A vagyonvisszaszerzés Magyarországon nemcsak milliárdok sorsáról, hanem akár letöltendő börtönbüntetésekről is szólhat – állítja Horváth Lóránt ügyvéd. A Forbes Money podcast vendége szerint több ezer ügy indulhat el, és a felelősségre vonás a legmagasabb politikai körökig is elérhet, már ha bírja erőforrással az igazságszolgáltatás.
Magyar Péter a kétharmados választási győzelme után sem feledkezett meg egyik legfontosabb kampányígéretéről, miszerint elindítják a „vagyonvisszaszerzést” Magyarországon. Ezt a feladatot a Tisza-kormány egy teljesen új szervre, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra bízná.
Vagyonvisszaszerzés: milyen ügyekben indulhat eljárás?
Dr. Horváth Lóránt vezető ügyvéd, az Ügyvédkör elnöke a Forbes Money podcastban arról beszélt, nagyon fontos, hogy a vagyonvisszaszerzés a jogszerűtlenül megszerzett vagyonra irányulhat. Ez a társadalmi bizalom megszilárdítása érdekében fontos, illetve az Európai Uniótól érkező elvárás is, hogy jogállami keretekközött történjen a felelősségre vonás.
Elképesztő mennyiségű állami pénz áramlott a magánszektorba és veszítette el közpénz jellegét. Ezek közül az ügyek közül már többet feltártak az elmúlt 16 évben is, viszont olyan szereplők maradtak ki az eljárásokból, akinek felelniük kellett volna
– mondta Horváth Lóránt. Jellemző volt, hogy költségvetési csalásos ügyekben a bírósági tárgyalásokról hiányoztak olyan személyek, akik a tényleges haszonélvezők és irányítók voltak. „Úgy beszélgettünk ügyekről a bírósággal meg az ügyészséggel, hogy vannak nevek, amiket nem lehetett kimondani” – jellemezte az elmúlt éveket az ügyvéd. Szerinte ezeket az eljárásokat kell mindenek előtt helyretenni.
A vagyonvisszaszerzés tárgykörébe tartozó pénzek minden esetben az állami vagyonhoz tartoztak. Ezeket a pénzeket az állam különböző eljárásokon keresztül – közbeszerzések, pályázatok, koncessziók, stb. – juttatta el magán szervezetekhez. Ezeket az ügyeket ketté kell bontani. Egyrészt: az állam és az állam szereplői követtek-e el bűncselekményeket azzal, hogy ezek az eljárások nem jogszerűen lettek elvégezve? Amennyiben bebizonyosodik, hogy igen, ezek a hivatali bűncselekményeknek számítanak. Másrészt pedig ott vannak az üzleti szereplők, akik gazdasági bűncselekményekben vonhatók felelősségre, amiért az állami költségvetést megrövidítették.
Brutális erőforrás kell az elszámoltatáshoz, ha komolyan gondolják
„A hivatali bűncselekmények esetében nagyjából 7-8 ezer eljárást kell majd elindítani a Nemzeti Adó-, és Vámhivatal bűnügyi szervének” – mondta Horváth Lóránt. Hozzátette, hogy átlagosan egy évben 4 ezer új ügy indul meg. Mindehhez pedig még hozzá kell számolni azokat az ügyeket, amik már folyamatban vannak.
Az ügyvéd szerint ez olyan mennyiségű ügy, amely megfojthatja a hatóságokat.
Szerinte a legfontosabb, hogy az eljáró szervek állományát bővíteni kell, hogy megfelelő erőforrás álljon rendelkezésre a közeljövőben elkezdődő hatalmas mennyiségű ügy kezelésére.
„Rémületes emberhiány van jelenleg a rendvédelmi szerveknél. 40-50 százalékkal kevesebb az ember a testületekben, mint kellene.”
Horváth Lóránt szerint emellett a szakértelem is hiányzik. Szerinte 10-20 éves múlttal ezeknél a szerveknél már matuzsálemnek lehet számítani. A fiatalok néhány év után pályát váltanak, nagyon nagy a fluktuáció, ami a szakértelem rovására megy.
Az emberhiány akár akadálya is lehet a Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállításának. Horváth Lóránt szerint ezt a vállalást külső szereplők nélkül nem lehet megvalósítani. Külső szereplők alatt olyan szakértőkre gondolt, akik jelenleg nem ilyen területen működnek, de a szakértelmük kulcsfontosságú lehet a hivatal működésében. Példaként említette azokat az adótanácsadókat, akik járatosak a mesterséges intelligencia használatában és képesek hatalmas mennyiségű adatot minél rövidebb idő alatt feldolgozni.
A nyomozati szervek jelen pillanatban csak nagyon lassan tudnának egy 300 ezer oldalas dokumentumot feldolgozni. Miért ne adhatnák ki ezt a hatalmas információtömeget külsős cégeknek azzal a feladattal, hogy állítsanak össze belőle egy elkövetési térképet? Így sokkal gyorsabban összeállhatnának azok az anyagok, amivel a hivatal már tud érdemben dolgozni
– vázolta fel az ügyvéd az eljárások egy lehetséges menetét. Szerinte a piaci szereplők ilyen munkákat már régóta képesek hatékonyan elvégezni. A bevonásukkal pedig rendkívül fel lehetne gyorsítani a vagyonvisszaszerzési ügyeket.
Lesz olyan vagyonelem, ami már nem szerezhető vissza
Horváth Lóránt kiemelte, hogy csak és kizárólag azt a vagyont lehet visszaszerezni, ami jogszerűtlen módon került magánkézbe. Azoknak a pénzeknek az esetében, melyek útját jogszabályokkal építették ki, nem elképzelhető a vagyonvisszaszerzés.
Az, hogy a törvényhozás olyan jogszabályokat hozott, melyek lehetőséget biztosítottak arra, hogy bűncselekményeket követhessenek elm azt nem lehet orvosolni
– mondta az ügyvéd. Szerinte ezekben az ügyekben annyit lehet tenni, hogy meg kell javítani a rendszert, be kell zárni a kiskapukat, hogy ilyesmi többé ne fordulhasson elő.
Nagy pénzek, kis halak és a börtön ablaka
A visszaszerezhető vagyon esetében is problémát jelenthet, ha az adott vagyon már nincs az országban. Visszaszerzeni csak a likvid vagyonelemeket lehet, a mozdítható dolgokat, például a készpénzt. Magyar Péter múlt héten tett közzé egy videót, miszerint a NER-hez köthető üzletemberek nagy mennyiségben viszik ki a vagyont Magyarországról. Horváth Lóránt jelezte, hogy például a banki átutalásoknál a magyarországi és a külföldi banknak is ellenőriznie kell, hogy az érintett pénz milyen forrásból származik, ha feltűnően nagy értékről van szó.
A bankok bekérhetnek olyan dokumentumokat, melyek a pénz eredetét és a tényleges tulajdonos kilétét bizonyítják. Ez a validáció kell a nagyértékű kiutalásokhoz. Emellett egy külföldi országban megjelenő nagy mennyiségű pénz is figyelmet kelthet. Például, ha az érintettek készpénzben ki akarják venni a kivitt vagyont, akkor a bank vizsgálhatja annak a pénznek az eredetét. „A banki tranzakciókon keresztül e most zajló vagyonkimentések elég nagy akadályokba tudnak ütközni.”
Az ügyvéd szerint a készpénz esetében más a helyzet. A logisztika ugyan nehezebb, hiszen a vagyont szállítani kell. Azonban onnantól, hogy a vagyon eljut egy olyan országba, ahol nem túl szigorúak a pénzmosás elleni intézkedések, nehéz utána menni a dolognak.
Horváth Lóránt a Forbes Money podcastban világosan leszögezte, hogy a vagyonvisszaszerzési eljárások nem szimbolikus intézkedések lesznek. Szerinte ténylegesen letöltendő börtönbüntetéseket láthatunk majd a következő években ezeknek az ügyeknek a végén. Hozzátette, hogy a felelősségre vonás a legmagasabb körökig, vezető politikusokig érhet. Kifejtette, hogy ezeknek az eljárásoknak rengeteg érintettje le és a „kishalak”, akik nem voltak tényleges haszonélvezői ezeknek az ügyeknek vallomásokat fognak tenni, annak érdekében, hogy ne ők vigyék el a balhét.
Olyan ügyekről beszélünk, melyek nagyságrendileg nagyobbak, mint amivel mi ügyvédek a tárgyalótermekben találkoztunk. Ha ezeknek a bizonyítása megtörténik, elkerülhetetlen, hogy ezek az emberek börtönbe kerüljenek
– mondta Horváth Lóránt.
Regisztrálj a Forbes.hu-ra, és kövesd podcast-csatornáinkat a YouTube-on és a Spotifyon!
The post Ténylegesen letöltendő börtönbüntetéseket jelent, ha elindul a vagyonvisszaszerzés, a felelősségre vonás a legmagasabb szintig érhet appeared first on Forbes.hu.
