A természet mindig különleges megfigyelési élményt nyújt azoknak, akik nyitott szemmel és értő füllel járják az ösvényeket. Ezek a megfigyelések gyakran szembesítenek minket azzal, hogy a természetben “kegyetlen” törvények uralkodnak, melyek a földi élet fenntartásának és egyensúlyának alapvető mozgatórugói. Nem emberi érzelmeken, hanem a túlélésen, az alkalmazkodáson és a folyamatos körforgáson alapulnak.

Bár emberi szemmel ezek a folyamatok gyakran pusztítónak vagy igazságtalannak tűnnek, a természet törvényei nem ismernek jót vagy rosszat, céljuk kizárólag az élet és az ökoszisztéma fenntartása a legmagasabb szinten. A folyamat szerves része, hogy az elmúlás mindig új életet táplál, így a rendszer önmagát korrigálja és élteti.

Fekete István szavaival élve:  „A természet kegyetlen tanító, és csak két osztályzatot ismer. Az egyik az élet, a másik a halál.” 

Tóth Máténak a közelmúltban egy ilyen élmény adatott meg, amiről úgy vallott, hogy megdöbbentő és egyben szomorú megfigyelés is volt.

A fiatalember fotózással lassan 10 éve foglalkozik kisebb-nagyobb kihagyásokkal. Eleinte mobiltelefonnal készítette el a felvételei, majd DSLR vázzal, tavaly decemberben pedig megvette az első MILC vázat, és januárban hozzá egy zoom objektívet. Ez volt az a mérföldkő, ami után bele tudott kezdeni az állatok fotózásába.

Igazából fotózni most csak hétvégente tudok, mert akkor van szabadidőm. Kedvenc témáim közé tartozik az állatok fotózása mellett a villám fotózás is, amit sajnos az utóbbi években nem nagyon tudtam gyakorolni. Bugyin élek, legtöbbször a közeli erdőbe szoktam kijárni, és egy ilyen fotózás alkalmával volt a nagy fakopáncs észlelésem

– kezdte történetét Máté a Sokszínű vidék megkeresésére.

Május 8-án a szokásos sétája közben nagy ricsajra lett figyelmes. Nem messze tőle, az egyik odúból nagy fakopáncs nézett ki, miközben a kék cinegék veszélyt kiáltottak.

Nem gondoltam először sokat róla. Az volt a tervem, hogy az éppen kirepülő fakopáncsot reptében lefotózzam, ahogy élelmet visz a fiókáinak. Nagy meglepetésemre egy kék cinege fiókával hagyta el a fészket. A kék cinege szülők próbálkoztak, de nem tudták elkergetni a rájuk törő harkályt. Egy órán keresztül álltam ott és ez idő alatt háromszor tért vissza. Kettő alkalommal talált még fiókát, utolsó látogatásánál üres „csőrrel” távozott

– vázolta fel a megfigyelés pillanatait.

Az alábbi galériában megmutatjuk a nagy fakopáncsot, hogy miként orozta el a kék cinege fiókát, és egy válogatást Máté gyönyörű fotóiból.

Máté által átélt és megosztott történet gyakran előfordul a természetben, csak nem látjuk, nem tudjuk megfigyelni ezeket a pillanatokat, legalábbis gyakran nem. De ez is hozzátartozik a természet rendjéhez. Ami az egyik egyednek a halálát jelenti, az a másiknak az életet. Az emberi szemnek és az érző szívnek ezek a folyamatok gyakran kegyetlennek és igazságtalannak tűnnek, de a természet törvényei nem ismernek jót vagy rosszat. Egyetlen cél motiválja az élőlényeket az életben maradás. Ezt pedig nekünk embereknek nem megkérdőjelezni kell, hanem elfogadni. Nem beleszólva, hanem elfogadva.

A nagy fakopáncsok táplálkozása változatos

A nagy fakopáncs étlapján sokféle táplálék szerepel, az európai harkályok közül ez a faj a leginkább mindenevő. Erős csőrével lyukat vés a fába, a kéreg alatt élő hernyókat keresgélve, majd ragadós nyelvével szedi ki táplálékát. A fatörzsről is összeszedi a bogarakat, és a gyümölcsöket is megeszi. Fatörzseken, vastagabb ágakon, ritkábban vékony gallyakon vagy a talajon keresi táplálékát. Ha sok a hernyó, rendszeresen látható a vékony ágakon, ahonnan a leveleken lévő hernyókat eléri.

Az őszi- téli-kora tavaszi időszakban gyakran táplálkozik a kéreg alól, vagy vés a farészben mélyebbre. Az őszi és a  téli időszakban gyakran fogyaszt csonthéjas gyümölcsöt, makkot, fenyőmagot és egyéb terméseket. Rájár a téli etetőkre is és szívesen eszi a napraforgómagot.

A költési időszakban változik az élelemszerzési szokása

A költési időszakban a fiókák etetése arra kényszeríti a nagy fakopáncsot, hogy változtasson a táplálkozásán, és zsákmányszerzési szokásán, hiszen a fiókák által elfogyasztott táplálék eltér a felnőttek étrendjétől. Gyakran zsákmányol hernyókat, poloskákat, levéltetveket, pókokat, kétszárnyúakat, hangyákat, azok bábjait és bogarakat is. A rovar és növényi eredetű táplálék mellett még más egyéb betevőt is találunk a nagy fakopáncs étrendjében.

Étlapján szerepelnek a tojások és a madárfiókák

Egyes nagy fakopáncsok megfigyelések szerint az általuk zsákmányolt énekesmadarak fiókáival etetik a saját utódaikat. Rendszeresen előfordul, hogy a nagy fakopáncs elrabolja más fajok fiókáit és tojásait, és minden bizonnyal meg is eszi azokat. Az odúköltő kisebb testű énekesmadarak, mint többek között a cinegék, fakuszok tojásait és fiókáit is előszeretettel zsákmányolja. Mind a természetes, mind pedig a mesterséges odúkból is rabol élelmet, de megfigyelések szerint fészekben költő fajok, mint a tengelic vagy éppen a vörösbegy fiókáit sem veti meg. Azonban a kifejlett példányokra ritkán jelent veszélyt.

A nem mindennap rögzített pillanatokat videófelvételen is megmutatjuk. 

Az erdők doktora

Szinte mindenhol megtelepszik, ahol költésre alkalmas fát talál. Évente egy alkalommal költ, de annak meghiúsulása esetén pótköltésbe kezdhet. Kora tavasszal, a nászidőszakban a hímek gyors kopácsolással – úgynevezett dobolással – jelzik a területüket, de a tojóknál is megfigyelték ezt a viselkedést. A hím több odút is készít, melyek közül a tojóval közösen választják ki a fészek helyét. Általában 5-6 tojást rak, melyeken a szülők közösen kotlanak.

Természetvédelmi helyzete

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján a „nem fenyegetett” (Least Concern) kategóriába tartozik.Magyarországon védett madárfaj, egyedenkénti természetvédelmi értéke 25 000 Ft.

Mint arról beszámoltunk, ritka és titokzatos madár nyomában járt a természetfotós, valamint tüneményes felvételeken mutattuk be az őszapó család életét.

The post Videón a kék cinegék fészkét kirabló agresszív harkály first appeared on Sokszínű vidék.