A védett erdőkre vonatkozó fakitermelési moratórium hamarosan lejár, októbertől tehát ismét zúghatnak a láncfűrészek, különös tekintettel a kétszeres mennyiségű szociális tűzifa kitermelésének célkitűzésére. A WWF Magyarország a hosszú távú tervezés fontosságát hangsúlyozza, és a természetvédelmi szempontból értékes erdők megóvásának garanciáit hiányolja, írta a Greenfo.
Szeptember végén lejár a moratórium
A június végén életbe lépett moratórium, ami a védett és Natura 2000 területen található, őshonos fafajokból álló erdőkben átmenetileg felfüggesztette többek között a tar- és végvágások lehetőségét, szeptember végén lejár.
Mindeközben a kormányzat a korábbiakhoz képest kétszeres mennyiségű, az önkormányzatok egy része által igényelhető és a rászorulók számára ingyenesen biztosítható szociális tűzifához való hozzáférést vállalt. A moratórium lejárta után tehát – ha addig nem történik érdemi döntés – októbertől várhatóan újra zúgni fognak a láncfűrészek a védett területeken is.
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter múlt hét pénteki közösségimédia-posztjában megnyugtató hangvételű üzenetet tett közzé.
A legértékesebb állami erdőket megvédjük, ezekben továbbra is tiltjuk a kitermelést. Különösen vigyázunk az őshonos, idős erdőállományokra. A védett területeken új, nagy kiterjedésű vágásterületeket nem engedünk
– fogalmazott a miniszter.
A természetvédelmi szempontból kiemelt helyeken miért van egyáltalán lehetőség vágásterületek létrehozására?
A WWF Magyarország korábban hét pontban foglalta össze, hogy milyen lépésekre van szükség a védett és Natura 2000 területek erdeinek új szempontú kezeléséhez, és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont is kiadta állásfoglalását a természetvédelmi szempontok hatékonyabb érvényesítéséről a hazai erdőkben.
Nem csak a nagy kiterjedésű tar- és végvágásokkal lehet probléma. A legértékesebb védett és Natura 2000 területeken álló, gyakran nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek részeként turisztikailag is kiemelt jelentőségű erdőkben a kevésbé erélyes beavatkozásokra sem lenne jó sort keríteni
– mondta dr. Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdőprogramjának vezetője.
A beavatkozások szétrombolják az erdei élőhelyek finom szerkezetét, károsítják az erdő talaját és aljnövényzetét
A vágásterületek nagymértékben ki vannak téve a klímaváltozás egyre fokozódó hatásainak, de a fáknak csak egy részét érintő ún. bontóvágások és szálalóvágások nyomán is sérül az állományklíma.
A beavatkozások szétrombolják az erdei élőhelyek finom szerkezetét, károsítják az erdő talaját és aljnövényzetét, miközben alapvetően a végvágások előkészítését szolgálják. A nemzeti parkokban és tájvédelmi körzetekben stratégiai cél a nagyobb kiterjedésű háborítatlan erdőtömbök – szakmai kifejezéssel élve A-zónák vagy természeti övezetek – kialakítása; amit veszélyeztet, ha az előttünk álló átmeneti időszakban nem sikerül garantálni a sértetlenségüket. Olyan ez, mintha védetté akarnánk nyilvánítani egy történelmi óvárost, de az utolsó pillanatban még lebontunk benne néhány műemlék épületet, hogy értékesíthessük a téglát meg a tetőcserepet
– emelte ki a szakember.
A WWF Magyarország egyértelmű garanciákat szeretne látni
Többek között arra, hogy a védett és Natura 2000 területeken álló erdőket valóban megkíméljük a tar- és végvágásoktól (amik a nem védett területek faültetvényeiben, kultúrerdeiben egyébként kevesebb korlátozással végezhetők), illetve a legértékesebb erdőtömbök, idős szentélyerdők teljesen sértetlenül maradnak.
A civil szervezet szerint ez a célkitűzés – a természetvédelmi kezelőkkel, vagyis a nemzetipark-igazgatóságokkal történő egyeztetések mellett – szakmailag kellő pontossággal megfogalmazott minisztériumi utasítással megvalósítható lenne. A legfeljebb 300 000 m3-re becsült szociális tűzifa mint társadalmi igény könnyen teljesíthető a nem védett területek erdeinek fahasználatával.
Hosszútávú célok, hogy a védett és Natura 2000 területeket kezelő intézményeknek ne a faanyagtermelésből kelljen fenntartaniuk magukat
Országos szinten csökkenteni kell az éves kitermelt faanyag mennyiségét, hogy a védett és Natura 2000 területek tehermentesíthetők lehessenek.
Az erdőjáró turista nem feltétlenül tesz különbséget a különféle célú erdészeti beavatkozások között. A fakitermelés, a felhalmozott faanyag látványa önmagában kelt sokakban felháborodást, amivel gyakran mi is szembesülünk. Szeretnénk, ha azt mondhatnánk a hozzánk fordulóknak, hogy amit a terepen lát, valós társadalmi igényt szolgáló fakitermelés, de ne aggódjon, a védett és Natura 2000 területek biztonságban vannak
– tette hozzá Gálhidy László.
Mint arról beszámoltunk, örökerdő üzemmódot tesztelnek a Pilisben, valamint drámai fotókon mutattuk be az alföldi erdőpusztulását.
The post Újra felzúghatnak a fűrészek a védett erdőkben first appeared on Sokszínű vidék.
