínai gyártó túl nagy szerepet kap az energiahálózatok digitális vezérlésében, akkor hozzáférhet érzékeny hálózati adatokhoz, távolról veheti át az irányítást rendszerek felett, illetve válsághelyzetben akár komoly zavart is okozhat az infrastruktúrában is.
A mostani uniós elképzelés lényege nem az, hogy általánosan betiltanák a Huawei napelemes termékeit, hanem hogy az EU-s támogatásokból finanszírozott projektekből fokozatosan kizárhatják őket.
Azaz magánpiacon bizonyos országokban továbbra is lehetne ilyen eszközöket használni, ám uniós pénzből támogatott beruházásoknál már nem feltétlenül lennének elszámolhatók.
A november 1-jei dátum valószínűleg egy új támogatási vagy közbeszerzési szabályozási ciklushoz kapcsolódik, nem pedig egy teljes EU-s tiltás kezdete. Az ilyen intézkedések általában úgy működnek, hogy a már jóváhagyott projektek még kifutnak, illetve az új pályázatokra viszont már szigorúbb feltételek vonatkoznak.
Politikailag ez azért fontos fejlemény, mert azt mutatja, hogy az EU a Kínától való technológiai függés csökkentését már nemcsak a távközlésre, hanem az energiaiparra is kiterjeszti. Ez összefügg azzal is, hogy az európai döntéshozók az energiarendszereket ma már ugyanúgy stratégiai infrastruktúrának tekintik, mint az 5G-hálózatokat vagy a felhőszolgáltatásokat.
Visszavágó
A várakozásoknak megfelelően Kína élesen, fenyegetően reagált a tervezett szigorításokra és a belengetett tiltásra. A kereskedelmi minisztérium egy 30 oldalas dokumentumban figyelmeztette Brüsszelt arra,
hogy ha az EU „magas kockázatúnak” minősíti a kínai cégeket, vagy kötelezően kiszorítja őket az európai piacról, akkor Kína releváns vizsgálatokat indíthat európai vállalatok ellen, és kölcsönös intézkedéseket vezethet be.
Emellett Peking leveleket küldött az Európai Bizottság ipari és telekommunikációs részlegeinek, amelyekben több vitatott elem törlését követelte a készülő szabályozásból.
A Huawei munkatársai megerősítették a Forbes.hu-nak, hogy a cég hivatalosan is tiltakozik az Unió lépései ellen. A konszern álláspontja szerint
„az EU-s bizottsági jogalkotási javaslat, amely a ténybeli bizonyítékok és a műszaki szabványok helyett a származási ország alapján korlátozná vagy kizárná a nem uniós beszállítókat, sérti az Európai Unió méltányosságra, megkülönböztetésmentességre és arányosságra vonatkozó alapvető jogi elveit, valamint a WTO-val (Világkereskedelmi Szervezet) szemben fennálló kötelezettségeit”.
A ZTE magyarországi képviselete egyelőre nem reagált a megkeresésünkre.
The post Tényleg kitiltják a Huaweit Magyarországról? appeared first on Forbes.hu.
